Már a környező országok oktatási rendszerében is a tananyag helyett a kreativitásra építenek – hangzott el a PDSZ rendezvényén, ahol Pintér Sándor egy évét értékelték.
„A kormány mindig csak és kizárólag egységes, központosított dolgokban tud gondolkodni. Ugyanazt látom most az oktatásügyben bevezetni, mint ami az elmúlt két-három évben átment az egészségügyön” – mondta Póta György orvos a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) vasárnapi, „Egy év Pintér Sándorral – Országos Évértékelő” rendezvényén, olvasható az Index tudósításában. Mile Kristóf az Egységes Diákfront képviseletében ugyanitt azt mondta, elmúlt egy év csak rosszabbá tette a helyzetet, szerinte egyre inkább csak „gyermekmegőrző” funkciója van az oktatásnak.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja ugyanitt arról beszélt, szerinte a kormány „trükközik” a helyettesítésekkel, azokra ugyanis ugyanolyan képzettségű pedagógust kellene beküldeni, így azt kellene beírni, hogy felügyelet volt, nem számozott tanítási óra, ha nem szakos tanár megy be. Szerinte ezt azzal oldanák meg, hogy a státusztörvénnyel meg lehet hosszabbítani a tanévet, vagyis az ő értelmezése szerint ezzel a miniszter
„bünteti a pedagógusokat, ha nem csalnak – be kell írni az órákat, különben baj lesz”.
Nagy úgy látja, minden megmozdulásra eddig érdemi egyeztetések helyett csak szankciókkal válaszolt a kormányzat, ilyennek tartja a sztrájkjog korlátozását és a státusztörvényt is. Szerinte a biztos bérelőmeneteli rendszer, a munkaidő és a pluszmunka kifizetése terén „sürgősen változtatnia kellene a kormánynak”. A Civil Közoktatási Platformot (CKP) képviselő Juhász Ágnes úgy véli, a retorziók és „látszategyeztetések” mellett a kormányzat „semmiféle szakmai lépést nem tett az oktatással kapcsolatban”. Hozzátéve: a környező országok oktatási rendszerében a tananyag helyett a kreativitásra építenek.
„A kormánynak nem szakmai kérdés”
Az eseményen a civilek mellett ellenzéki politikusok is elmondták a véleményüket (a szakszervezet Facebook-oldala szerint minden pártot meghívtak, de a cikk és a fotók alapján a kormánypártok nem mentek el). Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök szerint a kormánynak nem szakmai, hanem politikai, hatalmi kérdés az oktatás ügye. „Nem egy demokratikus szolgáltató az állam, nem oktatási szolgáltatásról beszél a kormány, hanem ez egy hatalmi, autoriter állam” – fogalmazott. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté úgy látja, a kormány legfőbb politikája az újraiparosítás és mivel „az értékesítési lánc összeszerelési részébe szállunk be”, ami „a legkevesebb hozzáadott tudást igényli, ez is húzza lefelé az oktatási rendszert”. A politikus úgy véli, a kormány a humánpolitikákat és a közszférát a „maradékelv alapján kezeli”, amit őt „tudatos lebutításnak” tart, ahol csak „az ellátási fehér foltokat” akarják adminisztrációs eszközökkel kezelni.
A párbeszédes Tordai Bence elmondása alapján „95 százalékban politikai, hatalmi logikájú a beszéd, 5 százalékban halvány és hitvány szakmai munka, amit az elmúlt egy évben próbáltak elvégezni, és aminek esszenciája a státusztörvény tervezetében ismerhető meg”, a képviselő hozzátette, a felvételi számoktól kétségbe esett. Dukán András Ferenc, a Momentumtól azt mondta, ha kormányváltás lett volna, most nem a státusztörvényről beszélnének, az ellenzéknek volt terve az oktatási területre vonatkozóan, amit szakértőkkel közösen dolgoztak ki. Az Oktatási Hálózattól Pásztor Erzsébet többek közt azzal zárta a beszélgetést, hogy
„rendszerhibáról van szó, a központosítás, az autonómiák korlátozása, a homogenizálás jellemzi a rendszert.”
(Kiemelt kép forrása: a PDSZ Facebook-oldala)
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
