Friss felmérés: a többség nem kapott fizetésemelést

Akik viszont kaptak, azoknak általában kérniük kellett. Még a kiugró infláció ellenére is az a ritkább, hogy automatikusan emel a munkáltató.

  • Tornyos Kata

A felmérésben résztvevők 41 százaléka kapott fizetésemelést mostanában, akiknek közel a harmada nyilatkozta azt, hogy a munkáltatóik anélkül kezdeményezték az emelést, hogy ezt nekik külön kérniük kellett volna - derül ki a munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő-közvetítéssek foglalkozó Work Force HR szolgáltató márciusi felméréséből, amelyben arra voltak kiváncsiak, hogy az infláció és a növekvő energiaárak milyen hatással vannak a munkavállalók döntéseire. A válaszadók 52 százaléka az elmaradt béremelés ellenére sem tervezi, hogy munkahelyet vált.

„Azok a vállalatok, akik pénzügyileg stabil helyzetben vannak és meg tudják engedni maguknak, hogy emeljék a fizetéseket, azok ezt általában maguktól megteszik. Ugyanakkor az is egyértelműen látszik a visszajelzésekből, hogy a munkavállalói igények ellenére a munkáltatók többsége idén sem tud inflációkövető bérfejlesztést biztosítani" - mondta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.

Otthoni munkavégzés

A budapestiek 45 százalékának van erre lehetősége,viszont a vidéki válaszadóknak csak a 27 százaléka teheti meg, hogy távmunkában dolgozzon. Ugyanakkor a válaszadók 92 százalékának munkavégzését nem befolyásolják a növekvő energiaárak.

Pályakezdők

A koronavírus-járvány és a jelenlegi gazdasági helyzet teljesen felforgatta a munkaerőpiacot, amely megnehezítheti a kevés tapasztalattal rendelkező pályakezdők helyzetét. Arról, hogy hogyan érdemes elkezdeniük a munkakeresést a friss diplomásoknak ebben a korábbi cikkünkben írtunk.

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.