Számottevően magasabb az egy főre jutó hozzáadott érték és a termelékenység azoknál a vállalatoknál, ahol a dolgozók nagyobb arányban részesülnek teljesítményalapú pluszjuttatásban – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss elemzéséből.
A friss tanulmányból az is kiderül, hogy nemcsak az számít, hogy van-e pluszjuttatás, hanem az is, hányan kapják.
A kutatás a bónuszkifizetések és a vállalati termelékenység közötti kapcsolatot elemezte a hazai munkaerő-felmérés adatai alapján. A vizsgálatot Reizer Balázs, a Corvinus docense és az ELTE-KRTK kutatója végezte.
A 2003 és 2018 közötti időszak adatait elemezték: évente mintegy 11 ezer vállalat és 120 ezer munkavállaló szerepelt az adatbázisban. A dolgozói információkat a cégek mérlegadataival vetették össze. A tanulmány a Finance Research Letters decemberi számában jelent meg.
Az eredmények szerint azoknál a cégeknél, ahol 10 százalékponttal magasabb a bónuszban részesülő munkavállalók aránya, az egy főre jutó hozzáadott érték 3,9-4,6 százalékkal magasabb.
Ezzel párhuzamosan közel 3 százalékkal javul az úgynevezett teljes tényezőtermelékenység is. Ez azt mutatja meg, mennyire hatékonyan alakítja át a vállalat a rendelkezésére álló erőforrásokat – tőkét és munkaerőt – termékké vagy szolgáltatássá.
A kutatás arra is rámutat, hogy nem kizárólag azok a vállalatok javítják az átlagot, ahol mindenki kap bónuszt. Minél nagyobb arányban részesülnek a dolgozók pluszjuttatásban, annál erősebb a pozitív hatás.
Az eredmények arra utalnak, hogy a rugalmas bérkomponensek akkor működnek igazán jól, ha nem egy szűk kör privilégiumai, hanem szélesebb munkavállalói csoportokat ösztönöznek
– hangsúlyozta Reizer Balázs.
A kutatás szerint a kedvező hatás akkor is megmarad, ha beleszámítják, hogy mekkora a vállalat, mennyi tőkével rendelkezik, vagy milyen összetételű a dolgozói állomány. Vagyis nem arról van szó, hogy csak a nagyobb vagy eleve erősebb cégek tudnak profitálni a bónuszrendszerből.
Az sem befolyásolja érdemben az eredményt, hogy a vállalat költségein belül mekkora részt tesznek ki a bérek. A teljesítményjavulás tehát nem pusztán annak köszönhető, hogy egy cég többet költ a munkavállalókra.
A vizsgálat ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a szolgáltatási szektorban erősebb a kapcsolat a bónuszok és a jobb teljesítmény között, mint az iparban.
Van, ahol már diploma előtt fix munka várja a hallgatókat, máshol viszont hónapokig tart az álláskeresés. Az Oktatási Hivatal új adatvizualizációs felülete megmutatja, melyik mesterszakos végzettségekkel lehet a leggyorsabban munkát találni – és melyik területek friss diplomásai dolgoznak a legnagyobb arányban.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
