Otthonról dolgoznának és magasabb bérért – ilyen elvárásaik vannak a diákmunkát vállalóknak

Növekedtek a bérek, megváltozott a munkavállalás mögötti motiváció és a többség otthonról dolgozna – mutatjuk, milyen sajátosságai vannak a munkaerőpiacnak a diákmunka terén.

  • Tornyos Kata

Az elmúlt években a diákmunka vállalás már nem csak a pénzkereseti lehetőségről szólt, hiszen a diákok is felismerték a munkavállalás általi tapasztalatszerzés, későbbi főállású elhelyezkedés lehetőségét. Ugyanakkor a pályaválasztásban is jelentős segítséget nyújt, hiszen általa számos munkaterületen kipróbálhatják magukat elősegítve a továbbtanulás irányvonalát – olvasható a MŰISZ Iskolaszövetkezet közleményében.

Ez a tendencia idén megváltozott

A nagymértékű élelmiszer áremelkedés a fiatal generációt is érzékenyen érintette: az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a diákok munka iránti érdeklődése, igénye, mert sokan közülük a napi megemelkedett kiadásaikat finanszírozzák a munkavállalásból. Az idei nyári szezonban a Meló-Diák közleménye szerint országosan összesen 100 ezer diák vállal munkát. Bár a diákmunka „szezonális jellege” évről-évre csökken, a nyári időszakban átlagosan még mindig 40–45 százalékkal emelkedik a foglalkoztatott fiatalok száma.

A MŰISZ szövetkezet tagjai között készített felmérés bemutatja a fő motivációkat:

MŰISZ Iskolaszövetkezet

Magasabb elvárások

Az otthonról végezhető munkákat részesítik előnyben a diákok a MŰISZ szerint. Az olyan munkalehetőségekre, ahova utazni kell és fizikálisan jelen kell lenni a munkavégzés során sokkal kevesebben jelentkeznek, mint azokra az állásokra, ahol van home office lehetőség. A bérek tekintetében is jelentős növekedés tapasztalható: a könnyű fizikai és betanított munkalehetőségek esetén már bruttó 1800 Ft/órás induló bérekről beszélhetünk, melyek az irodai munkák esetében (függően attól, hogy milyen nyelvtudás, informatikai ismeret szükséges az elvégzésükhöz) bruttó 1900-2100-2300 Ft/órás összegeket is elérhetik. A szakmai munkáknál már bőven a bruttó 2500-3000 Ft/órás bérek is jelen vannak. Bár ezek bruttó bérek, a tavaly bevezetett 25 év alatti adókedvezmény miatt a diákok esetében ez megegyezik a nettó bérrel.

A Meló-Diák arról is beszámolt, hogy az ország különböző régióiban milyen különbségek vannak a bérek terén: a szövetkezetnéll meghirdetett pozíciókban az átlag órabér megközelíti az 1700 forintot; Budapesten és a központi régióban, illetve a Balaton környékén 1800–1900 forint körül alakul, Dél-Dunántúlon és Kelet-Magyarországon 10–20 százalékkal alacsonyabb összegek a jellemzőek. Bár a kereskedelemben a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb a diákmunka-lehetőség, a vendéglátásban, a strandokon, a fesztiválokon és – döntően a szabadságolások kiváltására – az üzemekben is sok diákot várnak.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.