A szakmai eljárások és egyeztetések szerint, a „szakmai nyilvánosság teljes, ütemezett bevonásával” történik az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása - így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azokra a hírekre, melyek szerint a nyilvánosság kizárásával, szinte teljes titokban zajlik a NAT készítése.
Levélben kéri Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt a Civil Közoktatási Platform (CKP), hogy a Csépe Valéria által vezetett szakmai csoport mellett bízzon meg egy másik szakmai csoportot is az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával. Leírták a helyettes államtitkárnak, szerintük hogyan kellene megalkotni az alaptantervet.
Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.
"Az oktatáspolitika bizonyíthatóan rossz irányba halad. Egy darabig talán leplezhető a valós helyzet hangzatos nyilatkozatokkal, és nyilván akadnak olyanok, akik ezekkel ideig-óráig megtéveszthetők. De egyre többen tudjuk, hogy e területen nagyon nagy a baj" - írja közleményében a Civil Közoktatási Platform.
A CKP szerint elfogadhatatlan, hogy Húsvétkor kellett volna a nagyon is lényeges változtatásokat hozó módosító javaslatot véleményezni.
Foglalkozni kell az iskolaszerkezet átalakításával - írja közleményben a Civil Közoktatási Platform (CKP). A szervezet azt azonban nem tartja "megfelelő megoldásnak", hogy a kormány csak egyetlen, szakmailag kidolgozatlan változatot - a kilencosztályos általános iskola tervét - bocsátja vitára.
"Kimondottan álságos kijelentés", hogy a kormány nem vesz részt szakmai egyeztetéseken - mondta Palkovics László oktatási államtitkár a Magyar Időknek, szakszervezetek és civil szervezetek kritikájára reagálva.
Nem kínál alternatívát a kormány által beharangozott társadalmi egyeztetés az iskolaszerkezet átalakításáról - írja közleményben a Civil Közoktatási Platform.
Balog Zoltán miniszter lemondásáért, valamint a civil szervezetek melletti kiállásért vonulnak utcára tanárok, diákok és szülők.
A civilek jogaiért kiállókat, az oktatásért aggódó diákokat, szülőket és tanárokat szeretnék kimozdítani a tavaszias hétvégén.
Soros György pénzét látják a tanárok tüntetése mögött, de a civil szervezet szerint nagyon benézték a dolgot.
Egyelőre hiába a tüntetések, az üzenetek és az ultimátum a kormány felé, szelektív a hallása a kormánynak a Civil Közoktatási Platform esetében.
A diákok szerint későn derült ki, hogy szakközépiskolákban milyen követelmények szerint kell letenni a szakmai érettségit, de a nyelvi érettségit is későn nehezítették.
Újra feltűnt a túlbuzgó kormánypárti aktivista, Egres Béla, aki szerint "nagyon is rendjén van az egész napos iskola a mindennapos testnevelés és a napi 6-8 tantárgyból feladott házi feladat", aki ez ellen tiltakozik, azoknak meg elveszik a tanulmányi eredményeit.
El szeretnék érni, hogy a kormány vonja vissza az elsietett érettségi szabálymódosításokat.
Ha az elképzeléseik szerint egyenlő feltételekkel ülhetnek le a szervezetek, akkor csatlakoznak a munkához.
Egyértelművé teszik, hogy csak szakmai alapon működnek együtt bárkivel, elítélik a szélsőséges megnyilvánulásokat. Addig végig nyomás alatt tartják a kormányt, amíg sem az általuk képviselt alapértékeket, sem az általuk javasolt gyakorlati formákat, eszközöket nem hajlandó átemelni, befogadni, megvalósítani.
A Civil Közoktatási Platform szerint már el is kezdődtek az elbocsátások amiatt, hogy az új tanterv szerint összevontan oktatják a természettudományos tárgyakat a szakgimnáziumokban. Mendrey László szerint napokon belül kiderül, ki tarthatja meg az állását, és kinek kell mennie. A köztes megoldás sem tűnik életszerűnek.
Még a tanévzárón kérték fel a pedagógusokat, szülőket és más támogatókat, hogy csatlakozzanak a mozgalmukhoz, hogy minél hatékonyabban tudjanak fellépni a kritizált kormányzati oktatáspolitikával szemben.
A tiltakozások mellett pereket is indíthatnak az állam ellen a tiltakozó pedagógusszervezetek.
