A megjelenést követő nyolc napon belül közzé kellett volna tenni, de már közel két hét telt és még mindig nem történt meg.
Hiába mondja ki jogszabály, hogy egy társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet megjelenését követően a rendelet kibocsátója a megjelenést követő nyolc napon belül köteles közzétenni az egyeztetés során beérkezett kritikákat és azt, hogy ezeket kik küldték be, a státusztövény végrehajtási rendeletének megjelenése óta már csaknem két hét telt el, a vita összefoglalása viszont még mindig nem érhető el a kormány oldalán - hívja fel a figyelmet a Civil Közoktatási Platform.
A státusztörvény végrehajtási rendelete augusztus 30-án jelent meg, annak tervezetét viszont már július 31-én társadalmi vitára bocsátották, amit a CKP 12 oldalon keresztül véleményezett is.
"A rendelettervezet a nyári szabadságolások ellenére nagy figyelmet keltett, feltehetően sokan be is küldték véleményüket a minisztériumnak" - teszik hozzá.
Ebben szerepel ugyanis többek között a pedagógusok teljesítményértékelése, a kötelező óraszám heti 22-26-ról 24 órára módosítása és a pályakezdők, valamint a gyakornokok furcsa bérezése, ami úgy lett bruttó 440 ezer forint, hogy a pedagógus I-II kategóriában tanítók fizetésének alsó határa 410 és 430 ezer forint között van.
A CKP szerint a vélemények közzététele azért maradhatott el, mert "az egész egyeztetési folyamat célja csak a jogszabályok, az Európai Uniónak tett ígéretek formális betartása, szó sincs arról, hogy szándék lenne a vélemények figyelembevételére – még azokéra sem, amelyek nem ellentétesek a kormány szándékaival".
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
