Nem nyilvánosak a státusztörvény tervezetének kritikái, pedig jogszabály mondja ki, hogy azokat közzé kell tenni

A megjelenést követő nyolc napon belül közzé kellett volna tenni, de már közel két hét telt és még mindig nem történt meg.

  • Székács Linda

Hiába mondja ki jogszabály, hogy egy társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet megjelenését követően a rendelet kibocsátója a megjelenést követő nyolc napon belül köteles közzétenni az egyeztetés során beérkezett kritikákat és azt, hogy ezeket kik küldték be, a státusztövény végrehajtási rendeletének megjelenése óta már csaknem két hét telt el, a vita összefoglalása viszont még mindig nem érhető el a kormány oldalán - hívja fel a figyelmet a Civil Közoktatási Platform.

A státusztörvény végrehajtási rendelete augusztus 30-án jelent meg, annak tervezetét viszont már július 31-én társadalmi vitára bocsátották, amit a CKP 12 oldalon keresztül véleményezett is.

"A rendelettervezet a nyári szabadságolások ellenére nagy figyelmet keltett, feltehetően sokan be is küldték véleményüket a minisztériumnak" - teszik hozzá.

Ebben szerepel ugyanis többek között a pedagógusok teljesítményértékelése, a kötelező óraszám heti 22-26-ról 24 órára módosítása és a pályakezdők, valamint a gyakornokok furcsa bérezése, ami úgy lett bruttó 440 ezer forint, hogy a pedagógus I-II kategóriában tanítók fizetésének alsó határa 410 és 430 ezer forint között van.

A CKP szerint a vélemények közzététele azért maradhatott el, mert "az egész egyeztetési folyamat célja csak a jogszabályok, az Európai Uniónak tett ígéretek formális betartása, szó sincs arról, hogy szándék lenne a vélemények figyelembevételére – még azokéra sem, amelyek nem ellentétesek a kormány szándékaival".

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.