CKP: Pintér Sándortól nem kaptunk választ a meghívásunkra az elmúlt 11 napban

Szerintük az eddigi egyeztetések nem voltak megfelelően előkészítve, ezért hívták meg a belügyminisztert, amire korábban delegáltjai bólogattak, de szóbeli ígéretet már nem tettek.

  • Tarnay Kristóf

Mint arról korábban beszámoltunk, azután, hogy a státusztörvény tervezetéről szóló frakcióegyeztetésre szakértői delegáltként meghívott érdekképviseletek ott nem kaptak szót, másnapra egy szakmai egyeztetést is összehívott a témában a Belügyminisztérium, ám erre a rövid határidővel csak hárman tudtak elmenni.

A számos oktatási szervezetet összefogó Civil Közoktatási Platform (CKP) akkor elutasította ez utóbbin való részvételt, mert nem érezték komolynak, ám meghívták Pintér Sándor belügyminisztert egy olyan egyeztetésre, amely az ő megítélésük szerint kellően elő lenne készítve és ahol nem a szerintük elfogadhatatlan státusztörvényről, hanem átfogóbban az oktatási helyzetről lenne szó. Időpontról azt írták, döntsön a tárcavezető.

Ezt a meghívást a két héttel ezelőtti alkalmon résztvevők tolmácsolták, bár nem közvetlenül a miniszternek – aki nem volt ott –, hanem Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár négy jelenlevő delegáltjának. Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke korábban azt mondta lapunknak, a meghívásra a jelenlevők bólogattak, de szóbeli megerősítést nem kaptak, amit ő egy „határozott talánként” értékelt.

A meghívó túloldalán

A meghívót a következő szervezetek írták alá: Civil Közoktatási Platform – Tanítanék Mozgalom; ADOM diákmozgalom, Civilek Szövetsége - Diákszolgálat, Dialógus az Oktatásért, Igazgyöngy Alapítvány, Magyar Anyák, Magyartanárok Egyesülete, Motiváció Oktatási Egyesület, PDSZ, Pedagógus Egység, Szülői Hang, Szülői Összefogás Közösség, TANOSZ.

A CKP hétfői, lapunkhoz eljutatott közleményében ugyanakkor azt írja: „Választ az elmúlt 11 napban egyáltalán nem kaptunk”. Korábban megírtuk, hogy rákérdeztünk a belügynél, elfogadják-e a meghívást, ám válaszuk erre nem volt épp egyértelmű. Idézzük: „az új pedagógus életpálya törvényjavaslatról három hónapja tart a szakmai egyeztetés, a belügyminiszter személyesen is egyeztetett a parlamenti pártokkal, a köznevelési államtitkár a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel”.

A CKP egyébként azt is írja, a decemberben a minisztériumnak általuk átadott több száz oldalas oktatási anyagokkal kapcsolatban sem kaptak visszajelzést. Ebből szerintük az következik, hogy a tárcavezető nem elkötelezett az oktatás problémáinak megoldásában és az eddigi egyeztetések előkészítettsége nem felel meg az érdemi, szakmai tárgyalások alapvető feltételeinek. „A kormány, az oktatásirányítás nem egyeztet – kinyilatkozik, közöl és előír” – fogalmaznak. „Az a kérdés, hogy meddig hagyjuk még, hogy teljesen alkalmatlan politikai komisszárok ámokfussanak elsősorban a gyermekeink rovására” – zárják közleményüket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.