Egyetemről a munkába – tíz fontos kérdés, amire minden pályakezdőnek tudnia kell a választ
Hatalmas – talán a legnagyobb – váltás egyetemről átlépni a munkába, sok kérdést kell egyszerre megválaszolni és sok szabályt kell ismerni. Az első munkanap előtt jogosan merül fel: hány szabadnapom lesz; mikor érkezik a fizetésem; mit jelent a próbaidő és mi történik, ha megbetegszem? A tíz leggyakrabban felmerülő kérdés megválaszolásával segítünk, hogy ne legyen káosz a pályakezdés.
- Milyen egy jó önéletrajz, mit kell megadni és mit kérhetek a cégek (személyes adatok stb.)? Mi az próbamunka, próbanap?
Azt már számtalanszor hallhattuk, hogy a jó önéletrajz amerikai típusú, időrendben visszafelé haladó, lényegre törő, maximum két oldalas – mint például ez. Arról viszont ritkán esik szó, hogy milyen személyes adatokat kell vagy érdemes feltüntetni benne. „Az e-mail cím és a telefonszám nagyon fontos a kapcsolattartás miatt” – mondja az Eduline-nak Istenes Viktória, egy multinacionális gyártócég HR-ese. Emellett a tartózkodási címet is érdemes feltüntetni – persze elég az utca és a házszám nélkül –, mert az adott cég így láthatja, honnan fogtok bejárni vagy bedolgozni, ha benneteket választanak. Születési helyet és időt viszont nem kell beleírni az önéletrajzba – mondja a toborzási szakember –, ez ugyanis sajnos diszkriminációra adhat okot.
„Olyan, hogy próbanap jogi értelemben nincsen, a próbamunkával pedig érdemes óvatosan bánni” – mondja a szakértő, ennek ellenére nagyon sok munkahelyen ma is bevett szokás, hogy a jelölteket behívják egy napra vagy pár órára próbafeladatokra. „Ennek egyetlen szabályos módja van: ez pedig az egyszerűsített foglalkoztatás. Sajnos a cégek jelentős része ezzel még mindig nem él” – teszi hozzá, ehhez a bejelentéshez viszont érdemes ragaszkodni, ha mégis olyan állásról lenne szó, aminél csak „élesben” lehet dönteni, alkalmasak vagytok-e. Ha próbamunkát kérnek tőletek, érdemes mérlegelni, hogy mennyi időt vesz igénybe, és ha többórás feladatról lenne szó, akkor lehet, hogy jobb visszautasítani – tanácsolja a szakértő –, illetve, ha speciális feladatról van szó, érdemes előre akár annak a feladatnak a díjazásában megegyezni (egy eseti megbízási szerződésben), amit akkor is kifizetnek nektek, ha végül nem benneteket választanak a munkára.
- Tőlem is kérdeznek, de én mit kérdezhetek az interjún? Mit kell mindenképp megbeszélni már a szerződéskötés előtt?
Az interjún bármit kérdezhettek ti is, sőt, ha van mit tisztázni, érdemes is kérdezni – mondja Istenes Viktória. Szóba lehet hozni a csapatfelépítést, a munkaidőt, azt, hogy milyen leterheltségre számíthattok majd, milyen előrelépési lehetőségeitek vannak az adott cégnél, vannak-e tanulási/továbbképzési lehetőségek, nyelvi képzések. Illetve azt is meg lehet kérdezni, mik a cég jelenlegi nagy kihívásai – mindenhol van ugyanis valamilyen nehézség –, sorolja a toborzási szakember.
Persze tartózkodni kell az első beszélgetésnél az olyan típusú kérdésektől, hogy „mennyi a fizetés?” - ezek ugyanis első körben nem vethetnek jó fényt rátok. Ezzel szemben a béren kívüli juttattatásokról lehet és érdemes is érdeklődni.
