Megjelent a Belügyminisztérium honlapján a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezete, melyet augusztus 8-ig lehet véleményezni, bár nagyjából tudható, a kormány mennyire veszi komolyan az ilyen beérkező visszajelzéseket. Ezt a dokumentumot azért várják régóta sokan a pedagógusok – vagy legalábbis az őket képviselő érdekképviseletek tagjai – közül, mert ebből derül ki számos részlet, például, hogy mi alapján érhetik el a pedagógusok a belengetett, egymillió forint felett végződő teljesítménybéreket.
Vagyis nem derül ki.
A státusztörvény ugyanis több százezres mozgásteret lebegtetett be, amelyen belül az intézményvezetők honorálhatják a pedagógusok plusz erőfeszítéseit. A törvényszöveg alapján ezt rengeteg tényezőn múlhat az önkéntes pluszmunkától a képzettségen, az elismeréseken és a tanított tárgyakon át addig, hogy mennyire lenne betölteni a munkakörét és természetesen, hogy van-e forrás a pluszjuttatásokra. (Főleg ez utóbbi miatt szkeptikusak sokan a ténylegesen kifizetendő pluszpénzek kapcsán.) Ennél részletesebb útmutatást eddig mindenki a végrehajtási rendelettől várt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) weboldala azonban úgy összegez, „mivel a rendeletben semmiféle szabály nincs az egyes szempontok súlyozására, a munkáltató gyakorlatilag azt tesz, amit akar”. Hozzátéve: bár a rendelettervezet részletesen szabályozza, a gyakornoktól a kutatótanárig terjedő fokozatokba történő besorolást, „nem találjuk a rendeletben azt, ami a törvényből is hiányzik: az illetménymegállapítás részletszabályait a rendkívül tág bérsávok között. Ebből következik, hogy az illetmények megállapítása teljességgel szubjektív lesz” – fogalmaznak. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint is szubjektív döntéseket eredményez ennek kifejtésének a hiánya. „A teljesítményértékelési rendszerről nem nagyon lehet olvasni a végrehajtási rendeletben, úgyhogy nem értjük, hogyan történik majd a pontos illetménymegállapítás” – fogalmaz.
A PDSZ szerint ez a bizonytalanságban tartás ellentétes az Európai Parlament és a Tanács 2023/970. irányelvével. Amely szerint ugyanis „az egyenlő díjazás elvének alkalmazását a bérezési rendszerek átláthatóságának hiánya, az egyenlő értékű munka fogalmával kapcsolatos jogbiztonság hiánya, valamint a megkülönböztetés elszenvedői előtt álló eljárási akadályok hátráltatják”. Vagyis nehéz egyenlő bérről beszélni, ha nem egyértelmű, hogy az ember kollégáinak a fizetését hogyan számolják majd ki. Az érdekképviselet egyébként úgy látja, nevével ellentétben „a törvény a végrehajtási rendelettel együtt semmiféle életpályát nem vázol fel”.
Kozmetikázott pedagógushiány
„A kormány meghazudtolja a saját propaganda-toposzait. Tulajdonképpen az derül ki, hogy bárki, bárhol, bármilyen végzettséggel, bármit taníthat. Egyrészt részletesen leírják, ki hova mehet, másrészt hozzáteszik, ha valakinek valamilyen hasonló végzettsége van, pedagógusi viszont nincs, akkor is nyugodtan taníthat” – mondja a PSZ alelnöke. Aki szerint a tervezettel a kormány azt ismeri be, hogy óriási a pedagógushiány és nagyon kevés az oktatást segítő kolléga is.
„Számunkra elfogadhatatlan, hogy kitalálták az összevont tartós helyettesítés fogalmát, ami egyszerűen nonszensz” – fogalmaz Gosztonyi Gábor, hozzátéve, ez is újdonságként jelent meg, magában a státusztörvényben még nem szerepelt. Elmondása alapján ez azt jelenti, hogy ha egy tárgyat csoportbontásban tanítanak, akkor egy kieső kollégát csoportösszevonással helyettesíthetnek, ez esetben a pluszpénz felét kapja meg a tanár, hiszen nem külön órát tart a másik csoportnak. Szerinte ez egy betegség esetén időszakosan megoldás lehet, de nem hosszú távon, mert a csoportbontásban történő oktatás pont speciális tagozat vagy igények miatt működik, okkal.
Azt mindkét szakszervezettől kiemelték, hogy miután 22-26-ról fix 24 órára módosították a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt, a kormány a szükséges pedagóguslétszámot is e szerint számítja ki – az összes órát ennyivel osztja el. Ez logikus, ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy eddig 22-vel számoltak, vagyis ez újabb lehetőség a pedagógushiány kozmetikázására.
