Reagált a teljesítményértékelési és differenciált béremelési rendszer bevezetésének tervére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Valótlan állítások szerepelnek a kormány tervezetében az uniós forrásokból tervezett differenciált béremelési és teljesítményértékelési rendszer bevezetésével kapcsolatban – áll a két tanári szakszervezet, a PDSZ és a PSZ közösen kiadott közleményében.
„A kormány valótlant állít, amikor vállalásában kijelenti, hogy „a teljesítmény-értékelés szempontrendszerét és végrehajtását a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel széleskörű szakmai együttműködésben dolgozza ki” – írják.
A PDSZ ÉS A PSZ KÖZÖS KÖZLEMÉNYE:A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete...
Posted by PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete on Monday, February 6, 2023
A szakszervezetek szerint egyébként a tervezett teljesítményértékelési és bérdifferenciálási rendszer bevezetése nem csak alkalmatlan a pedagóguspálya „vonzerejének” visszaállítására és a már pályán lévő pedagógusok problémáinak megoldására, de tovább növeli a kiszolgáltatottságukat is, ami hosszútávon a tanárok tömeges felmondását és pályaelhagyását is okozhatja.
„A magyar kormány csak saját magával, illetve az általa létrehozott, vele függelmi, baráti viszonyban lévő testületekkel tárgyal, nem pedig alulról építkező, ténylegesen létező, működő, szakmai csoportokat ténylegesen képviselő szervezetekkel” – teszik hozzá.
Mivel a Belügyminisztérium által bejelentett új bérrendszer tervezete, annak fokozatai, kategóriái nem ismertek, a szakszervezetek követelik, hogy a kormány hozza nyilvánosságra azt és folytasson róluk érdemi egyeztetést, figyelembe véve a PDSZ és PSZ közösen megfogalmazott követeléseit; a legalább 45 százalékos alapbéremelést, a kötelező óraszám újbóli bevezetését és a túlóra kifizetését.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