Az sem baj, ha nincs kérdésetek, mert annyi minden elhangzik az interjún, hogy elsőre nem jut eszetekbe olyan, amiről ne esett volna szó. Erőből nem kell kipréselni olyan kérdéseket, amiket nem tennétek fel, csak azért, mert jó fényben tüntet fel benneteket, ha vannak kérdéseitek a munkával kapcsolatban. Ilyenkor viszont érdemes egy olyan telefonszámot vagy e-mailcímet kérni, ahol érdeklődni tudtok később, ha mégis akad kérdésetek a beszélgetés után.
- Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek?
A Munka Törvénykönyve szerint a szerződést minden esetben írásba kell foglalni, és a szerződő felek adatai mellett tartalmaznia kell: az alapbéreteket, munkakörötöket, munkaviszonyotok időtartamát (ha ez nincs, akkor azt, hogy határozatlan idejű a jogviszonyotok), munkavégzés helyét és időtartamát (ha ez utóbbi nincs, akkor teljes munkaidő szerepel majd a szerződésben) és végül a próbaidő feltételeit, ha van ilyen - foglalta össze egy munkaügyi szakértő az Eduline-nak.
Mindezeken felül írásban tájékoztatást kell kapnotok arról, hogy mennyi a napi munkaidőtök, vannak-e alapbéren kívüli juttatások, mikor, hogyan és meddig kapjátok majd a fizetéseteket. Írásba kell foglalni azt is, hogy mik lesznek a munkakörötökbe tartozó feladatok, hogy kell majd szabadságot kérnetek, milyen keretek között tudtok felmondani (mennyi a felmondási idő) és többek között azt is tisztázni kell, ki lesz a "munkáltatói jogkör gyakorlója", azaz ki lesz a főnökötök.
Az alapszabadsága mindenkinek 20 nap, ehhez 25 éves kortól jön még egy, utána pedig háromévente 31 éves korig még egy-egy nap plusz szabadság. Azaz 28 évesen például 22 szabadnappal számolhattok. A 33-tól 45 éves korig már nem három, hanem kétévente emelkedik majd egy-egy nappal a szabadságotok, azaz 45 évesen az alapszabadságotokhoz már plusz 10 nap pótszabadság jár. Viszont 45 éve felett sajnos már nem növekszik a szabadnapok száma. Fontos, hogy az év közben munkába lépők pedig naptári napra számolva időarányosan kapnak szabadnapokat.
Persze vannak extra szabadságok is, például egy 16 év alatti gyerek után 2 napot, két gyerek után 4 napot kaphattok pluszban. Illetve a fiatal munkavállalónak évente plusz 5 nap szabadság jár, amíg be nem töltik a tizennyolcat.
- Mikor érkezik a fizetésem?
A bérfizetés napjáról a munkáltató dönt, ezt a szerződéskötéskor kell tisztázni. Fontos viszont, hogy a fizetési jegyzéket is meg kell kapnotok a munkabérrel együtt, amiben többek között megtaláljátok a béreteket terhelő adót és járulékot, bruttó-nettó fizetést és még azt is, ha esetleg jogosultak vagytok családi adókedvezményre vagy bármilyen plusz kedvezményre.
- Mi az a próbaidő – meddig tart és hogy működik?
A próbaidő maximum három hónap lehet, ha ennél rövidebb időszakot határoz meg a cégetek próbaidőként, akkor az egyszer meghosszabbítható a harmadik hónap végéig. A lényege, hogy a próbaidő alatt a felek megismerik egymást, ti is megtudhatjátok, hogy mit várnak el tőletek. A próbaidő alatt bármelyik fél, azonnali hatállyal megszűntetheti a jogviszonyt, nincs felmondási idő. Egy új szabálymódosítás után, ha szeretnétek, indoklást kérhettek az okokról, ha nektek mondanak fel, de ha ti mondotok fel próbaidó alatt, nem kell indokolnotok a döntést. Fontos viszont, hogy a próbaidő csak írásban, a szerződéskötéskor köthető ki, tehát mielőtt megállapodtok, erről is beszélni kell.
