Számottevően magasabb az egy főre jutó hozzáadott érték és a termelékenység azoknál a vállalatoknál, ahol a dolgozók nagyobb arányban részesülnek teljesítményalapú pluszjuttatásban – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss elemzéséből.
A friss tanulmányból az is kiderül, hogy nemcsak az számít, hogy van-e pluszjuttatás, hanem az is, hányan kapják.
A kutatás a bónuszkifizetések és a vállalati termelékenység közötti kapcsolatot elemezte a hazai munkaerő-felmérés adatai alapján. A vizsgálatot Reizer Balázs, a Corvinus docense és az ELTE-KRTK kutatója végezte.
A 2003 és 2018 közötti időszak adatait elemezték: évente mintegy 11 ezer vállalat és 120 ezer munkavállaló szerepelt az adatbázisban. A dolgozói információkat a cégek mérlegadataival vetették össze. A tanulmány a Finance Research Letters decemberi számában jelent meg.
Az eredmények szerint azoknál a cégeknél, ahol 10 százalékponttal magasabb a bónuszban részesülő munkavállalók aránya, az egy főre jutó hozzáadott érték 3,9-4,6 százalékkal magasabb.
Ezzel párhuzamosan közel 3 százalékkal javul az úgynevezett teljes tényezőtermelékenység is. Ez azt mutatja meg, mennyire hatékonyan alakítja át a vállalat a rendelkezésére álló erőforrásokat – tőkét és munkaerőt – termékké vagy szolgáltatássá.
A kutatás arra is rámutat, hogy nem kizárólag azok a vállalatok javítják az átlagot, ahol mindenki kap bónuszt. Minél nagyobb arányban részesülnek a dolgozók pluszjuttatásban, annál erősebb a pozitív hatás.
Az eredmények arra utalnak, hogy a rugalmas bérkomponensek akkor működnek igazán jól, ha nem egy szűk kör privilégiumai, hanem szélesebb munkavállalói csoportokat ösztönöznek
– hangsúlyozta Reizer Balázs.
A kutatás szerint a kedvező hatás akkor is megmarad, ha beleszámítják, hogy mekkora a vállalat, mennyi tőkével rendelkezik, vagy milyen összetételű a dolgozói állomány. Vagyis nem arról van szó, hogy csak a nagyobb vagy eleve erősebb cégek tudnak profitálni a bónuszrendszerből.
Az sem befolyásolja érdemben az eredményt, hogy a vállalat költségein belül mekkora részt tesznek ki a bérek. A teljesítményjavulás tehát nem pusztán annak köszönhető, hogy egy cég többet költ a munkavállalókra.
A vizsgálat ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a szolgáltatási szektorban erősebb a kapcsolat a bónuszok és a jobb teljesítmény között, mint az iparban.
Van, ahol már diploma előtt fix munka várja a hallgatókat, máshol viszont hónapokig tart az álláskeresés. Az Oktatási Hivatal új adatvizualizációs felülete megmutatja, melyik mesterszakos végzettségekkel lehet a leggyorsabban munkát találni – és melyik területek friss diplomásai dolgoznak a legnagyobb arányban.
25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.
Vészesen közeledik az érettségi, most már itt az ideje elkezdeni a felkészülést. Összegyűjtöttük, hogy milyen szóbeli tételcímek és témakörök kapcsolódnak a fő érettségi tárgyakhoz - így biztosan könnyebb lesz a keresés.
A polgármester azt szeretné, hogy megmaradjon az általános iskola Babóton, ezért magánemberként finanszírozza az utazást.
Nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin. Mutatjuk a pontos eredményeket.
Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.
Fontos részletre hívjuk fel a figyelmet a középfokú felvételi eljárás kapcsán.
A nyári időszámítás célja a természetes nappali fény hatékonyabb kihasználása, ezért tavasszal egy órával előre kell állítani az órákat.
A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Ma írják a jelentkezők az ingyenes próbaérettségit matekból közép- és emelt szinten a Studium Generale szervezésében. Ha esetleg lemaradtatok a jelentkezésről, de ki szeretnétek próbálni magatokat majdnem élesben, akkor töltsétek ki otthon a feladatlapot.
