Számottevően magasabb az egy főre jutó hozzáadott érték és a termelékenység azoknál a vállalatoknál, ahol a dolgozók nagyobb arányban részesülnek teljesítményalapú pluszjuttatásban – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss elemzéséből.
A friss tanulmányból az is kiderül, hogy nemcsak az számít, hogy van-e pluszjuttatás, hanem az is, hányan kapják.
A kutatás a bónuszkifizetések és a vállalati termelékenység közötti kapcsolatot elemezte a hazai munkaerő-felmérés adatai alapján. A vizsgálatot Reizer Balázs, a Corvinus docense és az ELTE-KRTK kutatója végezte.
A 2003 és 2018 közötti időszak adatait elemezték: évente mintegy 11 ezer vállalat és 120 ezer munkavállaló szerepelt az adatbázisban. A dolgozói információkat a cégek mérlegadataival vetették össze. A tanulmány a Finance Research Letters decemberi számában jelent meg.
Az eredmények szerint azoknál a cégeknél, ahol 10 százalékponttal magasabb a bónuszban részesülő munkavállalók aránya, az egy főre jutó hozzáadott érték 3,9-4,6 százalékkal magasabb.
Ezzel párhuzamosan közel 3 százalékkal javul az úgynevezett teljes tényezőtermelékenység is. Ez azt mutatja meg, mennyire hatékonyan alakítja át a vállalat a rendelkezésére álló erőforrásokat – tőkét és munkaerőt – termékké vagy szolgáltatássá.
A kutatás arra is rámutat, hogy nem kizárólag azok a vállalatok javítják az átlagot, ahol mindenki kap bónuszt. Minél nagyobb arányban részesülnek a dolgozók pluszjuttatásban, annál erősebb a pozitív hatás.
Az eredmények arra utalnak, hogy a rugalmas bérkomponensek akkor működnek igazán jól, ha nem egy szűk kör privilégiumai, hanem szélesebb munkavállalói csoportokat ösztönöznek
– hangsúlyozta Reizer Balázs.
A kutatás szerint a kedvező hatás akkor is megmarad, ha beleszámítják, hogy mekkora a vállalat, mennyi tőkével rendelkezik, vagy milyen összetételű a dolgozói állomány. Vagyis nem arról van szó, hogy csak a nagyobb vagy eleve erősebb cégek tudnak profitálni a bónuszrendszerből.
Az sem befolyásolja érdemben az eredményt, hogy a vállalat költségein belül mekkora részt tesznek ki a bérek. A teljesítményjavulás tehát nem pusztán annak köszönhető, hogy egy cég többet költ a munkavállalókra.
A vizsgálat ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a szolgáltatási szektorban erősebb a kapcsolat a bónuszok és a jobb teljesítmény között, mint az iparban.
Van, ahol már diploma előtt fix munka várja a hallgatókat, máshol viszont hónapokig tart az álláskeresés. Az Oktatási Hivatal új adatvizualizációs felülete megmutatja, melyik mesterszakos végzettségekkel lehet a leggyorsabban munkát találni – és melyik területek friss diplomásai dolgoznak a legnagyobb arányban.
Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Kósa Roland alpolgármester azt szeretné, ha az ingatlant a tankerület kapná meg, és az minden győri fiatal számára lehetőséget biztosítana a fejlődésre.
A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól.
Tízéves távlatban viszont jelentős növekedés látszik.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Véletlen otthon maradt a matekfüzet vagy a tesicucc? Utánajártunk, hogy járhat-e érte egyes.
