A Civil Közoktatási Platform szerint az új közoktatást érintő rendelet nem tartalmaz semmilyen biztosítékot azzal kapcsolatban, hogy a szakértő valóban ért is az adott oktatási problémákhoz.
Néhány nappal azután, hogy kiderült, idén mintegy 120-an mondtak fel az Oktatási Hivatalban az alacsony bérek és az egyre több feladat miatt, a BM új jogszabály-módosítása értelmében már az OH is kirendelhet mesterpedagógus tanácsadót az iskolákba.
A CKP szerkesztőségünk részére elküldött álláspontjából kiderült, hogy a külső szakember kirendelésének az alulteljesítő oktatási intézményekbe akkor van értelme, ha a célja a segítés, együttműködve az igazgatóval és a tantestülettel, és a kirendelt szakember alkalmas a segítségnyújtásra és az együttműködésre.
Ehhez képest a gyakorlat eddig a szervezet szerint mást mutat, hiszen számos esetben olyan mesterpedagógus végezte az ellenőrzést és értékelést, akinek nem volt tapasztalata az adott intézménytípusban, oktatási szinten, és nem volt nyitott az adott intézményre, osztályra, pedagógusra jellemző sajátosságok tekintetbe vételére.
Nagy károkat okozna, ha az intézményekbe kellő tapasztalattal, ismerettel, tudással nem rendelkező mesterpedagógusok lennének kirendelve
- tették hozzá, majd megjegyezték, hogy tervezethez beküldött véleményükben emiatt azt javasolták, hogy a rendelet mondja ki, hogy a kirendelt szaktanácsadónak tapasztalattal kell rendelkeznie az adott iskolatípusban, és az adott tanulói összetétel és iskolanagyság terén is.
Ezen kívül azt is kifejtették, ha például az igazgató vagy a pedagógus nem tudnak együttműködni a tanácsadóval, vagy szakmailag van ellene valamilyen kifogásuk, akkor kérhessenek másik szakembert.
Emellett pedig pontosítsák a szakember feladatát és jogkörét.
" Nem lehet utasítási jogköre, és ki kell mondani azt is, hogy feladata nem az ellenőrzés, hanem a segítés " - hangsúlyozták.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
