Egy kutatás szerint a dolgozók harmada küzd a munka és a magánélet közötti egyensúly megtalálásával
Ugyancsak a megkérdezettek harmada a kettő elmosódása miatt megnövekedett stresszre számít. A válaszadók a munkaidő 60 százalékát töltötték az irodában, a többit otthonról dolgozva – ez is kiderül abból a kutatásból, amelyet tavaly végeztek a pandémia hosszú távú hatásairól, igaz, a 30 ország között, ahonnan megkérdeztek dolgozókat, Magyarország nem volt ott.
Végérvényesen a múlté, hogy a munkahelyre kizárólag „bejárunk dolgozni”, ez derült ki Ericsson Consumer & IndustryLab nagyszabású tanulmányából, amelyben a járványügyi intézkedések hosszútávú hatását kutatták tavaly 5 földrész 30 országában 38 ezer, 18 és 65 év közötti munkavállaló és 18 országból 3600 vállalati döntéshozó megkérdezésével. Ez alapján a home office-hoz használható kommunikációs technológiának kulcsszerepe van a munka jövőjében, emeli ki az ezekkel foglalkozó cég.
|
Nálunk nem kutattak |
|
Az adatok előtt fontos megjegyezni, hogy az országok sorából Magyarország kimaradt. A kutatásban rész vevő országok: Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Egyesült Államok, Egyesült Arab Emírségek, Egyesült Királyság, Egyiptom, Franciaország, Fülöp-szigetek, India, Japán, Kanada, Kenya, Kína, Malajzia, Marokkó, Mexikó, Németország, Nigéria, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Thaiföld, Törökország. |
A megkérdezett munkavállalók 52 százalékának fontos a rugalmas munkaidő, illetve a munkavégzés helyének rugalmas megválasztása. Minden negyedik válaszadó szerint pedig minden másnál, a fizetésnél is fontosabb, ők hajlandók felmondani is, ha a cég nem veszi ezt figyelembe. A dolgozók a munkaidejük 60 százalékát töltötték az irodában.
Felük szerint a rugalmasság segít egyensúlyt találni a munka és a magánélet között, de ezt 36 százalék az új, „hibrid” körülmények között is nehezen találja,
33 százalék pedig arra számít, hogy a kettő közötti határvonal elmosódásával növekedni fog az őt ért stressz.
A dolgozók közel harmada elsősorban emiatt is gondolkodik új munkahely keresésén.
A tanulmány alapján a távmunkások 29 százaléka mobilinterneten keresztül dolgozik. Ez az arány az ötezer főnél kisebb vidéki településeken még magasabb, 40 százalék, de az 5 milliónál népesebb városokban is eléri a 26 százalékot.
Tízből négyen embernek nehézséget okoz, hogy a felhasznált informatikai platformok túl bonyolultak, nehézkesen kezelhetők és illetve a párhuzamos megoldásokkal is dolgoznak, például egyszerre többféle videókonferencia-szoftver vagy felhő alapú adattárolási platform. De a cégek kétharmadát ez tökéletesen hidegen hagyja, és teljesen figyelmen kívül hagyja a dolgozók véleményét az informatikai beszerzéseknél. Közben tízből csak két munkavállaló érzi úgy, hogy megfelelő technikai eszközöket bocsátanak a rendelkezésére.
A nagyfőnök figyel
A megkérdezett dolgozók fele szerint a jövőben bárhonnan képes lesz dolgozni, ám az ezt vallók kétharmada szerint ez az alkalmazottak fokozottabb megfigyelésével is jár. Egyre elterjedtebb ugyanis, hogy a munkáltatók alkalmazottfigyelő szoftverekkel követik nyomon a dolgozók tevékenységét munkaidőben. Így például a billentyűleütések, egérmozgások követésével vagy akár képernyőképek készítésével is.
A megkérdezett munkáltatók 70 százaléka már most azt mondta, szerinte ez a jövőben egy általános gyakorlat lesz, és felük úgy is véli, ez jótékony hatással lesz a hatékonyságra.
A döntéshozók 76 százaléka ugyanakkor fogadkozik, figyelni fognak, hogy ne éljenek vissza a begyűjtött adatokkal.
Talán segítheti az etikus hozzáállást is a dolgozókért folytatott verseny. Ugyanis – míg számos országban, így nálunk is jelentős számos szektorban a munkaerő-hiány, ami a dolgozók alkupozícióját nagyban javíthatja – a távoli munkavégzés azt is elősegítheti, hogy egyes munkakörökben, például az informatikában dolgozók más országokban vagy akár más kontinensen működő cégeknél helyezkedjenek el.
Erre már láthatóan készülnek kis, az elsődlegesen kibocsátó és befogadó országokból is. Európában az alkalmazottak 65 százaléka attól tart, hogy az alacsonyabb munkaerőköltségű országokból bedolgozók veszélyeztetik az állását. A fejlődő országokokban működő munkaadók 72 százaléka közben attól fél, hogy a gazdagabb országok cégei elszipkázzák a tehetségeket.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Stephanie McCabe, Unsplash)
