Magyarország oktatásra szánt kiadásai Mexikóval és Törökországgal vetekszenek – az adatok elszomorítóak

Az OECD szeptemberben közzétett jelentése 38 fejlett ország oktatási helyzetét mutatta be. Magyarországon több szempontból is kétségbeejtő a helyzet. A Civil Közoktatási Platform összegyűjtött néhány igen súlyos megállapítását.

Ezek a legmegdöbbentőbb adatok Magyarországról a felmérés szerint:

  • Az oktatás (kivéve az óvoda) egészében az egy tanulóra jutó költségeket tekintve 2020-ban Magyarország a 6. leggyengébb eredményt érte el. Mögöttünk a sorrendben már csak a következő országok állnak: Mexikó, Kolumbia, Törökország, Görögország és Chile.
  • 2019 és 2020 között az oktatásra fordított kiadások összege legtöbbet Mexikóban (-10,7%) csökkent. A második legnagyobb csökkenést Magyarország érte el -8,0 százalékkal. A harmadik helyenTörökország (-8,0%), a negyedik helyen pedig
  • Chile (-7,8%) áll. Az adatokból az is kiderült, hogy ugyanez a négy ország szakad le a legjobban az egy tanulóra jutó költségek 2019 és 2020 változását tekintve: Chile (-6,5%), Magyarország (-7,2%), Törökország (-8,8%) és Mexikó (-9,6%).
  • Csak két olyan ország volt az OECD felmérésében, amik az oktatásra fordított költségek GDP-hez viszonyított aránya 2016 és 2020 között csökkent. Ezek pedig Magyarország és Mexikó voltak.
  • Az oktatásra fordított állami kiadásokat tekintve, annak GDP-hez viszonyított arányát vizsgálva a sereghajtó 4 ország között Magyarország is szerepel. Az adatok alapján hátulról a negyedik helyen Görögország (3,3%) található, amit Japán (3,2%) követ. Az utolsó előtti helyen van Magyarország (3,2%) és Írország (3,2%).
  • A középfokon tanítók kezdőfizetésének tekintetében az OECD országok között az utolsó helyen vagyunk.
  • Ahogyan a középfokon, általános programban (nem szakképzésben) tanító pedagógusok átlagkeresetének a diplomások átlagkeresetéhez viszonyított aránya a vizsgált országokat tekintve nálunk a legkisebb.
  • Az óvodapedagógusok kezdő fizetése csak Szlovákiában alacsonyabb Magyarországhoz képest.
A Civil Közoktatási Platform további kigyűjtött adtatait itt olvashatjátok. Az OECD teljes felmérése pedig itt található.
    A Magyarországban jelenleg működő oktatási rendszert már rengetegen kifogásolták. Azért, hogy változást lehessen elérni az Egységes Diákfront az aHanggal közösen létrehozta a 7IGEN-es alternatív népszavazást, amin október 30-ig várnak mindenkit, aki el szeretné mondani a véleményét a magyarországi oktatásról.
    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.