„Szavazatmaximalizálási célúnak tartja” és fenntarthatósági szempontból is bírálja a középiskolások ingyenes jogsiszerzését a Civil Közoktatási Platform.
„Szokás szerint a minimális, 8 napos véleményezési határidőt adták a 78 törvényt érintő, 119 §-ból álló, 46 oldal hosszúságú, hivatalosan az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvénytervezethez. Ugyancsak szokás szerint semmitmondó, két-két mondatos összefoglalót, indoklást és hatásvizsgálati lapot mellékeltek a normaszöveghez” – írja a számos oktatási szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform közleményében.
Arról a salátatörvényről van szó, melynek része a közszféra szakszervezeteitől elvett egyszerűbb tagdíjbeszedési megoldás és az ingyenes jogosítványszerzés középiskolában és szakképző intézményben tanuló diákoknak. A CKP úgy összegez:
„A törvénytervezetben szerepelő „egyszerűsítések” nagy része demokratikus jogokat korlátoz, illetve olyan is van köztük, amely inkább plusz feladatot jelent az államnak, mint egyszerűsítést.”
A közoktatást is érintő döntést, mely szerint törvényi kivételek felállításával megszűnne az az előírás, hogy a munkaadó közvetlenül utalja a dolgozó kérésére a szakszervezeti tagdíjat, elfogadhatatlannak és diszkriminatívnak tartják, hiszen a legtöbb munkahelyen marad ez a kötelezettség. Úgy látják, ez a javaslat megnehezíti a munkavállalók érdekképviseleti tagsághoz fűződő alkotmányos jogának gyakorlását, ráadásul számottevően nem is csökkenti az adminisztrációt, hiszen a hiszen a bérszámfejtés során számos levonást számolnak ki szoftverekkel.
Noha a hatásvizsgálati lap szerint „a javaslat igyekszik csökkenteni a közszférában foglalkoztatottak adminisztratív terheit is”, valójában – fejtik ki – épp növeli azt, hiszen innentől maguknak kell utalniuk az összeget. (Bár ez viszonylag egyszerűen megoldható, az egyik szakszervezet rendszeres automatikus utalást javasol beállítani, ha a módosítót elfogadják.)
Bírálják azt a szerintük a demokratikus jogokat korlátozó javaslatot is, hogy a közmeghallgatásokon nem kell sem személyes, sem online találkozási lehetőséget biztosítani a döntéshozó és az érintettek között. Az egyelőre sok kérdést felvető ingyenes jogsiszerzést pedig „szavazatmaximálási célúnak, átgondolatlannak, pazarlónak, és fenntarthatóság szempontjából is aggályosnak” nevezték. Ráadásul diszkriminatívnak tartják, hogy a gimnáziumi, szakgimnáziumi, technikumi és szakképző iskolai tanulóknak finanszírozzák azt, de a szakiskolásoknak nem.
„Ha szinte a tananyag részévé teszik a gyakorlati oktatást azzal, hogy kifejezetten vissza kell utasítania annak, aki nem akarja igénybe venni, az a visszautasítás mértékétől függően évi 20-40 milliárd forint kiadást jelent. Ennek az összegnek nagy része nem is fog hasznosulni, hiszen sokan várhatóan nem fogják megszerezni végül a jogosítványt, mivel nem tudják/nem akarják kifizetni a plusz órákat – vagy egyszerűen úgy döntenek, hogy mégsem akarják megszerezni a jogosítványt” – fogalmaznak.
Környezetvédelmi szempontból sem tartják helyesnek az „ilyen mértékű ösztönzést a jogosítványszerzésre és a gépjárművezetésre”, úgy látják: alternatívaként a kerékpárvételi lehetőséget is fel kellene ajánlani. Tartanak továbbá attól is, hogy – ismert hatástanulmány híján – az ingyenességgel nem tudni, hogy lesz kapacitása az autósiskoláknak tartani a lépést és hogy növeli ez a vezetni tanulás költségeit másoknak. Véleményüket részletesen kifejtve el is küldték a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyeztetésre megadott e-mail címére.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
