Büntetés és jutalmazás helyett a civil szervezet szerint a tanárok önértékelésének segítésére és bérezési szabályok kialakítására lenne szükség.
Nem jelent költségmegtakarítást, merevíti a rendszert, áthelyezi a terheket az igazgatókra és frusztrációt teremt majd az új értékelési rendszer - idézi a Civil Közoktatási Platform Nahalka István oktatáskutató elemzését.
A szervezet szerint a teljesítményértékelés jelenlegi koncepciója „elavult elveken alapszik", hiszen egy modern értékelésnek a büntetés és jutalmazás helyett a fejlesztésre, az egyének helyett a szervezetekre, iskolákra kell koncentrálnia, a jelenlegi tervezet viszont semmit sem tesz az intézmények, a pedagógusok, a pedagógia munka segítése érdekében, sőt, csökkenti a minőségi munkára fordítható időt - írják.
A Civil Közoktatási Platform, mint minden közösségi tevékenység esetében, így a közoktatásban is szükség van egy az ott folyó munkát értékelő rendszerre, ennek azonban a pedagógusok helyett a szervezetekre kellene koncentrálnia és fejlesztő jellegűnek lennie ahelyett, hogy a jutalmazásra és büntetésre fókuszálna.
A megfelelő bérezési szabályok kialakítása mellett, a szervezet szerint szükség van egy olyan figyelőrendszer létrehozására is, amely „adott esetekben jelzi, hogy mely intézményekben, mely fenntartói szervezetek esetén van szükség a felmerült problémák súlyossága miatt értékelési folyamatok indítására”, az állami feladatok ellátására viszont egy professzionális, szakértőket alkalmazó, független szervezet létrehozását szorgalmaznák.
„A pedagógusok önértékelése a pedagógusi munka szerves részét alkotja, amelyet intézményi és intézményen kívüli külső értékelés is segíthet. Az önreflexió kultúráját kell elterjeszteni. A már eddig megszületett szakmai elképzelések alapján kell útmutatókat kidolgozni a pedagógusok önértékelési folyamatai számára” - írják.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
