Ezekből a vizsgatárgyakból mindössze egyetlen diák érettségizik idén

Közép- és emelt szinten is találtunk négy olyan tárgyat, melyekből idén csak egy fő tesz érettségit.

A 2025-ös tavaszi érettségi időszakban több mint 71 ezer végzős középiskolás ad számot tudásáról, az összes vizsgázó száma pedig megközelíti a 142 ezret. A nagyszámú érettségiző között azonban akadnak különleges esetek is: néhány tantárgyból mindössze egyetlen fő tesz érettségi vizsgát.

Ezekből a nyelvekből csupán egy-egy vizsgázó szerzett bizonyítványt 2024-ben

Ezek a ritka vizsgatárgyak az élő idegen nyelvek közé tartoznak – és bár az angol és német nyelv továbbra is kiemelkedően népszerű, vannak nyelvek, amelyeket csupán egyetlen diák választott.

Viszonyításként érdemes megjegyezni, hogy például

  • angol nyelvből középszinten 46 788-an, emelt szinten 27 742-en;
  • német nyelvből középszinten 11 096-an, emelt szinten 3061-en érettségiznek.

Ezzel szemben az alábbi nyelvekből mindössze egy-egy diák érettségizik:

Középszinten:

  • finn nyelv
  • holland nyelv
  • portugál nyelv
  • szlovén nyelv

Emelt szinten:

  • arab nyelv
  • finn nyelv
  • szlovén nyelv
  • héber nyelv

Érdekességként említendő, hogy az élő idegen nyelvi írásbeli érettségik közül - melyeket május 16-án tartottak - középszinten a legtöbben lóvári nyelvből vizsgáztak – szám szerint 68-an. A második legnépszerűbb nyelv az orosz volt, 55 fővel.

Emelt szinten az orosz nyelv vezeti a mezőnyt 97 érettségizővel, míg a második helyen a kínai nyelv áll, 46 vizsgázóval.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.