Hétfőn eldőlhet, mikor tárgyal a Parlament a státusztörvényről
Az is lehetséges, hogy csak júliusban kerül rá sor, de az sem kizárt, hogy gyorsított eljárásban tárgyaljanak róla.
„Nem egy iskolában, ahol központi felvételit szerveznek, úgy vannak vele, hogy már nem kérdeznek fizikát, angolt, mert a gyerekek nagy része úgy jön, hogy negyedik osztály óta nincs angoltanáruk, fizikatanáruk pedig nem is volt” – mondta Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szóvivője a Népszavának.
„Amit látunk, hogy úgy kezelik ezt a területet, mint egy kényszermunkatábort: a napi penzum, hogy 20 tonna követ kell kibányászni. Ha azt eddig 140 ezren bányászták, akkor tőlük várták el, ha a nyugdíjazások, pályaelhagyás után mondjuk 115 ezer rabszolga marad, akkor nekik kell teljesíteni”
– mondta a státusztörvényről Ercse Kriszta oktatáskutató a Népszavának adott interjújában. Példaként azt említette, hogy a 48 órás heti munkaidő kikerülése „nem azt jelenti, hogy akkor ennyi nem lehet, hanem azt, hogy a határ a csillagos ég”. Emellett szerinte ezt erősíti, hogy a szabad felhasználású munkakeretről is elrendelhető, hogy az iskolában töltsék és járáson belül át lehet majd helyezni pedagógusokat.
A Civil Közoktatási Platform szóvivője úgy látja, a probléma gyökeréhez, ami a béren kívül a munkakörülményeket és a korlátok közé szorítottságot jelenti, a kormány nem nyúl, inkább „azzal a pedagógusállománnyal főz, ami van” és többletmunkát ír elő. „A pedagógusok többsége 50 év feletti, a következő években a nyugdíjazások meg fognak ugrani, erre lehet készülni. A kormány mindent mér, biztosan tisztában vannak azzal is, valójában mekkora a pályaelhagyók aránya” – fogalmazott arról, hogy a kormány a pedagógushiány növekedésére számít.
Ercse szerint iskolabezárásokra is számítani kell majd, mivel az iskolák felébe 150-nél kevesebb diák jár, pazarló kapacitások működnek, iskolaösszevonások esetén pedig kevesebb pedagógusra lenne szükség, ugyanakkor ez sem megy magától. „Tájékoztatni kell a közösségeket, diskurzust kell kialakítani velük, hogy megértsék a helyzetet, közösen kell helyi megoldásokat keresni, meg kell oldani az utaztatást, és még lehetne sorolni. A félelmem az, hogy ezt meg akarják majd spórolni” – tette hozzá.
Szerinte a pedagógushiánynak érezhető a hatása, sok felvételin nem kérdeznek például fizikát vagy angolt, mert sokaknak régóta nincsen szaktanára hozzá, a korrepetáló tanárok pedig túlterheltek, pedig az óradíjaik az egekben vannak. Illetve a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ tanulmánya alapján a magyarországi 16-65 év közötti népesség átlag alatti olvasási, szövegértési képességekkel bír, és erre idehaza van a legnagyobb hatása a szülők iskolai végzettségének, éppen azért, mert mindenkitől ugyanazt követelik meg.
„A feladatlapon meg olyan feladvány van, hogy számold ki, metróval vagy villamossal érsz gyorsabban ide vagy oda, az a gyermek pedig, aki egy tanyabokorban él és életében nem látott metrót, csak néz, hogy micsoda, miről beszélünk, mert nincs kapcsolódási pontja”
– érzékelteti Ercse Kriszta. Szerinte a pedagógusok megújulási képességéről azért nehéz beszélni, először olyan feltételeket kell teremteni, hogy rendes életminőségen meg tudjanak élni.
(Kiemelt kép illusztráció: Reviczky Zsolt)
Az is lehetséges, hogy csak júliusban kerül rá sor, de az sem kizárt, hogy gyorsított eljárásban tárgyaljanak róla.
Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.
Ki kellett üríteni a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnáziumot hétfő délelőtt, miután egy diák WC-tisztító tablettákat szórt az egyik mosdóba, amelyek miatt gáz keletkezett. A rendőrség legfrissebb tájékoztatása szerint 13 diák és egy felnőtt lett rosszul.
Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.
A korábban elfogadott 30 százalékos átlagos béremelés helyett eddig csak 10 százalékos emelést kaptak az érintett munkavállalók. Most közel 4 milliárd forintból rendezhetik az elmaradást.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
Megnyílt a KIFIR írásbeli vizsgahelyszín keresője, ahol már böngészhetik a felvételizők, mely középiskolákban írhatják meg a központi írásbeli vizsgát.
Új rektort egyelőre nem választanak, az egyetem vezetését viszont átalakítanák Nyíregyházán. A fenntartó kuratórium eredménytelennek nyilvánította a rektori pályázatot, és arról is döntött, hogy a jövőben a rektor tölti be az elnöki tisztséget.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.