Egy tervezet szerint 2024-től élne az új rendszer, de annak bevezetéséről egyelőre még nem döntöttek.
"Nem született döntés a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének bevezetéséről, így annak teszteléséről sem. A koncepció tervezetét a pedagógus szakszervezetek megkapták, amiről január 26-án egyeztettek is" - közölte a Belügyminisztérium az ATV Híradójával.
Korábban már mi is beszámoltunk arról, hogy egy minisztériumi dokumentum szerint a belső értékelési rendszere a tanárok egynegyedét teljesítményalapon jutalmazná, a többieket viszont fizetéscsökkentéssel büntetné. A tervezet szerint ugyanis 2024-től a pedagógusoknak át kellene esniük egy 100 pontos belső értékelési folyamaton, amihez a személyre szabott célok mellet több, a minisztérium által meghatározott területen és meg kell felelniük.
Jelmezes tiltakozás után módosítás
A belső értékelési rendszer korábbi koncepciója szerint a tanároknak többek között a viselkedésükkel és a megjelenésükkel is "az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét" kell erősítenie. Ez ellen a Közgazdasági Politechnikum pedagógusai januárban jelmezekbe öltözve tiltakoztak, szerintük ugyanis a megjelenés és az öltözködés nincs hatással az oktatói teljesítményre. Bár az új dokumentum alapján végül ezt az elvárást kivették a belső értékelési rendszer tervezetéből, az, hogy az intézményvezetőnek „a fenntartói elvárásokhoz igazodva” kell terveznie az iskolai munkát még mindig szerepel benne, pusztán annyi finomítással, hogy az "írásban rögzített elvárásokhoz" kell alkalmazkodniuk.
A szakszervezetek egyébként folyamatosan tiltakoznak az értékelési rendszer bevezetése ellen, hiszen szerintük ez a fajta értékelés széthúzásokat eredményezhet a tantestületekben. Szerintük, bár a kormány azt mondja, hogy velük közösen, folyamatosan egyeztetve alakították ki az értékelési rendszert, valójában nem vettek részt abban, így tehát nem is értenek egyet vele.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
