Növekedtek a bérek, megváltozott a munkavállalás mögötti motiváció és a többség otthonról dolgozna – mutatjuk, milyen sajátosságai vannak a munkaerőpiacnak a diákmunka terén.
Az elmúlt években a diákmunka vállalás már nem csak a pénzkereseti lehetőségről szólt, hiszen a diákok is felismerték a munkavállalás általi tapasztalatszerzés, későbbi főállású elhelyezkedés lehetőségét. Ugyanakkor a pályaválasztásban is jelentős segítséget nyújt, hiszen általa számos munkaterületen kipróbálhatják magukat elősegítve a továbbtanulás irányvonalát – olvasható a MŰISZ Iskolaszövetkezet közleményében.
Ez a tendencia idén megváltozott
A nagymértékű élelmiszer áremelkedés a fiatal generációt is érzékenyen érintette: az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a diákok munka iránti érdeklődése, igénye, mert sokan közülük a napi megemelkedett kiadásaikat finanszírozzák a munkavállalásból. Az idei nyári szezonban a Meló-Diák közleménye szerint országosan összesen 100 ezer diák vállal munkát. Bár a diákmunka „szezonális jellege” évről-évre csökken, a nyári időszakban átlagosan még mindig 40–45 százalékkal emelkedik a foglalkoztatott fiatalok száma.
A MŰISZ szövetkezet tagjai között készített felmérés bemutatja a fő motivációkat:
Magasabb elvárások
Az otthonról végezhető munkákat részesítik előnyben a diákok a MŰISZ szerint. Az olyan munkalehetőségekre, ahova utazni kell és fizikálisan jelen kell lenni a munkavégzés során sokkal kevesebben jelentkeznek, mint azokra az állásokra, ahol van home office lehetőség. A bérek tekintetében is jelentős növekedés tapasztalható: a könnyű fizikai és betanított munkalehetőségek esetén már bruttó 1800 Ft/órás induló bérekről beszélhetünk, melyek az irodai munkák esetében (függően attól, hogy milyen nyelvtudás, informatikai ismeret szükséges az elvégzésükhöz) bruttó 1900-2100-2300 Ft/órás összegeket is elérhetik. A szakmai munkáknál már bőven a bruttó 2500-3000 Ft/órás bérek is jelen vannak. Bár ezek bruttó bérek, a tavaly bevezetett 25 év alatti adókedvezmény miatt a diákok esetében ez megegyezik a nettó bérrel.
A Meló-Diák arról is beszámolt, hogy az ország különböző régióiban milyen különbségek vannak a bérek terén: a szövetkezetnéll meghirdetett pozíciókban az átlag órabér megközelíti az 1700 forintot; Budapesten és a központi régióban, illetve a Balaton környékén 1800–1900 forint körül alakul, Dél-Dunántúlon és Kelet-Magyarországon 10–20 százalékkal alacsonyabb összegek a jellemzőek. Bár a kereskedelemben a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb a diákmunka-lehetőség, a vendéglátásban, a strandokon, a fesztiválokon és – döntően a szabadságolások kiváltására – az üzemekben is sok diákot várnak.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
