Számottevően magasabb az egy főre jutó hozzáadott érték és a termelékenység azoknál a vállalatoknál, ahol a dolgozók nagyobb arányban részesülnek teljesítményalapú pluszjuttatásban – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss elemzéséből.
A friss tanulmányból az is kiderül, hogy nemcsak az számít, hogy van-e pluszjuttatás, hanem az is, hányan kapják.
A kutatás a bónuszkifizetések és a vállalati termelékenység közötti kapcsolatot elemezte a hazai munkaerő-felmérés adatai alapján. A vizsgálatot Reizer Balázs, a Corvinus docense és az ELTE-KRTK kutatója végezte.
A 2003 és 2018 közötti időszak adatait elemezték: évente mintegy 11 ezer vállalat és 120 ezer munkavállaló szerepelt az adatbázisban. A dolgozói információkat a cégek mérlegadataival vetették össze. A tanulmány a Finance Research Letters decemberi számában jelent meg.
Az eredmények szerint azoknál a cégeknél, ahol 10 százalékponttal magasabb a bónuszban részesülő munkavállalók aránya, az egy főre jutó hozzáadott érték 3,9-4,6 százalékkal magasabb.
Ezzel párhuzamosan közel 3 százalékkal javul az úgynevezett teljes tényezőtermelékenység is. Ez azt mutatja meg, mennyire hatékonyan alakítja át a vállalat a rendelkezésére álló erőforrásokat – tőkét és munkaerőt – termékké vagy szolgáltatássá.
A kutatás arra is rámutat, hogy nem kizárólag azok a vállalatok javítják az átlagot, ahol mindenki kap bónuszt. Minél nagyobb arányban részesülnek a dolgozók pluszjuttatásban, annál erősebb a pozitív hatás.
Az eredmények arra utalnak, hogy a rugalmas bérkomponensek akkor működnek igazán jól, ha nem egy szűk kör privilégiumai, hanem szélesebb munkavállalói csoportokat ösztönöznek
– hangsúlyozta Reizer Balázs.
A kutatás szerint a kedvező hatás akkor is megmarad, ha beleszámítják, hogy mekkora a vállalat, mennyi tőkével rendelkezik, vagy milyen összetételű a dolgozói állomány. Vagyis nem arról van szó, hogy csak a nagyobb vagy eleve erősebb cégek tudnak profitálni a bónuszrendszerből.
Az sem befolyásolja érdemben az eredményt, hogy a vállalat költségein belül mekkora részt tesznek ki a bérek. A teljesítményjavulás tehát nem pusztán annak köszönhető, hogy egy cég többet költ a munkavállalókra.
A vizsgálat ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a szolgáltatási szektorban erősebb a kapcsolat a bónuszok és a jobb teljesítmény között, mint az iparban.
Van, ahol már diploma előtt fix munka várja a hallgatókat, máshol viszont hónapokig tart az álláskeresés. Az Oktatási Hivatal új adatvizualizációs felülete megmutatja, melyik mesterszakos végzettségekkel lehet a leggyorsabban munkát találni – és melyik területek friss diplomásai dolgoznak a legnagyobb arányban.
Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatását hétfőn 14 órától tartják. A miniszterjelölteket kinevezésük előtt az illetékes szakbizottság hallgatja meg: ilyenkor ismertetik terveiket, válaszolnak a képviselők kérdéseire, majd a bizottság véleményt mond a jelölésükről.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
