A ChatGPT már a mindennapi munka részévé vált, de még nem veszi el az MI az állásunkat

Az MI elterjedésével egyre fontosabb lesz a kritikai érzék és a dolgozók készségfejlesztése.

  • Tarnay Kristóf

A munkanélküliség áprilisban 3,9 százalékos volt, továbbra is munkaerőhiányos a magyar gazdaság, így a hiányzó munkaerőt a magyarországi cégeknek Európai Unión kívüli országokból kell bepótolnia – ez is elhangzott a Business Fest üzleti fesztiválon. Ahol a külföldről érkező munkavállalók mellett a digitalizáció is kiemelt téma volt, melyet a pandémia tovább gyorsított. A munkakeresők többsége ma már szinte kizárólag online tájékozódik, ezt a a HR-esek és toborzók is igyekeznek követni. A Zyntern állásportál a rendezvényen közzétett kutatása alapján a Z generációs fiatalok 47,2 százaléka tervez az elkövetkezendő öt éven belül külföldön munkát vállalni.

A digitalizáció viszont megváltoztatja a munkaköröket is, a ChatGPT és a hasonló generatív mesterséges intelligencia (MI) megoldások már most számos szellemi foglalkozás mindennapi részéve váltak, hangzott el. A téma kapcsán rendezett kerekasztal-beszélgetésen Szombathelyi Sebestyén, a WHC Csoport IT vezetője arról beszélt: a vészjósló prognózisok ellenére attól, hogy az MI százezrek munkáját vegye el, még igencsak távol állunk.

Amennyiben képesek vagyunk nem fenyegető gépként, hanem egy hatékonyságnövelő eszközként tekinteni az MI-re, akkor korlátlan számú pozitív lehetőség nyílik meg előttünk – mondta.

Fontos azonban, hogy az új típusú technológiák használatához átalakuló és új készségekre is szükségünk van, tette hozzá. Az MI esetében ilyen például a fejlett kritikai érzék. Ha az ember nyitott az újdonságokra, aktívan fejleszti képességeit, és mer kísérletezni az MI-vel, akkor az nem lesz képes elvenni a munkáját – összegzett a csoportvezető.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.