Azt általában a munkáltató határozza meg, hogy próbaidő alatt mire lesztek jogosultak (plusz juttatások, céges laptop), természetesen ezeket is előre meg kell beszélni. Ami a szabadságokat illeti a próbaidő alatt: nem tiltja a törvény, hogy kivegyétek őket, de a munkáltatóval előzetesen egyeztetni kell, erre lesz-e lehetőségetek (például, ha már előre lefoglalt nyaralásotok van).
- Milyen adókat fizet be a munkaadó utánam?
Alapesetben a munkáltató a 13% szociális hozzájárulás adót (azaz szochót) fizeti a munkabéretek 100%-a után. Viszont ez nem benneteket terhel, ezt a munkáltatónak kell befizetnie utánatok. Amit viszont a ti bruttó béretekből vonnak le, az a 15%-os SZJA, vagyis személyi jövedelemadó, és a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék vagyis a TB.
Mit jelent az SZJA-mentesség? Ha 25 év alattiak vagytok, nem kell külön igényelnetek az személyi jövedelemadó-mentességet, azt automatikusan érvényesítik. Aki betöltötte a 25. életévét (utoljára abban a hónapban lehet kaphattok a kedvezményt, amelyikben betöltitek a korhatárt), annak ugyanúgy levonják a bruttó béréből az jövedelemadót.
Ami a társadalombiztosítás járulékot illeti ugyanúgy jogosultak vagytok rá akkor is, ha 25 év alatt SZJA-mentesek vagytok (hiszen ez egy adókedvezmény), így mindazt igénybe vehetitek, amit a többiek (orvosi ellátás, táppénz stb.).
- Milyen feltételekkel mehetek betegszabadságra vagy táppénzre?
Fontos megkülönböztetni a kettőt. Betegség miatt naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot adhatnak ki nektek – ez természetesen csak saját betegségnél vehető igénybe. Alapvetően úgy működik, hogy jeleznetek kell az első napon, hogy betegek vagytok, ha pedig meggyógyultatok az első munkában töltött napon le kell adnotok az orvosi igazolást, hogy újra tudtok dolgozni. Ezek után számolják ki a betegszabadságban töltött napjaitokat és a hónap végén alakítják a fizetéseteket.
Ha ennél hosszabb ideig - azaz 3 naptári hétnél - nem tudtok dolgozni például betegség, sérülés, kórházi kezelés miatt, akkor táppénzre lesztek jogosultak, ami minden naptári napra jár, amíg nem tudtok újra dolgozni.
Fontos, hogy ha betegszabadságra mentek, akkor nem a teljes fizetéseteket kapjátok, azokon a napokon, amikor betegség miatt nem dolgoztok, a fizetésetek 70%-ával számolhattok. Hasonlóan nem jár teljes fizetés táppénz esetén sem: alapesetben a táppénzes napokon az átlagfizetésetek 60%-át, kórházi ellátás esetén a felét kapjátok meg.
- Milyen szabályok vonatkoznak a részmunkaidős munkára?
Lehet négy- vagy hatórás részmunkaidő, fizetésben és az egyéb juttatásokban az arányos rész jár részmunkaidő esetén, viszont szabadságban ugyanannyi, mint teljes munkaidő esetén. Itt a szabadság óráiban mutatkozik meg a különbség, tehát 1 nap szabi 4 vagy 6 órát fog kitenni a havi munkaidőtökből (attól függ napi hány órában dolgoztok).
- Már dolgozok, hogyan működik az adóbevallás, ki csinálja és nekem mi a feladatom?
Jelenleg a NAV mindenkinek készít egy adóbevallás-tervezetet, amit a munkáltatói bevallásokból állítanak össze. Ha ezt a saját igazolásaitok alapján jónak találjátok, akkor nincs teendőtök, ha javításra szorul, akkor online megtehetitek.
Fontos, hogy az éves igazolásokat január 31-ig kell megkapnotok, és nemcsak az M30-as igazolást, hanem az egyéb befizetésekről is kell kapnotok egy-egy igazolást. Például, ha van önkéntes nyugdíjpénztáratok, egészségpénztárral vagy egyéni biztosításokkal kapcsolatos befizetéseitek, azt is külön meg kell kapnotok.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Desola Lanre-Ologun, Unsplash)
