DPR-adatok: ezek a gazdaságtudományi mesterszakok fizetnek a legkevesebbet

A 16 mesterképzés közül mindössze négy esetében marad a pályakezdők átlagfizetése a havi bruttó 600 ezer forint alatt.

A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) 2024-es adatai alapján a 2021–2022-ben végzett gazdaságtudományi mesterdiplomások átlagosan bruttó 697 ezer forintot keresnek havonta. A képzések között azonban jelentős különbségek vannak: bizonyos szakokkal ennél jóval kevesebb fizetésre számíthatnak a pályakezdők.

Friss adatok: ennyivel keresnek többet az emberek Romániában, mint Magyarországon

A legalacsonyabb bruttó fizetést kínáló gazdasági mesterszakok:

  • Közgazdálkodás és közpolitika – 582 ezer forint
  • Regionális és környezeti gazdaságtan – 579 ezer forint
  • Sportközgazdász – 546 ezer forint
  • Turizmus-menedzsment – 562 ezer forint

Ez a négy mesterképzés nem érte el a friss diplomások körében a 600 ezer forintos bruttó havi átlagkeresetet. Bár más területekhez képest ezek sem kimondottan alacsony fizetések, a gazdaságtudományi képzési terület legjobban fizető szakjaihoz képest jelentős a lemaradás.

Itt keresnek a legtöbbet a gazdasági mesterdiplomások

A legmagasabb átlagfizetést a stratégiai nemzetközi menedzsment mesterszakán végzett hallgatói érik el: bruttó átlagbérük meghaladja az egymillió forintot havonta – ez az egyetlen gazdasági mesterképzés, amely átlépi a milliós határt.

A második helyen a biztosítási és pénzügyi matematika áll, 956 ezer forintos átlagjövedelemmel.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.