Ezeken a területeken éri meg leginkább mesterdiplomát szerezni

Akár több százezer forinttal is többet kereshet havonta, aki mesterdiplomát szerez — különösen az orvosi, egészségtudományi és informatikai területeken.

A továbbtanulás sokszor komoly döntés kérdése, hiszen időt, energiát és pénzt igényel, de a legfrissebb adatok alapján bizonyos területeken kifejezetten megéri mesterszakot végezni. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) friss statisztikái megmutatták, hogy mely képzési területeken van a legnagyobb különbség az alap- és mesterdiplomások átlagos havi fizetése között.

Ezekkel a képzési területekkel tudtak a legkevésbé elhelyezkedni a diplomás pályakezdők

Hol a legnagyobb a bérkülönbség?

A DPR adatai alapján a következő területeken a legjelentősebb a különbség (az értékek az átlagos bruttó havi jövedelmet jelentik):

Orvos- és egészségtudomány

  • Alapképzés: 480 208 Ft
  • Mesterképzés: 893 942 Ft
  • Különbség: 413 ezer Ft

Ebben a kategóriában a mesterdiplomások majdnem kétszer annyit keresnek, mint alapdiplomás társaik, így ez a képzési terület vezeti a listát.

Informatika

  • Alapképzés: 692 316 Ft
  • Mesterképzés: 958 970 Ft
  • Különbség: 266 ezer Ft

Az IT-szektorban már alapdiplomával is kiemelkedő a fizetés, de a mesterdiplomával rendelkezők még jelentősebb összegekre számíthatnak havonta.

Államtudomány

  • Alapképzés: 638 537 Ft
  • Mesterképzés: 831 276 Ft
  • Különbség: 192 ezer Ft

Az államtudományi képzések esetében is érezhetően megugrik a fizetés a mesterdiploma megszerzésével.

Gazdaságtudományok

  • Alapképzés: 523 198 Ft
  • Mesterképzés: 697 635 Ft
  • Különbség: 174 ezer Ft

A gazdasági területen dolgozók szintén jól járnak a továbbtanulással, hiszen jelentős havi bérnövekedés érhető el.

Természettudomány

  • Alapképzés: 440 462 Ft
  • Mesterképzés: 589 362 Ft
  • Különbség: 148 ezer Ft

A természettudományi pályákon is érezhető a mesterdiploma hatása a fizetésre, bár itt kisebb a különbség, mint a listavezető szakokon.

A fenti adatok azt mutatják, hogy a mesterdiploma megszerzése bizonyos területeken jelentősen megnöveli a havi jövedelmet, így aki hosszú távon anyagi előnyöket keres, jól járhat a továbbtanulással. Természetesen nem minden területre igaz ugyanez, ezért érdemes alaposan megfontolni a döntést és tájékozódni a saját szakterület várható béradatairól is.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István