Ezeken a területeken éri meg leginkább mesterdiplomát szerezni

Akár több százezer forinttal is többet kereshet havonta, aki mesterdiplomát szerez — különösen az orvosi, egészségtudományi és informatikai területeken.

A továbbtanulás sokszor komoly döntés kérdése, hiszen időt, energiát és pénzt igényel, de a legfrissebb adatok alapján bizonyos területeken kifejezetten megéri mesterszakot végezni. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) friss statisztikái megmutatták, hogy mely képzési területeken van a legnagyobb különbség az alap- és mesterdiplomások átlagos havi fizetése között.

Ezekkel a képzési területekkel tudtak a legkevésbé elhelyezkedni a diplomás pályakezdők

Hol a legnagyobb a bérkülönbség?

A DPR adatai alapján a következő területeken a legjelentősebb a különbség (az értékek az átlagos bruttó havi jövedelmet jelentik):

Orvos- és egészségtudomány

  • Alapképzés: 480 208 Ft
  • Mesterképzés: 893 942 Ft
  • Különbség: 413 ezer Ft

Ebben a kategóriában a mesterdiplomások majdnem kétszer annyit keresnek, mint alapdiplomás társaik, így ez a képzési terület vezeti a listát.

Informatika

  • Alapképzés: 692 316 Ft
  • Mesterképzés: 958 970 Ft
  • Különbség: 266 ezer Ft

Az IT-szektorban már alapdiplomával is kiemelkedő a fizetés, de a mesterdiplomával rendelkezők még jelentősebb összegekre számíthatnak havonta.

Államtudomány

  • Alapképzés: 638 537 Ft
  • Mesterképzés: 831 276 Ft
  • Különbség: 192 ezer Ft

Az államtudományi képzések esetében is érezhetően megugrik a fizetés a mesterdiploma megszerzésével.

Gazdaságtudományok

  • Alapképzés: 523 198 Ft
  • Mesterképzés: 697 635 Ft
  • Különbség: 174 ezer Ft

A gazdasági területen dolgozók szintén jól járnak a továbbtanulással, hiszen jelentős havi bérnövekedés érhető el.

Természettudomány

  • Alapképzés: 440 462 Ft
  • Mesterképzés: 589 362 Ft
  • Különbség: 148 ezer Ft

A természettudományi pályákon is érezhető a mesterdiploma hatása a fizetésre, bár itt kisebb a különbség, mint a listavezető szakokon.

A fenti adatok azt mutatják, hogy a mesterdiploma megszerzése bizonyos területeken jelentősen megnöveli a havi jövedelmet, így aki hosszú távon anyagi előnyöket keres, jól járhat a továbbtanulással. Természetesen nem minden területre igaz ugyanez, ezért érdemes alaposan megfontolni a döntést és tájékozódni a saját szakterület várható béradatairól is.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.