Otthonról dolgoznának és magasabb bérért – ilyen elvárásaik vannak a diákmunkát vállalóknak

Növekedtek a bérek, megváltozott a munkavállalás mögötti motiváció és a többség otthonról dolgozna – mutatjuk, milyen sajátosságai vannak a munkaerőpiacnak a diákmunka terén.

  • Tornyos Kata

Az elmúlt években a diákmunka vállalás már nem csak a pénzkereseti lehetőségről szólt, hiszen a diákok is felismerték a munkavállalás általi tapasztalatszerzés, későbbi főállású elhelyezkedés lehetőségét. Ugyanakkor a pályaválasztásban is jelentős segítséget nyújt, hiszen általa számos munkaterületen kipróbálhatják magukat elősegítve a továbbtanulás irányvonalát – olvasható a MŰISZ Iskolaszövetkezet közleményében.

Ez a tendencia idén megváltozott

A nagymértékű élelmiszer áremelkedés a fiatal generációt is érzékenyen érintette: az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a diákok munka iránti érdeklődése, igénye, mert sokan közülük a napi megemelkedett kiadásaikat finanszírozzák a munkavállalásból. Az idei nyári szezonban a Meló-Diák közleménye szerint országosan összesen 100 ezer diák vállal munkát. Bár a diákmunka „szezonális jellege” évről-évre csökken, a nyári időszakban átlagosan még mindig 40–45 százalékkal emelkedik a foglalkoztatott fiatalok száma.

A MŰISZ szövetkezet tagjai között készített felmérés bemutatja a fő motivációkat:

MŰISZ Iskolaszövetkezet

Magasabb elvárások

Az otthonról végezhető munkákat részesítik előnyben a diákok a MŰISZ szerint. Az olyan munkalehetőségekre, ahova utazni kell és fizikálisan jelen kell lenni a munkavégzés során sokkal kevesebben jelentkeznek, mint azokra az állásokra, ahol van home office lehetőség. A bérek tekintetében is jelentős növekedés tapasztalható: a könnyű fizikai és betanított munkalehetőségek esetén már bruttó 1800 Ft/órás induló bérekről beszélhetünk, melyek az irodai munkák esetében (függően attól, hogy milyen nyelvtudás, informatikai ismeret szükséges az elvégzésükhöz) bruttó 1900-2100-2300 Ft/órás összegeket is elérhetik. A szakmai munkáknál már bőven a bruttó 2500-3000 Ft/órás bérek is jelen vannak. Bár ezek bruttó bérek, a tavaly bevezetett 25 év alatti adókedvezmény miatt a diákok esetében ez megegyezik a nettó bérrel.

A Meló-Diák arról is beszámolt, hogy az ország különböző régióiban milyen különbségek vannak a bérek terén: a szövetkezetnéll meghirdetett pozíciókban az átlag órabér megközelíti az 1700 forintot; Budapesten és a központi régióban, illetve a Balaton környékén 1800–1900 forint körül alakul, Dél-Dunántúlon és Kelet-Magyarországon 10–20 százalékkal alacsonyabb összegek a jellemzőek. Bár a kereskedelemben a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb a diákmunka-lehetőség, a vendéglátásban, a strandokon, a fesztiválokon és – döntően a szabadságolások kiváltására – az üzemekben is sok diákot várnak.

 

 

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Campus life
Fuchs Viktória

Afrikainak öltözött gyerekek, rémisztő álarcok és vicces maskarák: mai szemmel nézve nagyon furcsák voltak a régi farsangi jelmezek

A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.