Számottevően magasabb az egy főre jutó hozzáadott érték és a termelékenység azoknál a vállalatoknál, ahol a dolgozók nagyobb arányban részesülnek teljesítményalapú pluszjuttatásban – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss elemzéséből.
A friss tanulmányból az is kiderül, hogy nemcsak az számít, hogy van-e pluszjuttatás, hanem az is, hányan kapják.
A kutatás a bónuszkifizetések és a vállalati termelékenység közötti kapcsolatot elemezte a hazai munkaerő-felmérés adatai alapján. A vizsgálatot Reizer Balázs, a Corvinus docense és az ELTE-KRTK kutatója végezte.
A 2003 és 2018 közötti időszak adatait elemezték: évente mintegy 11 ezer vállalat és 120 ezer munkavállaló szerepelt az adatbázisban. A dolgozói információkat a cégek mérlegadataival vetették össze. A tanulmány a Finance Research Letters decemberi számában jelent meg.
Az eredmények szerint azoknál a cégeknél, ahol 10 százalékponttal magasabb a bónuszban részesülő munkavállalók aránya, az egy főre jutó hozzáadott érték 3,9-4,6 százalékkal magasabb.
Ezzel párhuzamosan közel 3 százalékkal javul az úgynevezett teljes tényezőtermelékenység is. Ez azt mutatja meg, mennyire hatékonyan alakítja át a vállalat a rendelkezésére álló erőforrásokat – tőkét és munkaerőt – termékké vagy szolgáltatássá.
A kutatás arra is rámutat, hogy nem kizárólag azok a vállalatok javítják az átlagot, ahol mindenki kap bónuszt. Minél nagyobb arányban részesülnek a dolgozók pluszjuttatásban, annál erősebb a pozitív hatás.
Az eredmények arra utalnak, hogy a rugalmas bérkomponensek akkor működnek igazán jól, ha nem egy szűk kör privilégiumai, hanem szélesebb munkavállalói csoportokat ösztönöznek
– hangsúlyozta Reizer Balázs.
A kutatás szerint a kedvező hatás akkor is megmarad, ha beleszámítják, hogy mekkora a vállalat, mennyi tőkével rendelkezik, vagy milyen összetételű a dolgozói állomány. Vagyis nem arról van szó, hogy csak a nagyobb vagy eleve erősebb cégek tudnak profitálni a bónuszrendszerből.
Az sem befolyásolja érdemben az eredményt, hogy a vállalat költségein belül mekkora részt tesznek ki a bérek. A teljesítményjavulás tehát nem pusztán annak köszönhető, hogy egy cég többet költ a munkavállalókra.
A vizsgálat ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a szolgáltatási szektorban erősebb a kapcsolat a bónuszok és a jobb teljesítmény között, mint az iparban.
Van, ahol már diploma előtt fix munka várja a hallgatókat, máshol viszont hónapokig tart az álláskeresés. Az Oktatási Hivatal új adatvizualizációs felülete megmutatja, melyik mesterszakos végzettségekkel lehet a leggyorsabban munkát találni – és melyik területek friss diplomásai dolgoznak a legnagyobb arányban.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
