Megszólalt a minisztérium: mégsem tesztelik februártól a belső értékelési rendszert

Egy tervezet szerint 2024-től élne az új rendszer, de annak bevezetéséről egyelőre még nem döntöttek.

  • Eduline

"Nem született döntés a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének bevezetéséről, így annak teszteléséről sem. A koncepció tervezetét a pedagógus szakszervezetek megkapták, amiről január 26-án egyeztettek is" - közölte a Belügyminisztérium az ATV Híradójával.

Korábban már mi is beszámoltunk arról, hogy egy minisztériumi dokumentum szerint a belső értékelési rendszere a tanárok egynegyedét teljesítményalapon jutalmazná, a többieket viszont fizetéscsökkentéssel büntetné. A tervezet szerint ugyanis 2024-től a pedagógusoknak át kellene esniük egy 100 pontos belső értékelési folyamaton, amihez a személyre szabott célok mellet több, a minisztérium által meghatározott területen és meg kell felelniük.

Jelmezes tiltakozás után módosítás

A belső értékelési rendszer korábbi koncepciója szerint a tanároknak többek között a viselkedésükkel és a megjelenésükkel is "az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét" kell erősítenie. Ez ellen a Közgazdasági Politechnikum pedagógusai januárban jelmezekbe öltözve tiltakoztak, szerintük ugyanis a megjelenés és az öltözködés nincs hatással az oktatói teljesítményre. Bár az új dokumentum alapján végül ezt az elvárást kivették a belső értékelési rendszer tervezetéből, az, hogy az intézményvezetőnek „a fenntartói elvárásokhoz igazodva” kell terveznie az iskolai munkát még mindig szerepel benne, pusztán annyi finomítással, hogy az "írásban rögzített elvárásokhoz" kell alkalmazkodniuk.

A szakszervezetek egyébként  folyamatosan tiltakoznak az értékelési rendszer bevezetése ellen, hiszen szerintük ez a fajta értékelés széthúzásokat eredményezhet a tantestületekben. Szerintük, bár a kormány azt mondja, hogy velük közösen, folyamatosan egyeztetve alakították ki az értékelési rendszert, valójában nem vettek részt abban, így tehát nem is értenek egyet vele.

Hozzászólások

„A havi 8 ezer forintos ösztöndíj aligha bír ösztönző erővel a hallgatóknak” – a HÖOK kutatása szerint minden második egyetemista dolgozni kényszerül

A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.

Pilz Olivér: „Olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek”

A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Bejelentette Lannert Judit a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárt

Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.