Minden középiskolában legalább két idegen nyelvet kell tanítani, megszűnnek a nyelvi előkészítő osztályok, és csak középfokú nyelvvizsgával lehet főiskolára vagy egyetemre jelentkezni - a Magyar Hírlap szerint ezt tartalmazza az oktatási államtitkárság heteken belül a kormány elé kerülő új nyelvoktatási stratégiája.
Idén is több ezer végzős egyetemista és főiskolás kénytelen nyelvvizsga és diploma nélkül állást keresni: a legtöbb magyarországi felsőoktatási intézmény harmad- és ötödéves hallgatóinak húsz-harminc százaléka még mindig nem tudja időben megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát. Hoffmann Rózsa azt reméli, megszűnik a probléma, ha már a felvételihez is kötelező lesz a C típusú bizonyítvány.
Egy-két idegen nyelv ismerete ma már alapkövetelmény – nem mindegy azonban, hogy a hagyományos nyelvtanulási módszereknél maradsz, vagy inkább az alternatív technikák közül választasz.
Holtverseny alakult ki Budapest és Nyíregyháza diákjai között az országos francia nyelvi tanulmányi verseny döntőjében: a két város általános iskolás korú tanulói hét-hét dobogós helyezést értek el.
Egyre népszerűbb nyelvtanulási módszer Kínában a „crazy english”. Az ötletgazda szerint úgy lehet a legkönnyebben idegen nyelvű kifejezéseket tanulni, ha minden egyes szót hangosan kiabálnak ki a diákok.
Angolul Angliában, franciául Franciaországban, kínaiul Kínában: nyelvet tanulni mindig az adott országban a legkönnyebb. Erre az egyszerű állításra épült az egyik nagy nyelvi utaztató cég megbízásából készült kampány, érdemes megnézni a videókat, tényleg jók lettek.
Ha a nyelvvizsgázók száma a statisztikák szerint nem is csökkent az elmúlt években, mégis egyfajta recessziót jelez a tény, hogy az utóbbi időszakban megcsappant a nyelviskolák száma. Pár éve a nyelvoktatással is foglalkozó vállalkozások számát nyolcszáz körülire becsülték, ma mintegy kétszáz-háromszáz működő képzőhely lehet.
Az anyanyelvük mellett egy másik nyelvet is beszélők szervezete ellenállóbb az Alzheimer-kórral szemben, mint a csak egy nyelvet ismerőké. Az előbbiek esetében több mint öt évvel később jelentkeznek a feledékenység tünetei, mint egynyelvűeknél - állapították meg kanadai kutatók.
Szeptembertől kötelező tantárgyként tanítják az angolt Szlovákiában az általános iskolákban a harmadikosoknak. A magyar iskolásoknak ez dupla feladatot jelent majd, szakértők a gyerekek túlterhelésétől tartanak - írja az Új Szó című pozsonyi napilap szerdai számában.
Egy középfokú angol nyelvvizsgával ma már egyetlen munkaadót sem lehet lenyűgözni, a nyelvtanárok szerint a világnyelvek mellett horvátul, szlovákul, kínaiul és hollandul is érdemes tanulni - sok céghez ugyanis éppen ezeknek a nyelveknek az ismerete jelenti a belépőt.
Egy tizenhét éves magyar diák is kiutazhat Brüsszelbe, a Juvenes Translatores verseny díjátadójára április elején: a fordítóversenyre minden európai uniós országból annyi iskola nevezhetett, ahányan képviselik az adott államot az Európai Parlamentben, így Magyarországról összesen huszonkét intézmény vett részt a pályázaton.
Ár, beszédcentrikusság és hely alapján választanak tanfolyamot a nyelvtanulók, akik közül minden harmadik még mindig a nyelvvizsga-bizonyítványért tanul, a többség azonban elsősorban a karrierépítés miatt ül iskolapadba.
Több tucatnyian éltek panasszal az utóbbi időben a Nyelviskolák Szakmai Egyesületénél (NYESZE); a károsultak elmondása szerint pénznyelő nyelvtanfolyamoknak estek áldozatul - írta pénteki számában a Magyar Hírlap.
A nyelvvizsgákkal értékes pluszpontokhoz juthatnak a diákok, ezek akár a belépőt is jelenthetik a jelentkezési lapon megjelölt egyetemre vagy főiskolára. A 2010-es normál eljárás tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy a felsőoktatásba készülők több mint felének nincs nyelvvizsgája.
Harminc diák kezdte meg a 80 órás tanfolyamot a Debreceni Nyári Egyetemen: a most induló téli kurzuson a magyarul tanulóknak a nyelvórák mellett gazdag kulturális programot is kínálnak - mondta Szaffkó Péter igazgató.
Nem feltétlenül kell külföldre utaznia annak, akit a nyelvtanuláson túl egy-egy idegen ország kultúrája is érdekel. A kultúrintézetek célja ugyanis delegáló országuk kultúrájának széles körű terjesztése.
A kínait tartják a jövő nyelvének az olasz diákok szülei. Ez magyarázza, hogy a gimnáziumok mellett már az általános iskolákban is tanítják, Firenzében pedig már kínai feliratozással vetítettek olasz filmet.
Mekkora szókincsre van szükség az Olaszországban való letelepedéshez? Ezt kérdezik az Itáliában élő és dolgozó EU-n kívüli bevándorlók, akiknek februártól nyelvvizsgát kell tenni a tartózkodási engedély megszerzéséhez.
A csaló nyelviskolák ellen - úgy tűnik - esélytelenek a bíróságon a becsapott hallgatók, ezért a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete jogsegélyszolgálatot indított, hogy támogatást adjon a kiszolgáltatott diákoknak - írta a Népszabadság.
Egy friss felmérés szerint a Finnországban élő svédeknek már a fele sem ragaszkodik ahhoz, hogy a svéd nyelv kötelező tantárgy legyen minden finn iskolában.
