Otthonról dolgoznának és magasabb bérért – ilyen elvárásaik vannak a diákmunkát vállalóknak

Növekedtek a bérek, megváltozott a munkavállalás mögötti motiváció és a többség otthonról dolgozna – mutatjuk, milyen sajátosságai vannak a munkaerőpiacnak a diákmunka terén.

  • Tornyos Kata

Az elmúlt években a diákmunka vállalás már nem csak a pénzkereseti lehetőségről szólt, hiszen a diákok is felismerték a munkavállalás általi tapasztalatszerzés, későbbi főállású elhelyezkedés lehetőségét. Ugyanakkor a pályaválasztásban is jelentős segítséget nyújt, hiszen általa számos munkaterületen kipróbálhatják magukat elősegítve a továbbtanulás irányvonalát – olvasható a MŰISZ Iskolaszövetkezet közleményében.

Ez a tendencia idén megváltozott

A nagymértékű élelmiszer áremelkedés a fiatal generációt is érzékenyen érintette: az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a diákok munka iránti érdeklődése, igénye, mert sokan közülük a napi megemelkedett kiadásaikat finanszírozzák a munkavállalásból. Az idei nyári szezonban a Meló-Diák közleménye szerint országosan összesen 100 ezer diák vállal munkát. Bár a diákmunka „szezonális jellege” évről-évre csökken, a nyári időszakban átlagosan még mindig 40–45 százalékkal emelkedik a foglalkoztatott fiatalok száma.

A MŰISZ szövetkezet tagjai között készített felmérés bemutatja a fő motivációkat:

MŰISZ Iskolaszövetkezet

Magasabb elvárások

Az otthonról végezhető munkákat részesítik előnyben a diákok a MŰISZ szerint. Az olyan munkalehetőségekre, ahova utazni kell és fizikálisan jelen kell lenni a munkavégzés során sokkal kevesebben jelentkeznek, mint azokra az állásokra, ahol van home office lehetőség. A bérek tekintetében is jelentős növekedés tapasztalható: a könnyű fizikai és betanított munkalehetőségek esetén már bruttó 1800 Ft/órás induló bérekről beszélhetünk, melyek az irodai munkák esetében (függően attól, hogy milyen nyelvtudás, informatikai ismeret szükséges az elvégzésükhöz) bruttó 1900-2100-2300 Ft/órás összegeket is elérhetik. A szakmai munkáknál már bőven a bruttó 2500-3000 Ft/órás bérek is jelen vannak. Bár ezek bruttó bérek, a tavaly bevezetett 25 év alatti adókedvezmény miatt a diákok esetében ez megegyezik a nettó bérrel.

A Meló-Diák arról is beszámolt, hogy az ország különböző régióiban milyen különbségek vannak a bérek terén: a szövetkezetnéll meghirdetett pozíciókban az átlag órabér megközelíti az 1700 forintot; Budapesten és a központi régióban, illetve a Balaton környékén 1800–1900 forint körül alakul, Dél-Dunántúlon és Kelet-Magyarországon 10–20 százalékkal alacsonyabb összegek a jellemzőek. Bár a kereskedelemben a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb a diákmunka-lehetőség, a vendéglátásban, a strandokon, a fesztiválokon és – döntően a szabadságolások kiváltására – az üzemekben is sok diákot várnak.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.