Nem minden egyetemi hallgató engedheti meg magának, hogy csak a tanulásra koncentráljon – de nem is minden szakon ugyanolyan könnyű munkát vállalni a diploma megszerzése előtt.
Az Oktatási Hivatal Frissdiplomás kutatásából egyértelműen kiderül, hogy a hallgatók többsége dolgozik a tanulmányai alatt – az estin, levelezőn vagy távoktatásban tanulók közül szinte mindenki (90 százalék), a nappalisoknak pedig a 70 százaléka.
A végzettek 85 százaléka dolgozott a kérdőív kitöltésekor, mindössze 4 százalékuk mondta azt, hogy soha nem vállalt munkát, 11 százalék pedig korábban már dolgozott, de épp nem volt állása.
Ezeken a szakokon dolgoznak a legtöbben már egyetem alatt
Képzési területek szerint már jóval nagyobb eltérések látszanak. A tanulmányok alatti munkavégzés leginkább az alábbi területeken jellemző:
Ezeken a területeken nemcsak sok a hallgatói állás, de gyakran már tanulmányok közben is piacképes tudást lehet értékesíteni – gondoljunk az IT-s gyakornoki munkákra vagy a gazdasági területek diákszövetkezeti állásaira.
A lista másik végén egészen más kép rajzolódik ki
Átlag alatti a munkavállalás aránya:
Ezeken a szakokon gyakori a nagy óraszám, a kötött tanrend vagy a hosszú gyakorlati képzés, ami megnehezíti a rendszeres munkavállalást.
Az sem mindegy, hogy a hallgatók szakmai tapasztalatot szereznek-e, vagy csak a megélhetés miatt dolgoznak. A kutatás szerint a munkát végzők körében 41,3% olyan munkát végzett, amely szorosan kapcsolódott a tanulmányaihoz, 31,8% részben, 26,9% pedig egyáltalán nem a szakjához kapcsolódó munkát. Szakmai munkát legnagyobb arányban az informatika, műszaki és művészeti képzésben tanulók végeznek, a tanulmányaikhoz kevésbé kötődő munkaköröket pedig a természettudomány, bölcsészettudomány és művészetközvetítés szakokon tanuló hallgatók töltenek be.
Mit jelent ez a diploma után?
A frissdiplomások adatai alapján a tanulmányok alatti munkavégzés szorosan összefügg a későbbi elhelyezkedéssel. Az informatikai, műszaki és gazdasági területeken végzettek:
Ezzel szemben például a természettudományi területen végzettek közel negyede még a végzés után is nappali hallgató, jellemzően további képzések miatt.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
