Ezekből a vizsgatárgyakból mindössze egyetlen diák érettségizik idén

Közép- és emelt szinten is találtunk négy olyan tárgyat, melyekből idén csak egy fő tesz érettségit.

A 2025-ös tavaszi érettségi időszakban több mint 71 ezer végzős középiskolás ad számot tudásáról, az összes vizsgázó száma pedig megközelíti a 142 ezret. A nagyszámú érettségiző között azonban akadnak különleges esetek is: néhány tantárgyból mindössze egyetlen fő tesz érettségi vizsgát.

Ezekből a nyelvekből csupán egy-egy vizsgázó szerzett bizonyítványt 2024-ben

Ezek a ritka vizsgatárgyak az élő idegen nyelvek közé tartoznak – és bár az angol és német nyelv továbbra is kiemelkedően népszerű, vannak nyelvek, amelyeket csupán egyetlen diák választott.

Viszonyításként érdemes megjegyezni, hogy például

  • angol nyelvből középszinten 46 788-an, emelt szinten 27 742-en;
  • német nyelvből középszinten 11 096-an, emelt szinten 3061-en érettségiznek.

Ezzel szemben az alábbi nyelvekből mindössze egy-egy diák érettségizik:

Középszinten:

  • finn nyelv
  • holland nyelv
  • portugál nyelv
  • szlovén nyelv

Emelt szinten:

  • arab nyelv
  • finn nyelv
  • szlovén nyelv
  • héber nyelv

Érdekességként említendő, hogy az élő idegen nyelvi írásbeli érettségik közül - melyeket május 16-án tartottak - középszinten a legtöbben lóvári nyelvből vizsgáztak – szám szerint 68-an. A második legnépszerűbb nyelv az orosz volt, 55 fővel.

Emelt szinten az orosz nyelv vezeti a mezőnyt 97 érettségizővel, míg a második helyen a kínai nyelv áll, 46 vizsgázóval.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.