Szakma érettségi után - mutatjuk az ingyenes képzéseket

Ha esetleg kell egy B-terv az egyetem mellett, ezekhez érdemes nyúlni.

  • Rodler Lili

Az érettségi megszerzése után – de amennyiben van érettségitek, lényegében bármikor - jelentkezhettek olyan képzésekre, melyek során egy rövid ágazati alapoktatás keretében megismerkedtek az adott ágazat sajátosságaival és alapismereteivel, majd szakirányú oktatásban elsajátítjátok a választott konkrét szakmát. Ebben az esetben az oktatás kizárólag a szakmai vizsgára való felkészítésből áll.

KSH: ezek a legnépszerűbb szakmák a diákok körében a 2024/2025-ös tanévben

Az Innovatív Képzéstámogató Központ tájékoztatása szerint, a szakmatanulás az első két szakma esetében ingyenes. Az első szakma esetében a szakma megszerzéséig, második szakma esetén pedig legfeljebb három tanéven keresztül.

Milyen szakmákat tanulhattok?

Az érettségi után megszerezhető alapszakmák listáját a 2024/25-ös szakmafüzetében találjátok. A következő tanévre vonatkozó füzet várhatóan ősszel jelenik majd meg.

Ezeket érettségi után is csak szakképző iskolákban vagy technikumokban szerezhetitek meg, ugyanis - mint ahogy azt fentebb már leírtuk - a korábban ismert OKJ-s rendszer már megszűnt.

Először tesznek szakmai vizsgát a tizenharmadikosok a technikumokban

A tájékoztató füzetben a bányászattól kezdve, a kreatíviparon át a vegyipari szakmákig mindent megtalálhattok. Sőt azt is, hogy mely iskolák indítják az adott képzéseket.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.