Kényszerből lehetőség - mi lesz veled, home office?

A járványidőszak alatt kényszer, ma már viszont lehetőség az otthoni munkavégzés, ami néhány hónap alatt teljesen átformálta a munkahelyi kultúrát.

  • Székács Linda
Százból mindössze öt munkavállaló – az Európai Bizottság 2020-as felmérése szerint 2009 és 2019 között mindössze ennyien dolgoztak otthonról. Többségük informatikus volt, esetleg olyan közép- vagy felsővezető, akik a külföldi üzleti utak miatt ritkábban tudtak az irodájukból dolgozni. 2020-ban aztán minden megváltozott, a koronavírus-járvány miatt elrendelt munkahely- és iskolabezárások miatt a munkavállalók jóval nagyobb aránya volt kénytelen saját lakásába költöztetni az irodáját. Igaz, míg Budapesten és Pest megyében általánosnak tűnt az átállás a home office-ra, számos más megyében közel sem volt az: az EU-s adatok szerint a fővároson és Pest megyén kívül élők mindössze öt százaléka kezdett otthonról dolgozni a pandémia idején.

A home office így is gyökeresen megváltoztatta a munkahelyi kultúrát, a munkaidő és a munkahely fogalmát, na meg a munkavállalók elvárásait is átírta.

Friss diplomások: alapelvárás a home office

A munkáltatók egyetértenek abban, hogy a friss diplomások egyik döntő szempontja a munkahely kiválasztásakor, hogy hol van lehetőség home office-ra, de a már régebb óta dolgozók sem szívesen mondanak le arról, hogy hetente egy-két napon, vagy legalább havi néhány alkalommal otthonról dolgozzanak. Erről egy hazai kutatás is szüleletett a napokban, amiről ebben a cikkünkben írunk.

„A home office lehetősége alapelvárás a legtöbb olyan jelentkezőnél, akinek a munkaköre ezt lehetővé teszi, ez döntő tényező lett a munkahelykeresésnél” – válaszolta kérdésünkre Szendy Zsanett, a Coca-Cola HBC Magyarország People&Culture igazgatója. Úgy véli, ezzel az elvárással ma már minden munkaadónak számolnia kell, ahhoz ugyanis, hogy a munkavállalóik elégedettek legyenek, a vállalatoknak ismerniük kell az igényeiket.

A legtöbb nemzetközi cégnél már 2020-ban sem volt újdonság az otthoni munkavégzés. A Coca-Colánál, a Nestlénél, a Boschnál és a Yettelnél már a járvány előtt is megengedett volt a home office, így a korábbi tapasztalatoknak köszönhetően nem okozott számukra különösebb problémát, amikor a járvány miatt otthoni vagy hibrid munkavégzésre kellett átállni. „A hirtelen jött vírushelyzet nem állított minket megoldhatatlan feladat elé. Rekordgyorsasággal, pár nap felkészülést követően

gyakorlatilag egyetlen hétvége alatt álltunk át a teljes otthoni munkavégzésre a közel 1000 fős központunkban, majd hasonló dinamikával állítottuk át home office-ra a több mint 120 fős szegedi call centerünket is

– mondta Szalai Enikő, a Yettel HR vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint a hatékony home office-hoz a csapatok közötti párbeszéd és a jó szervezés mellett elengedhetetlen a bizalom is, vagyis hogy a vezetők tudják: a kollégáik sikere „elsősorban nem a munkavégzés helyén, hanem az elvégzett munka minőségén múlik.”

A legtöbb vállalatnál az otthoni munkavégzés ugyanis kellemes meglepetéseket tartogatott. Somogyi András, aki a Bosch csoport humán erőforrásért felelős alelnöke Magyarországon és az Adria régióban kérdésünkre azt írta: a munkavállalóikat kifejezetten inspirálta, hogy több időt lehetettek otthon a családjukkal, és több szabadidejük volt – hiszen megspórolták a reggeli és délutáni utazás idejét –, így náluk a munkavégzés hatékonysága növekvő tendenciát mutatott a járvány időszakában.

Mi lesz most?

Nem véletlen, hogy a legtöbb munkahelyen a koronavírus-járvány lecsengése után is megmaradt a hibrid munkavégzés.„Ma már természetesnek számít nálunk az irodai és az otthoni munkavégzés rugalmas ötvözése. Kialakítottuk azt a technikai feltételrendszert, ami megengedi, hogy jelen lévő és otthonról dolgozó kollégák is hatékonyan tudjanak becsatlakozni egy közös megbeszélésekbe” – írta a Coca-Cola HBC Magyarország. A vállalatnál jelenleg fele-fele arányban zajlik otthoni és irodai munkavégzés, de ettől az egyéni körülményeket és a munkakör jellegét mérlegelve akár el is térhetnek az alkalmazottak. Ami kifejezetten előnyös lehet többek között azoknak a női kollégáknak, akik gyermekvállalás után térnek vissza a munka világába.

Hasonlóan a Coca-Colához, a Nestlénél is heti két-három napot töltenek az irodában a kollégáik, akik maguk dönthetnek arról, hogy mely napokon szeretnének otthonról dolgozni. A könnyebben összehangolható személyes találkozások érdekében viszont a Yettelnél a péntek és a hétfő fixen „irodamentes nap”, ami Szalai Enikő szerint az erős bizalom jele a vezetők részéről. „A törökbálinti székházunkban kedd-szerda-csütörtökön lehetőség van a személyes találkozásokra, közös brainstormingokra, hétfőn és pénteken pedig meg lehet élni a rugalmassággal járó előnyöket” – mondta.

Hozzátette: a mobilszolgáltató székházában a hétvége előtti és utáni home office mellett elindították a „Meeting Light Friday” nevű kezdeményezést is, amelynek elsősorban az a célja, hogy ezeken a napokon kevesebb megbeszélés legyen, így a munkavállalók olyan kreatív, elmélyülést megkövetelő tevékenységeket végezhessenek, amelyekre a hét több napján nem jut idejük.

Vissza az irodába?

Annak ellenére, hogy nem csak a nagyvállalatok, de a dolgozók szerint is számos előnye van az otthoni munkavégzésnek, a Coca-Colánál, a Nestlénél, a Yettelnél és a Boschnál is azt tapasztalták, hogy egyre többen térnek vissza az irodába. A jelenség mögött a személyes kapcsolatok iránti igény állhat, hiszen az otthoni munkavégzés miatt elmaradnak a kollégákkal a közös kávézások, teázások és informális beszélgetések, amiket a rendszeres vezetői vagy csapatmeetingek nem helyettesítenek - véli Somogyi András, de hozzáteszi; a home office előnyeit ellensúlyozni kell és az irodai munkát is vonzóvá kell tenni a munkatársak számára, például a tevékenységalapú munkavégzés és a megfelelő környezet kialakításával.

A Coca-Cola HBC Magyarország szerint ráadásul az új munkavállalók sem tudnak igazán beilleszkedni és elköteleződni a vállalat iránt, ha csak online környezetben dolgoznak, vagy nagyon ritkán találkoznak személyesen, az irodában a kollégáikkal. Éppen ezért a pandémia után programsorozatot indítottak „Újra együtt az irodában” névvel, míg a Yettel törökbálinti irodaházának udvarán egy különleges „garden-office” is a munkatársak rendelkezésére áll – ha jó az időjárás, akár a szabadban is együtt dolgozhatnak munkatársaikkal.

A cikk 2023. márciusában a HVG Karrier Plusz című kiadványában szerepelt.

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.