Értékelte a teljesítményértékelést a Civil Közoktatási Platform

Büntetés és jutalmazás helyett a civil szervezet szerint a tanárok önértékelésének segítésére és bérezési szabályok kialakítására lenne szükség.

  • Eduline

Nem jelent költségmegtakarítást, merevíti a rendszert, áthelyezi a terheket az igazgatókra és frusztrációt teremt majd az új értékelési rendszer - idézi a Civil Közoktatási Platform Nahalka István oktatáskutató elemzését.

A szervezet szerint a teljesítményértékelés jelenlegi koncepciója „elavult elveken alapszik", hiszen egy modern értékelésnek a büntetés és jutalmazás helyett a fejlesztésre, az egyének helyett a szervezetekre, iskolákra kell koncentrálnia, a jelenlegi tervezet viszont semmit sem tesz az intézmények, a pedagógusok, a pedagógia munka segítése érdekében, sőt, csökkenti a minőségi munkára fordítható időt - írják.

A Civil Közoktatási Platform, mint minden közösségi tevékenység esetében, így a közoktatásban is szükség van egy az ott folyó munkát értékelő rendszerre, ennek azonban a pedagógusok helyett a szervezetekre kellene koncentrálnia és fejlesztő jellegűnek lennie ahelyett, hogy a jutalmazásra és büntetésre fókuszálna.

A megfelelő bérezési szabályok kialakítása mellett, a szervezet szerint szükség van egy olyan figyelőrendszer létrehozására is, amely „adott esetekben jelzi, hogy mely intézményekben, mely fenntartói szervezetek esetén van szükség a felmerült problémák súlyossága miatt értékelési folyamatok indítására”, az állami feladatok ellátására viszont egy professzionális, szakértőket alkalmazó, független szervezet létrehozását szorgalmaznák.

„A pedagógusok önértékelése a pedagógusi munka szerves részét alkotja, amelyet intézményi és intézményen kívüli külső értékelés is segíthet. Az önreflexió kultúráját kell elterjeszteni. A már eddig megszületett szakmai elképzelések alapján kell útmutatókat kidolgozni a pedagógusok önértékelési folyamatai számára” - írják.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.