Nincsen egyetlen olyan évfolyam, ahol az előző évhez képest jobb eredményt értek el a diákok a természettudományi kompetenciamérésen. Két év alatt a hatodikosok átlagpontszáma 39, a nyolcadikosok 33, a tizedikesek pedig 52 ponttal csökkent.
2024 tavaszán valamivel több, mint 584 ezer 4-11. évfolyamos diák töltötte ki digitálisan a kompetenciamérést az ország 3050 iskolájában. A természettudományi mérésen azonban csak hatodiktól felfele vettek részt a diákok. A végleges pontszámokat pedig nemrég hozta nyilvánosságra az Oktatási Hivatal.
Az eredmények elkeserítőek, hiszen minden évfolyamon rontottak a diákok, hiszen a
- hatodikosok: 1461 pontot
- hetedikesek: 1522 pontot
- nyolcadikosok: 1554 pontot
- kilencedikesek: 1684 pontot
- tizedikesek: 1715 pontot
- tizenegyedikesek: 1742 pontot szereztek.
Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy közvetlen a covid és az online oktatás után a hatodikosok átlagosan 1500 pontos, a nyolcadikosok 1587 pontos, a tizedikesek pedig 1767 pontos kompetenciamérést írtak természettudományból. Ebből látszik, hogy két év alatt a hatodikosok átlagpontszáma 39, a nyolcadikosoké 33-mal esett vissza. A legtöbbet a tizenegyedikesek rontottak, hiszen két év alatt átlagosan 52 ponttal szereztek kevesebbet.
Nőtt azoknak a diákoknak az aránya, akik a hatodik évfolyamon nem érték el a harmadik képességi szintet. Ez az arány a 2022-es mérésen még csak 32 százalék volt, míg most már 40 százalék. A vizsgált időszakban a nyolcadikosok között 5,73 százalékponttal nőtt azoknak az aránya (20,1-ról 25,83-ra), akik nem érték el ezt a szintet.
A helyzeten nyilván nem javít, hogy a természettudományos tárgyakat oktató tanárokból évek óta hiány van. Hiába kapnak emelt illetményt pluszban, mégis ezekre a szakokra évek óta kevesen felvételiznek. Például az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a biológiatanári szakra 45-en, a fizikatanári szakra 24-en, míg a kémiatanári szakra mindössze 13-an jelentkeztek első helyen.
A nyugati megyék és a főváros jobban teljesít
Országos szinten ebből a tárgyból is óriásiak az eltérések. A hatodikosok és a nyolcadikosok között a budapesti , a Vas és a Csongrád-Csanád megyei diákok teljesítettek a legjobban. A 10. évfolyamon átlagosan a legmagasabb pontszámot a Győr-Moson-Sopron (1768 pont), a Komárom-Esztergom (1757 pont ) illetve a Vas (1745 pont) és Zala (1745 pont) megyében élő tanulók érték el.
Borsod és Szabolcs leszakadóban
A leggyengébben természettudományból (a szövegértéshez és a matekhoz hasonlóan) a szabolcsi, a borsodi és a nógrádi hatodikosok és nyolcadikosok szerepeltek.
Itt érdemes megjegyezni, hogy azért akad egy-egy üdítő kivétel. Ha például megnézzük a családiháttér-index tekintetében az eredményeket, akkor láthatjuk, hogy a rossz otthoni körülmények ellenére a nyírségi Nagydobosi Általános Iskolában a nyolcadikosok 1781 pontot értek el. (Csak összehasonlításképpen ilyen magas pontszámot átlagban a jóval jobb körülmények között élő, budapesti elitgimikbe járó diákok szereztek.)
A nagydobosi iskolában nemcsak a végzősök, hanem a hatodikosok is remekül szerepeltek, hiszen 1744 pontot szereztek.
Nem csak régiós szinten vannak különbségek a diákok között. A fiúk minden évfolyamon jobb eredményt értek el természettudományból, mint a lányok. Hatodikban a fiúk a lányokhoz képest még csak átlagosan 14 ponttal írtak többet, ehhez képest kilencedikben már 43 ponttal, míg tizenegyedikben már 48 ponttal szereztek többet.
A kompetenciamérésekkel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
