Van, ahol már diploma előtt fix munka várja a hallgatókat, máshol viszont hónapokig tart az álláskeresés. Az Oktatási Hivatal új adatvizualizációs felülete megmutatja, melyik mesterszakos végzettségekkel lehet a leggyorsabban munkát találni – és melyik területek friss diplomásai dolgoznak a legnagyobb arányban.
Általában 1-2 hónapba is beletelik, mire egy friss diplomás el tud helyezkedni, de nem minden képzési területen tanuló indul ugyanonnan. Vannak olyan hallgatók, akik már az egyetem alatt gyakornoki pozícióban dolgoznak, majd ott is maradnak teljes állásban, máshol viszont csak a diploma megszerzése után kezdődik az igazi álláskeresés.
Az Oktatási Hivatal új, interaktív adatvizualizációs felületének, a Diplomás Karrier Összehasonlító 2022-2023-ban végzett mesterszakos és osztatlan képzésben tanulók adataiból szűrtük ki, hogy a friss diplomások mennyi idő alatt találtak munkát, és mekkora arányban dolgoznak egy évvel a diplomaszerzés után. A felületen a keresés képzési területre és konkrét szakokra is szűkíthető, így bárki megnézheti, milyen munkaerőpiaci kilátásokra számíthat a diploma megszerzése után.
Az informatikusok és az orvosok szinte azonnal munkát találnak
Az informatikus mesterdiplomások átlagosan mindössze 0,58 hónap, vagyis kevesebb mint három hét alatt találnak munkát, és 77 százalékuk dolgozik. Ez nem véletlen: a hallgatók jelentős része már az egyetem alatt gyakornokként dolgozik, majd ott is marad teljes állásban.
Az orvos- és egészségtudományi képzési területen végzettek átlagosan 15 nap alatt helyezkednek el és 75,5 százalékuk dolgozik.
A gazdaságtudományi mesterszakokon végzettek szintén gyorsan munkát találnak: átlagosan 0,77 hónap alatt helyezkednek el, és közel 79 százalékuk dolgozik.
Akiknek legalább egy hónap kell
Megalázóan kevés, mennyit lehet keresni a legrosszabbul fizető alapszakos diplomákkal
A jogászok várnak a legtovább
A jogi képzésben – ahol az osztatlan szakot vettük figyelembe – jóval hosszabb az átmenet a diploma és az első állás között. A friss jogászok átlagosan 2,71 hónap alatt helyezkednek el, és 67,6 százalékuk dolgozik.
Ennek egyik oka, hogy sok jogi pályán hosszabb kötelező gyakornoki vagy fogalmazói időszak előzi meg a teljes értékű munkavállalást.
A természettudományi területen végzettek alig fele dolgozikA legkedvezőtlenebb adatokat a természettudományi képzések mutatják. Itt az átlagos elhelyezkedési idő 1,65 hónap, miközben mindössze 47,6 százalék dolgozott a diplomaszerzés után egy évvel. Ez azt jelenti, hogy ebben a körben kevesebb mint minden második friss diplomás talál rövid időn belül munkát – sokan közülük inkább doktori képzésen folytatják, vagy pályát váltanak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
