„Szavazatmaximalizálási célúnak tartja” és fenntarthatósági szempontból is bírálja a középiskolások ingyenes jogsiszerzését a Civil Közoktatási Platform.
„Szokás szerint a minimális, 8 napos véleményezési határidőt adták a 78 törvényt érintő, 119 §-ból álló, 46 oldal hosszúságú, hivatalosan az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvénytervezethez. Ugyancsak szokás szerint semmitmondó, két-két mondatos összefoglalót, indoklást és hatásvizsgálati lapot mellékeltek a normaszöveghez” – írja a számos oktatási szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform közleményében.
Arról a salátatörvényről van szó, melynek része a közszféra szakszervezeteitől elvett egyszerűbb tagdíjbeszedési megoldás és az ingyenes jogosítványszerzés középiskolában és szakképző intézményben tanuló diákoknak. A CKP úgy összegez:
„A törvénytervezetben szerepelő „egyszerűsítések” nagy része demokratikus jogokat korlátoz, illetve olyan is van köztük, amely inkább plusz feladatot jelent az államnak, mint egyszerűsítést.”
A közoktatást is érintő döntést, mely szerint törvényi kivételek felállításával megszűnne az az előírás, hogy a munkaadó közvetlenül utalja a dolgozó kérésére a szakszervezeti tagdíjat, elfogadhatatlannak és diszkriminatívnak tartják, hiszen a legtöbb munkahelyen marad ez a kötelezettség. Úgy látják, ez a javaslat megnehezíti a munkavállalók érdekképviseleti tagsághoz fűződő alkotmányos jogának gyakorlását, ráadásul számottevően nem is csökkenti az adminisztrációt, hiszen a hiszen a bérszámfejtés során számos levonást számolnak ki szoftverekkel.
Noha a hatásvizsgálati lap szerint „a javaslat igyekszik csökkenteni a közszférában foglalkoztatottak adminisztratív terheit is”, valójában – fejtik ki – épp növeli azt, hiszen innentől maguknak kell utalniuk az összeget. (Bár ez viszonylag egyszerűen megoldható, az egyik szakszervezet rendszeres automatikus utalást javasol beállítani, ha a módosítót elfogadják.)
Bírálják azt a szerintük a demokratikus jogokat korlátozó javaslatot is, hogy a közmeghallgatásokon nem kell sem személyes, sem online találkozási lehetőséget biztosítani a döntéshozó és az érintettek között. Az egyelőre sok kérdést felvető ingyenes jogsiszerzést pedig „szavazatmaximálási célúnak, átgondolatlannak, pazarlónak, és fenntarthatóság szempontjából is aggályosnak” nevezték. Ráadásul diszkriminatívnak tartják, hogy a gimnáziumi, szakgimnáziumi, technikumi és szakképző iskolai tanulóknak finanszírozzák azt, de a szakiskolásoknak nem.
„Ha szinte a tananyag részévé teszik a gyakorlati oktatást azzal, hogy kifejezetten vissza kell utasítania annak, aki nem akarja igénybe venni, az a visszautasítás mértékétől függően évi 20-40 milliárd forint kiadást jelent. Ennek az összegnek nagy része nem is fog hasznosulni, hiszen sokan várhatóan nem fogják megszerezni végül a jogosítványt, mivel nem tudják/nem akarják kifizetni a plusz órákat – vagy egyszerűen úgy döntenek, hogy mégsem akarják megszerezni a jogosítványt” – fogalmaznak.
Környezetvédelmi szempontból sem tartják helyesnek az „ilyen mértékű ösztönzést a jogosítványszerzésre és a gépjárművezetésre”, úgy látják: alternatívaként a kerékpárvételi lehetőséget is fel kellene ajánlani. Tartanak továbbá attól is, hogy – ismert hatástanulmány híján – az ingyenességgel nem tudni, hogy lesz kapacitása az autósiskoláknak tartani a lépést és hogy növeli ez a vezetni tanulás költségeit másoknak. Véleményüket részletesen kifejtve el is küldték a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyeztetésre megadott e-mail címére.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