Furcsa bérezések
Az már a státusztörvényben is szerepelt, hogy egyedül a pályakezdő, azaz gyakornok pedagógusok nem vesznek még részt a teljesítményértékelésben, így náluk nincs tágra nyitott intervallum, az ő fizetésüket rendeletben határozzák meg. Ez meg is történt, ám ez furcsa módon úgy lett bruttó 440 ezer forint, hogy a pedagógus I-II kategória 410 és 430 ezres alsó határánál ez az összeg magasabb – emeli ki Gosztonyi Gábor.
A PDSZ bejegyzése emellett felfigyelt arra is, hogy a szöveg alapján például a dajkáknak vagy más, csak általános iskolai végzettséggel is gyakorolható munkakörökben dolgozóknak – ilyen lehet például a takarító is – a garantált bérminimum helyett a közöktatásban már csak a minimálbér fog járni. Ennek az az oka, hogy előbbit 2024-től csak annak kell kifizetni, akit legalább középfokú végzettséget igénylő területen foglalkoztatnak, ez alól kivétel pedig nem került bele a szövegbe.
Ez nem jelentéktelen különbség, hiszen 296 ezer helyett 232 ezer forintot jelent, bruttóban.
Pintér engem úgy segéljen
Van a rendelettervezetben egy kevésbé fajsúlyosnak tűnő, ám annál furcsább rész. Szöveghűen idézzük a mondatot, melynek NAV-os nyelvezetébe annak fogalmazója is belezavarodott, így az alany-állítmány egyeztetés nem teljesen sikerült, de azért a lényeg átjön:
„2024. május 31-ét követően pedagógus szakképesítést vagy szakképzettséggel rendelkező pedagógus csak akkor tölthet be pedagógus munkakört, ha felsőoktatási intézményben esküt tett” – olvashatjuk a pedagógus munkakörökről és azok betöltésének feltételeiről szóló részben.
Hogy a hippokratészi eskü pedagógus-változatát május végéig még fogalmazzák, vagy más oka van, hogy ezt az elemet csak közel fél évvel a jogállás-váltás után teszik kötelezővé, egyelőre nem tudni. Ahogyan szakszervezeti részről azt is csak találgatják, milyen szerepe és tartalma lehet a majdani eskünek és ezt az újítást miért csak a végrehajtási rendeletben rejtették el. „Tele van meglepetéssel az anyag” – summáz Gosztonyi.
Az ország versenyképességére nincs hatással
A státusztörvény végrehajtási rendelettervezetéhez készült egy hatásvizsgálati lap is, melyből például az is kiderül, hogy a tervezet hatásvizsgálatára mindössze egy munkanapot fordítottak. Arra jutottak, hogy azzal például az ország versenyképessége érdemben nem változik – ez minimum furcsa, amikor a kormány nagyívű oktatási előre lepéseket kommunikál. A dokumentum szerint a foglalkoztatást növeli az intézkedés, de az „nem prognosztizálható”, hogy mennyivel.
A 160 ezer pedagógusnak a hatásvizsgálat szerint előnye származik az egészből a hivatása presztízsét javító intézkedéseken keresztül. Ebben a dokumentumban azt is leírják, hogy az intézkedéshez adottak a szükséges feltételek, külön költségvetési hatása ugyanis nincs. A mesterpedagógusok óraszám-emelkedésével „egyensúlyban” ugyanis csökken a szakértői kirendeléseik alkalomszáma. Ahogyan a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszáma sem nő, csak át lesz rendezve.
„Igen, hát, ha nem nő a nevelést-oktatást közvetlenül segítők létszáma, pl. továbbra is 250 gyerekre jut egy pedagógiai asszisztens, 500 tanulóra egy pszichológus, akkor nincs költségnövekedés” – kommentálja mindezt a PDSZ.
Újra nekifutnak az egyeztetésnek
Mint arról tegnap este már írtunk, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár meghívta egyeztetni a PSZ-t, a PDSZ-t, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetét és a Nemzeti Pedagóguskart pénteken tízre erről a végrehajtási rendeletről – mondta el lapunknak Gosztonyi Gábor. Hozzátéve, szabadságról is visszatérve mennek Budapestre, hogy feltegyék kérdéseiket például a teljesítményértékeléssel, bérkülönbségekkel vagy éppen a rejtélyes esküvel kapcsolatban.
Kérdés, most mire jutnak. A státusztörvény kapcsán is tartottak már ugyanis többkörös egyeztetést, ahol sikerült is bizonyos pontokban kompromisszumot találni, de a főbb, vitatott pontok jellemzően benn maradtak. És bár Novák Katalin köztársasági elnök is erre való hivatkozással írta alá rögtön a jogszabályt, az érdekképviseletek közt nem találni olyat, aki a parlament által végül elfogadott jogállás-változattal kapcsolatban már elégedettségének adott volna hangot. Hogy ez végül mennyiben fogja a távozó pedagógusok számát ténylegesen növelni, az még csak a későbbiekben derülhet ki, lévén, a jogállás-váltás majd csak januárban történik meg.
(Kiemelt kép: Veres Viktor)
