Ezeken a szakokon dolgoznak a legtöbben már az egyetem alatt

Nem minden egyetemi hallgató engedheti meg magának, hogy csak a tanulásra koncentráljon – de nem is minden szakon ugyanolyan könnyű munkát vállalni a diploma megszerzése előtt.

Az Oktatási Hivatal Frissdiplomás kutatásából egyértelműen kiderül, hogy a hallgatók többsége dolgozik a tanulmányai alatt – az estin, levelezőn vagy távoktatásban tanulók közül szinte mindenki (90 százalék), a nappalisoknak pedig a 70 százaléka.

A végzettek 85 százaléka dolgozott a kérdőív kitöltésekor, mindössze 4 százalékuk mondta azt, hogy soha nem vállalt munkát, 11 százalék pedig korábban már dolgozott, de épp nem volt állása.

Ezeken a szakokon dolgoznak a legtöbben már egyetem alatt

Képzési területek szerint már jóval nagyobb eltérések látszanak. A tanulmányok alatti munkavégzés leginkább az alábbi területeken jellemző:

  • Gazdaságtudományok – 84,9%
  • Informatika – 82,1%
  • Társadalomtudomány – 82,1%
  • Műszaki képzések – 78,5%

Ezeken a területeken nemcsak sok a hallgatói állás, de gyakran már tanulmányok közben is piacképes tudást lehet értékesíteni – gondoljunk az IT-s gyakornoki munkákra vagy a gazdasági területek diákszövetkezeti állásaira.

Az egyetemisták közel fele inkább munkavállalónak tartja magát, mégis sokan közepes- vagy súlyos pénzügyi problémákkal küzdenek

A lista másik végén egészen más kép rajzolódik ki

Átlag alatti a munkavállalás aránya:

  • Természettudományi képzéseken – 59,4%
  • Művészetközvetítésben – 61,1%
  • Orvos- és egészségtudományban – 66,4%
  • Agrár képzéseken – 66,9%

Ezeken a szakokon gyakori a nagy óraszám, a kötött tanrend vagy a hosszú gyakorlati képzés, ami megnehezíti a rendszeres munkavállalást.

Az sem mindegy, hogy a hallgatók szakmai tapasztalatot szereznek-e, vagy csak a megélhetés miatt dolgoznak. A kutatás szerint a munkát végzők körében 41,3% olyan munkát végzett, amely szorosan kapcsolódott a tanulmányaihoz, 31,8% részben, 26,9% pedig egyáltalán nem a szakjához kapcsolódó munkát. Szakmai munkát legnagyobb arányban az informatika, műszaki és művészeti képzésben tanulók végeznek, a tanulmányaikhoz kevésbé kötődő munkaköröket pedig a természettudomány, bölcsészettudomány és művészetközvetítés szakokon tanuló hallgatók töltenek be.

Shutterstock

Mit jelent ez a diploma után?

A frissdiplomások adatai alapján a tanulmányok alatti munkavégzés szorosan összefügg a későbbi elhelyezkedéssel. Az informatikai, műszaki és gazdasági területeken végzettek:

  • nagyobb arányban dolgoznak a magánszférában,
  • gyorsabban lépnek be a munkaerőpiacra,
  • és gyakrabban már diplomás munkakörben kezdenek.

Ezzel szemben például a természettudományi területen végzettek közel negyede még a végzés után is nappali hallgató, jellemzően további képzések miatt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.