Ezekből a vizsgatárgyakból mindössze egyetlen diák érettségizik idén

Közép- és emelt szinten is találtunk négy olyan tárgyat, melyekből idén csak egy fő tesz érettségit.

A 2025-ös tavaszi érettségi időszakban több mint 71 ezer végzős középiskolás ad számot tudásáról, az összes vizsgázó száma pedig megközelíti a 142 ezret. A nagyszámú érettségiző között azonban akadnak különleges esetek is: néhány tantárgyból mindössze egyetlen fő tesz érettségi vizsgát.

Ezekből a nyelvekből csupán egy-egy vizsgázó szerzett bizonyítványt 2024-ben

Ezek a ritka vizsgatárgyak az élő idegen nyelvek közé tartoznak – és bár az angol és német nyelv továbbra is kiemelkedően népszerű, vannak nyelvek, amelyeket csupán egyetlen diák választott.

Viszonyításként érdemes megjegyezni, hogy például

  • angol nyelvből középszinten 46 788-an, emelt szinten 27 742-en;
  • német nyelvből középszinten 11 096-an, emelt szinten 3061-en érettségiznek.

Ezzel szemben az alábbi nyelvekből mindössze egy-egy diák érettségizik:

Középszinten:

  • finn nyelv
  • holland nyelv
  • portugál nyelv
  • szlovén nyelv

Emelt szinten:

  • arab nyelv
  • finn nyelv
  • szlovén nyelv
  • héber nyelv

Érdekességként említendő, hogy az élő idegen nyelvi írásbeli érettségik közül - melyeket május 16-án tartottak - középszinten a legtöbben lóvári nyelvből vizsgáztak – szám szerint 68-an. A második legnépszerűbb nyelv az orosz volt, 55 fővel.

Emelt szinten az orosz nyelv vezeti a mezőnyt 97 érettségizővel, míg a második helyen a kínai nyelv áll, 46 vizsgázóval.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.