Tényleg jöhet az új teljesítményértékelési rendszer az oktatásban, erről is szó volt a sztrájktárgyaláson

A sztrájkkövetelésekre nem kaptak érdemi választ a kormánytól, Maruzsa Zoltán államtitkár a tervezett új teljesítményértékelési rendszert ismertette – ezt mondta a sztrájktárgyalások legutóbbi fordulójáról Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja.

  • Eduline

Korábban már írtunk arra, hogy  január 26-ra kapott időpontot a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az újabb sztrájktárgyalásra. Nagy Erzsébet az egyeztetés után azt mondta, olyan szempontból semmi eredménye nem volt a sztrájkbizottsági ülésnek, hogy a követeléseik egyetlen pontjára – sem a régiekre, sem az újakra – nem reagált érdemben a kormány.

Ismertették viszont velük az új teljesítményértékelési rendszert, amelyet – tette hozzá – a szakszervezetek nem tudnak összeegyeztetni a sztrájkkövetelésekkel, ráadásul kérdés az is, milyen bérrendszerhez kapcsolódik majd.

A PDSZ választmányi tagja azt is mondta, a kormány olyan variációban is gondolkodik, hogy a közoktatásban dolgozók új jogállási törvény alá kerülnének – a közalkalmazotti státusz elvesztését azonban mindkét szakszervezet aggályosnak tartja.

<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ CustomHTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.