Már a környező országok oktatási rendszerében is a tananyag helyett a kreativitásra építenek – hangzott el a PDSZ rendezvényén, ahol Pintér Sándor egy évét értékelték.
„A kormány mindig csak és kizárólag egységes, központosított dolgokban tud gondolkodni. Ugyanazt látom most az oktatásügyben bevezetni, mint ami az elmúlt két-három évben átment az egészségügyön” – mondta Póta György orvos a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) vasárnapi, „Egy év Pintér Sándorral – Országos Évértékelő” rendezvényén, olvasható az Index tudósításában. Mile Kristóf az Egységes Diákfront képviseletében ugyanitt azt mondta, elmúlt egy év csak rosszabbá tette a helyzetet, szerinte egyre inkább csak „gyermekmegőrző” funkciója van az oktatásnak.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja ugyanitt arról beszélt, szerinte a kormány „trükközik” a helyettesítésekkel, azokra ugyanis ugyanolyan képzettségű pedagógust kellene beküldeni, így azt kellene beírni, hogy felügyelet volt, nem számozott tanítási óra, ha nem szakos tanár megy be. Szerinte ezt azzal oldanák meg, hogy a státusztörvénnyel meg lehet hosszabbítani a tanévet, vagyis az ő értelmezése szerint ezzel a miniszter
„bünteti a pedagógusokat, ha nem csalnak – be kell írni az órákat, különben baj lesz”.
Nagy úgy látja, minden megmozdulásra eddig érdemi egyeztetések helyett csak szankciókkal válaszolt a kormányzat, ilyennek tartja a sztrájkjog korlátozását és a státusztörvényt is. Szerinte a biztos bérelőmeneteli rendszer, a munkaidő és a pluszmunka kifizetése terén „sürgősen változtatnia kellene a kormánynak”. A Civil Közoktatási Platformot (CKP) képviselő Juhász Ágnes úgy véli, a retorziók és „látszategyeztetések” mellett a kormányzat „semmiféle szakmai lépést nem tett az oktatással kapcsolatban”. Hozzátéve: a környező országok oktatási rendszerében a tananyag helyett a kreativitásra építenek.
„A kormánynak nem szakmai kérdés”
Az eseményen a civilek mellett ellenzéki politikusok is elmondták a véleményüket (a szakszervezet Facebook-oldala szerint minden pártot meghívtak, de a cikk és a fotók alapján a kormánypártok nem mentek el). Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök szerint a kormánynak nem szakmai, hanem politikai, hatalmi kérdés az oktatás ügye. „Nem egy demokratikus szolgáltató az állam, nem oktatási szolgáltatásról beszél a kormány, hanem ez egy hatalmi, autoriter állam” – fogalmazott. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté úgy látja, a kormány legfőbb politikája az újraiparosítás és mivel „az értékesítési lánc összeszerelési részébe szállunk be”, ami „a legkevesebb hozzáadott tudást igényli, ez is húzza lefelé az oktatási rendszert”. A politikus úgy véli, a kormány a humánpolitikákat és a közszférát a „maradékelv alapján kezeli”, amit őt „tudatos lebutításnak” tart, ahol csak „az ellátási fehér foltokat” akarják adminisztrációs eszközökkel kezelni.
A párbeszédes Tordai Bence elmondása alapján „95 százalékban politikai, hatalmi logikájú a beszéd, 5 százalékban halvány és hitvány szakmai munka, amit az elmúlt egy évben próbáltak elvégezni, és aminek esszenciája a státusztörvény tervezetében ismerhető meg”, a képviselő hozzátette, a felvételi számoktól kétségbe esett. Dukán András Ferenc, a Momentumtól azt mondta, ha kormányváltás lett volna, most nem a státusztörvényről beszélnének, az ellenzéknek volt terve az oktatási területre vonatkozóan, amit szakértőkkel közösen dolgoztak ki. Az Oktatási Hálózattól Pásztor Erzsébet többek közt azzal zárta a beszélgetést, hogy
„rendszerhibáról van szó, a központosítás, az autonómiák korlátozása, a homogenizálás jellemzi a rendszert.”
(Kiemelt kép forrása: a PDSZ Facebook-oldala)
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
