Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Nem jelent költségmegtakarítást, merevíti a rendszert, áthelyezi a terheket az igazgatókra és frusztrációt teremt majd az új értékelési rendszer - idézi a Civil Közoktatási Platform Nahalka István oktatáskutató elemzését.
A szervezet szerint a teljesítményértékelés jelenlegi koncepciója „elavult elveken alapszik", hiszen egy modern értékelésnek a büntetés és jutalmazás helyett a fejlesztésre, az egyének helyett a szervezetekre, iskolákra kell koncentrálnia, a jelenlegi tervezet viszont semmit sem tesz az intézmények, a pedagógusok, a pedagógia munka segítése érdekében, sőt, csökkenti a minőségi munkára fordítható időt - írják.
A Civil Közoktatási Platform, mint minden közösségi tevékenység esetében, így a közoktatásban is szükség van egy az ott folyó munkát értékelő rendszerre, ennek azonban a pedagógusok helyett a szervezetekre kellene koncentrálnia és fejlesztő jellegűnek lennie ahelyett, hogy a jutalmazásra és büntetésre fókuszálna.
A megfelelő bérezési szabályok kialakítása mellett, a szervezet szerint szükség van egy olyan figyelőrendszer létrehozására is, amely „adott esetekben jelzi, hogy mely intézményekben, mely fenntartói szervezetek esetén van szükség a felmerült problémák súlyossága miatt értékelési folyamatok indítására”, az állami feladatok ellátására viszont egy professzionális, szakértőket alkalmazó, független szervezet létrehozását szorgalmaznák.
„A pedagógusok önértékelése a pedagógusi munka szerves részét alkotja, amelyet intézményi és intézményen kívüli külső értékelés is segíthet. Az önreflexió kultúráját kell elterjeszteni. A már eddig megszületett szakmai elképzelések alapján kell útmutatókat kidolgozni a pedagógusok önértékelési folyamatai számára” - írják.
