Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Akár több százezer forinttal is többet kereshet havonta, aki mesterdiplomát szerez — különösen az orvosi, egészségtudományi és informatikai területeken.
A továbbtanulás sokszor komoly döntés kérdése, hiszen időt, energiát és pénzt igényel, de a legfrissebb adatok alapján bizonyos területeken kifejezetten megéri mesterszakot végezni. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) friss statisztikái megmutatták, hogy mely képzési területeken van a legnagyobb különbség az alap- és mesterdiplomások átlagos havi fizetése között.
Ezekkel a képzési területekkel tudtak a legkevésbé elhelyezkedni a diplomás pályakezdők
Hol a legnagyobb a bérkülönbség?
A DPR adatai alapján a következő területeken a legjelentősebb a különbség (az értékek az átlagos bruttó havi jövedelmet jelentik):
Orvos- és egészségtudomány
Ebben a kategóriában a mesterdiplomások majdnem kétszer annyit keresnek, mint alapdiplomás társaik, így ez a képzési terület vezeti a listát.
Az IT-szektorban már alapdiplomával is kiemelkedő a fizetés, de a mesterdiplomával rendelkezők még jelentősebb összegekre számíthatnak havonta.
Államtudomány
Az államtudományi képzések esetében is érezhetően megugrik a fizetés a mesterdiploma megszerzésével.
A gazdasági területen dolgozók szintén jól járnak a továbbtanulással, hiszen jelentős havi bérnövekedés érhető el.
A természettudományi pályákon is érezhető a mesterdiploma hatása a fizetésre, bár itt kisebb a különbség, mint a listavezető szakokon.
A fenti adatok azt mutatják, hogy a mesterdiploma megszerzése bizonyos területeken jelentősen megnöveli a havi jövedelmet, így aki hosszú távon anyagi előnyöket keres, jól járhat a továbbtanulással. Természetesen nem minden területre igaz ugyanez, ezért érdemes alaposan megfontolni a döntést és tájékozódni a saját szakterület várható béradatairól is.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.