Az oktatási szakszervezeteket is padlóra küldheti az új tervezet, így védekeznének

Aki szakszervezeti tag, kérheti, hogy a munkahelye automatikusan utalja át a tagdíját az érdekvédőknek havonta. Mások mellett azonban a pedagógusoknál is megszűnne ez a lehetőség, az érdekképviseletek tiltakoznak, megfojtást emlegetnek, de közben megoldást is javasolnak.

  • Tarnay Kristóf

A szakszervezeti tagok jelenleg kérhetik, hogy a munkahelyük a tagdíjukat a fizetésükből levonva közvetlenül utalja át. Aki ezt kéri, annak jelenleg köteles a munkahelye ezt teljesíteni. Ez csak egy lehetőség, vélhetően valakinek egyszerűbb így, vagy ezzel spórolná meg az utalás költségét esetleg. Ám egy hétfőn a Miniszterelnöki Kabinetiroda által társadalmi vitára bocsátott, ezt a törvényt is módosító javaslat – mint azt korábban a 444 megírta – ebbe beszúrna egy, kivételekre vonatkozó lehetőséget. Vagyis, ahol a továbbiakban már nem lenne köteles a munkaadó ebben részt venni.

Ezzel a gyakorlatban az állami területen működő szakszervezetektől vennék el ezt a könnyebbséget. Akiknek ezentúl nem utalnának tagdíjat dolgozói kérésre sem, azok a következők:

  • a kormánytisztviselők szervezeteinek;
  • a köztisztviselők szervezeteinek;
  • a közalkalmazottak szakszervezeti vagy érdekképviseleti szervezeteinek;
  • a honvédelmi alkalmazottak szervezeteinek;
  • az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló dolgozók szervezeteinek;
  • és a köznevelésben foglalkoztatottak.

Az eddigi rendszer hozzájárulhat ahhoz, hogy az érdekképviseletek működni tudjanak és azért jelentős, mert a velük olykor ellenérdekelt munkáltatókat kötelezi arra, hogy ezt elősegítsék. Úgy látszik, a kormány azonban lényegében saját magát vonná ki ez alól azáltal, hogy a közszféra érdekképviseleteit állapítaná meg kivételként. A lista utolsó passzusa pedig a státusztörvény alatt foglalkoztatott pedagógusokat jelenti. Vagyis az ő munkahelyük – ez a tankerületi központokat jelenti – sem utalna kérésre rendszeresen tagdíjat. Bár a kabinetiroda az adminisztratív terhek csökkentésére hivatkozik, a szakszervezetek kivéreztetésről beszélnek.

A Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete közös közleményben tiltakozik a terv ellen. Szerintük a tervezet, melyet

„a Rogán Antal vezette kabinet a gazdálkodó szervezetek adminisztratív tehercsökkentésével és a közszférában dolgozók ügyintézési terheinek csökkentésével indokol, valójában nem irányul másra, mint a közszférában működő szakszervezetek megfojtására, anyagi ellehetetlenítésére”.

Ezért annak visszavonását követelik, tagjaikat pedig arra hívják fel, hogy a társadalmi egyeztetés keretében megadott e-mailes elérhetőségen fejezzenek ki tiltakozást. A tiltakozás mellett a PDSZ weboldala azt javasolja, hogy ha a törvényt elfogadják, a tagok a jövőben állítsanak be rendszeres banki átutalásra való megbízást, hogy minden hónapban vonja le és utalják el a tagdíjukat a pénzintézetük – ha a tankerület már nem teszi majd meg.

(Kiemelt kép: Veres Viktor)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.