Még péntek reggel közölte az oktatásügyi érdekképviseleteket tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP), hogy jogsértést követett el a kormány a státusztörvény társadalmi egyeztetésénél, mert nem tette közzé legfeljebb 15 nappal a parlamenti benyújtása után az ahhoz érkezett véleményeket, pedig elvileg 102 ezernél is többet kaptak. Azóta felkerült ez a dokumentum arra a weboldalra, ahová a törvény tervezetét is feltöltötték. Ugyanakkor a CKP szerint a határidőt így sem tudták tartani, az ugyanis 21-e, szerda lett volna, ezzel szemben a kormány saját weboldalán 23-a, pénteki dátummal látható a feltöltés. Érdekesség, hogy úgy tűnik, elkészült időben, csak nem töltötték fel, legalábbis erre utal, hogy az időbélyegzővel ellentétben a fájl nevében 19-e, hétfői dátum szerepel, ami még a határidőn belül lett volna.
Mindenesetre a feltöltött táblázat pont olyan, amilyen a kormány társadalmi egyeztetésről szóló összefoglaló dokumentuma lenni szokott. Rengeteg vélemény szerepel benne, jórészt tömbösítve, nem ritkán kifejezetten általános megfogalmazásokkal összefoglalva akár egy tucatnál is több szervezet véleményét. A 38 oldalas anyag nagy részét egy táblázat teszi ki, melyben a „leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, valamint szakmailag jelentősebb észrevételek rövid ismertetése” mellett, ahol azt nem vették figyelembe – a javaslatok többsége márpedig ilyen –, az elutasítás szakmai és jogi indoklása olvasható. Aki valami részletes kifejtést várt, annak csalódnia kell: ezek minden esetben sablonszövegek.
Előbbi oszlopba minden elutasítás esetén egy – egyébként durva elírást tartalmazó – „A tervezet a Kormány döntésést (sic!) hajtja végre” szöveget másolták be. (Kérdés, mennyire lehetett alapos munka a dokumentum, ha senki nem vett észre egy oldalakon keresztül mindenhova bemásolt hibás szövegezést, ahogyan egyébként a táblázat fejlécében is elütötték az „észrevételek" szót.) Ez utóbbinál leginkább három formulát váltogattak, azt, hogy egy javaslat „ellentétes a jogszabály céljával”, ettől nagyban nem eltérve, hogy „ellentétes a jogalkotói szándékkal”, illetve, hogy valami „túlmutat a szabályozás keretein”.
Vannak olyan sorok a táblázatban, ahol egy-egy javaslatra vélhetően úgy tekintenek, hogy azt elfogadták, vagy legalábbis valamilyen formában foglalkoztak vele, mert ezeknél az elutasításos rubrikák üresek. Ilyen üres rubrikás javaslatként kezeli mások mellett például a dokumentum, hogy
- a laboráns, rendszergazda munkakörben foglalkoztatottak is kerüljenek a státusztörvény hatálya alá, illetve ezzel egy sorban szerepel, bár nem sok köze van hozzá, hogy vándortanár helyett maradjon az utazópedagógus megnevezés (ez utóbbi megvalósult, bár az érintetteket aligha vigasztalja, mi az elnevezés),
- töröljék a véleménynyilvánítást korlátozó szabályokat (a Belügyminisztérium szerint nem korlátoz a tervezet, bár annak alapelvei alapján ez nem egyértelmű),
- csak „szükséges” adatokat kérhessenek „lényeges” helyett a pedagógusokról,
- a Nemzeti Pedagógus Karban a tagság ne legyen kötelező,
- ne csak helyettesítésre lehessen határozott időre szerződni,
- a próbaidő túl hosszú,
- ne csak utólag kelljen tájékoztatni a pedagógusokat a munkavégzés helyéről és feladatairól.
Juhász Ágnes, a CKP munkacsoport-vezetője úgy reagált arra, hogy – miután számos médium beszámolt a hiányáról – felkerült a dokumentum, hogy a kormány teljesítette a kötelességét, de az elutasításként megadott indokok nem érdemiek. Ugyanakkor úgy látja, az anyaggal „láthatóvá vált a tervezet elutasítottsága”. Hozzátette: a részletesebb indoklásnak persze nem feltétlenül egy ilyen összefoglaló dokumentumban kell helyet kapnia, de azt máshol sem teszik meg. Hiszen például azt sem indokolták meg, miért van szükség ilyen tartalommal egy új törvényre, minden szakmai ellenvélemény ellenében is.
Juhász nehezményezi, hogy több helyütt rengeteg, komoly, nagy presztízsű szervezet – szakszervezetek, egyházak, szakmai közösségek – véleményét pusztán egy-egy mondattal intézték el, mely szerint az ellentétes a szándékukkal. Azt is kifogásolja, hogy miután nagyon általános megfogalmazásokkal vontak össze véleményeket, ha a csoportosítva odaírt észrevételek terén bármilyen elmozdulás történt, azt már lényegében megoldottnak tekintik. Valahol például úgy szól az összefoglaló, hogy hét véleményező csoport nem ért egyet a munkaidőre vonatkozó szabályozással. Mivel nem fejtik ki, ez akár egymással szöges ellentétben lévő véleményeket is takarhat, melyek mind „egy kalap alá” lettek véve és mivel valamilyen módosítás volt a területen, ezeket már nem tekintik elutasított észrevételeknek.
A dokumentum végén szerepel 1536 nevet tartalmazó alfabetikus lista a tervezet magánszemély véleményezőiről. Mivel a táblázatban is szerepel rengeteg helyen, hogy valamit magánszemélyek vagy magánszemélyek egy csoportja is javasolt, Juhász Ágnes azt vélelmezi, ez a lista azokat tartalmazhatja, akik több civil szervezet kampánya során a státusztörvény eltörlését kérő levelet küldtek. Furcsa, hogy míg a táblázatban a magánemberek nincsenek nevesítve, itt már igen. A CKP munkacsoport-vezetője felveti, vajon ezzel később nem lehet-e visszaélni, mondjuk pedagógusok állásinterjúja során, illetve az is kérdés, hogy ez a GDPR-nak, azaz az európai adatvédelmi rendeletnek mennyire felel meg. Lévén: a weboldalon nem jelezték, illetve nem is kértek engedélyt arra a véleményezőktől, hogy majd a neveiket felsorolják egy nyilvános dokumentumban.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Reviczky Zsolt)