Friss adatok: ennyivel keresnek többet az emberek Romániában, mint Magyarországon

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország 2024-ben az egyik legalacsonyabb átlagfizetéssel rendelkező tagállam volt: csak Bulgáriában és Görögországban kerestek kevesebbet a dolgozók.

Az Eurostat statisztikái alapján az Európai Unióban a teljes munkaidőre vetített éves bruttó átlagkereset 2024-ben 39 800 euró volt, ami 5,2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A legmagasabb fizetéseket Luxemburgban (83 000 euró), Dániában (71 600 euró) és Írországban (61 100 euró) mérték.

 

Ezzel szemben a lista végén Bulgária (15 400 euró), Görögország (18 000 euró) és Magyarország (18 500 euró) állnak. A magyar átlagbér így az uniós átlag alig felét teszi ki, és elmarad a környező országokétól is: Szlovákiában 20 300, Romániában 21 100 euró volt az éves átlagkereset. Vagyis évente 2600 euróval többet visznek haza az emberek Romániában átlagosan, mint itthon.

A magyar munkavállalók számára vonzó országok, mint Ausztria és Németország, a rangsor elején találhatók: előbbi az ötödik helyet szerezte meg 58 600, utóbbi a hatodikat 53 800 eurós átlagfizetéssel.

Az Eurostat adatai a teljes és részmunkaidős foglalkoztatottakat egyaránt figyelembe veszik, a részmunkaidős kereseteket teljes munkaidős szintre vetítve. A most közzétett számok a 2024-es évre vonatkoznak, így azóta a bérek várhatóan valamelyest emelkedtek.

Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy bruttóban nem éri el a 300 ezer forintot azoknak a pályakezdőknek az átlagbére, akik a három legrosszabbul fizető alapszak valamelyikén végeztek.

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.