Ennyi pontot szerezhettek a főbb tárgyakból a szóbeli érettségin

Közeleg az érettségi szóbeli időszaka, fontos tudni, hogyan alakul a pontozás a különböző tantárgyaknál – mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

Hamarosan kezdetét veszi az érettségik második szakasza: június 3. és 22. között zajlanak az emelt szintű, míg június 16. és július 2. között a középszintű szóbeli vizsgák. A vizsgázók minden tárgyból középszinten 15, emelt szinten 20 percet kapnak a feleletre. Nézzük, hogyan oszlanak a pontszámok tantárgyanként:

Magyar nyelv és irodalom

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 50 pont

Matematika

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 35 pont

Szóbelire csak azoknak kell menniük, akik az írásbelin legalább 12%, de kevesebb mint 25 pontot értek el.

Ezekből a vizsgatárgyakból mindössze egyetlen diák érettségizik idén

Történelem

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 50 pont

Élő idegen nyelv

  • Középszint: 33 pont
  • Emelt szint: 30 pont

    Biológia

    • Középszint: 50 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Fizika

    • Középszint: 60 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Földrajz

    • Középszint: 60 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Kémia

    • Középszint: 50 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Mi kell a sikeres vizsgához?

    A szóbeli vizsga sikeres teljesítéséhez legalább a maximális pontszám 12%-át el kell érni. Amennyiben ez nem sikerül, az érettségi elnök egy alkalommal póttételt húzathat veletek. Az arra adott válasz pontszáma azonban csak felezve (és felfelé kerekítve) kerül beszámításra.

    Fontos: önmagában a szóbelin elért 12% feletti eredmény sem garantálja a sikeres vizsgát. A végső osztályzat az írásbeli és szóbeli vizsga összesített pontszáma alapján kerül kiszámításra – az elégségeshez legalább 25%-os összeredmény szükséges.

     

    Hozzászólások

    A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

    A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

    Felsőoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

    A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

    Közoktatás
    Pukli István