Egy tervezet szerint 2024-től élne az új rendszer, de annak bevezetéséről egyelőre még nem döntöttek.
"Nem született döntés a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének bevezetéséről, így annak teszteléséről sem. A koncepció tervezetét a pedagógus szakszervezetek megkapták, amiről január 26-án egyeztettek is" - közölte a Belügyminisztérium az ATV Híradójával.
Korábban már mi is beszámoltunk arról, hogy egy minisztériumi dokumentum szerint a belső értékelési rendszere a tanárok egynegyedét teljesítményalapon jutalmazná, a többieket viszont fizetéscsökkentéssel büntetné. A tervezet szerint ugyanis 2024-től a pedagógusoknak át kellene esniük egy 100 pontos belső értékelési folyamaton, amihez a személyre szabott célok mellet több, a minisztérium által meghatározott területen és meg kell felelniük.
Jelmezes tiltakozás után módosítás
A belső értékelési rendszer korábbi koncepciója szerint a tanároknak többek között a viselkedésükkel és a megjelenésükkel is "az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét" kell erősítenie. Ez ellen a Közgazdasági Politechnikum pedagógusai januárban jelmezekbe öltözve tiltakoztak, szerintük ugyanis a megjelenés és az öltözködés nincs hatással az oktatói teljesítményre. Bár az új dokumentum alapján végül ezt az elvárást kivették a belső értékelési rendszer tervezetéből, az, hogy az intézményvezetőnek „a fenntartói elvárásokhoz igazodva” kell terveznie az iskolai munkát még mindig szerepel benne, pusztán annyi finomítással, hogy az "írásban rögzített elvárásokhoz" kell alkalmazkodniuk.
A szakszervezetek egyébként folyamatosan tiltakoznak az értékelési rendszer bevezetése ellen, hiszen szerintük ez a fajta értékelés széthúzásokat eredményezhet a tantestületekben. Szerintük, bár a kormány azt mondja, hogy velük közösen, folyamatosan egyeztetve alakították ki az értékelési rendszert, valójában nem vettek részt abban, így tehát nem is értenek egyet vele.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. A jelentkezők július 18-ig adhatják be pályázatukat, a minisztérium az elbírálást az érintett felsőoktatási intézmények szenátusainak bevonásával fogja megtenni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
