Növekedtek a bérek, megváltozott a munkavállalás mögötti motiváció és a többség otthonról dolgozna – mutatjuk, milyen sajátosságai vannak a munkaerőpiacnak a diákmunka terén.
Az elmúlt években a diákmunka vállalás már nem csak a pénzkereseti lehetőségről szólt, hiszen a diákok is felismerték a munkavállalás általi tapasztalatszerzés, későbbi főállású elhelyezkedés lehetőségét. Ugyanakkor a pályaválasztásban is jelentős segítséget nyújt, hiszen általa számos munkaterületen kipróbálhatják magukat elősegítve a továbbtanulás irányvonalát – olvasható a MŰISZ Iskolaszövetkezet közleményében.
Ez a tendencia idén megváltozott
A nagymértékű élelmiszer áremelkedés a fiatal generációt is érzékenyen érintette: az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a diákok munka iránti érdeklődése, igénye, mert sokan közülük a napi megemelkedett kiadásaikat finanszírozzák a munkavállalásból. Az idei nyári szezonban a Meló-Diák közleménye szerint országosan összesen 100 ezer diák vállal munkát. Bár a diákmunka „szezonális jellege” évről-évre csökken, a nyári időszakban átlagosan még mindig 40–45 százalékkal emelkedik a foglalkoztatott fiatalok száma.
A MŰISZ szövetkezet tagjai között készített felmérés bemutatja a fő motivációkat:
Magasabb elvárások
Az otthonról végezhető munkákat részesítik előnyben a diákok a MŰISZ szerint. Az olyan munkalehetőségekre, ahova utazni kell és fizikálisan jelen kell lenni a munkavégzés során sokkal kevesebben jelentkeznek, mint azokra az állásokra, ahol van home office lehetőség. A bérek tekintetében is jelentős növekedés tapasztalható: a könnyű fizikai és betanított munkalehetőségek esetén már bruttó 1800 Ft/órás induló bérekről beszélhetünk, melyek az irodai munkák esetében (függően attól, hogy milyen nyelvtudás, informatikai ismeret szükséges az elvégzésükhöz) bruttó 1900-2100-2300 Ft/órás összegeket is elérhetik. A szakmai munkáknál már bőven a bruttó 2500-3000 Ft/órás bérek is jelen vannak. Bár ezek bruttó bérek, a tavaly bevezetett 25 év alatti adókedvezmény miatt a diákok esetében ez megegyezik a nettó bérrel.
A Meló-Diák arról is beszámolt, hogy az ország különböző régióiban milyen különbségek vannak a bérek terén: a szövetkezetnéll meghirdetett pozíciókban az átlag órabér megközelíti az 1700 forintot; Budapesten és a központi régióban, illetve a Balaton környékén 1800–1900 forint körül alakul, Dél-Dunántúlon és Kelet-Magyarországon 10–20 százalékkal alacsonyabb összegek a jellemzőek. Bár a kereskedelemben a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb a diákmunka-lehetőség, a vendéglátásban, a strandokon, a fesztiválokon és – döntően a szabadságolások kiváltására – az üzemekben is sok diákot várnak.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
