Ezeken a szakokon dolgoznak a legtöbben már az egyetem alatt

Nem minden egyetemi hallgató engedheti meg magának, hogy csak a tanulásra koncentráljon – de nem is minden szakon ugyanolyan könnyű munkát vállalni a diploma megszerzése előtt.

Az Oktatási Hivatal Frissdiplomás kutatásából egyértelműen kiderül, hogy a hallgatók többsége dolgozik a tanulmányai alatt – az estin, levelezőn vagy távoktatásban tanulók közül szinte mindenki (90 százalék), a nappalisoknak pedig a 70 százaléka.

A végzettek 85 százaléka dolgozott a kérdőív kitöltésekor, mindössze 4 százalékuk mondta azt, hogy soha nem vállalt munkát, 11 százalék pedig korábban már dolgozott, de épp nem volt állása.

Ezeken a szakokon dolgoznak a legtöbben már egyetem alatt

Képzési területek szerint már jóval nagyobb eltérések látszanak. A tanulmányok alatti munkavégzés leginkább az alábbi területeken jellemző:

  • Gazdaságtudományok – 84,9%
  • Informatika – 82,1%
  • Társadalomtudomány – 82,1%
  • Műszaki képzések – 78,5%

Ezeken a területeken nemcsak sok a hallgatói állás, de gyakran már tanulmányok közben is piacképes tudást lehet értékesíteni – gondoljunk az IT-s gyakornoki munkákra vagy a gazdasági területek diákszövetkezeti állásaira.

Az egyetemisták közel fele inkább munkavállalónak tartja magát, mégis sokan közepes- vagy súlyos pénzügyi problémákkal küzdenek

A lista másik végén egészen más kép rajzolódik ki

Átlag alatti a munkavállalás aránya:

  • Természettudományi képzéseken – 59,4%
  • Művészetközvetítésben – 61,1%
  • Orvos- és egészségtudományban – 66,4%
  • Agrár képzéseken – 66,9%

Ezeken a szakokon gyakori a nagy óraszám, a kötött tanrend vagy a hosszú gyakorlati képzés, ami megnehezíti a rendszeres munkavállalást.

Az sem mindegy, hogy a hallgatók szakmai tapasztalatot szereznek-e, vagy csak a megélhetés miatt dolgoznak. A kutatás szerint a munkát végzők körében 41,3% olyan munkát végzett, amely szorosan kapcsolódott a tanulmányaihoz, 31,8% részben, 26,9% pedig egyáltalán nem a szakjához kapcsolódó munkát. Szakmai munkát legnagyobb arányban az informatika, műszaki és művészeti képzésben tanulók végeznek, a tanulmányaikhoz kevésbé kötődő munkaköröket pedig a természettudomány, bölcsészettudomány és művészetközvetítés szakokon tanuló hallgatók töltenek be.

Shutterstock

Mit jelent ez a diploma után?

A frissdiplomások adatai alapján a tanulmányok alatti munkavégzés szorosan összefügg a későbbi elhelyezkedéssel. Az informatikai, műszaki és gazdasági területeken végzettek:

  • nagyobb arányban dolgoznak a magánszférában,
  • gyorsabban lépnek be a munkaerőpiacra,
  • és gyakrabban már diplomás munkakörben kezdenek.

Ezzel szemben például a természettudományi területen végzettek közel negyede még a végzés után is nappali hallgató, jellemzően további képzések miatt.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.