Külön szakértői csoport foglalkozik az iskolai nyelvoktatás átalakításával – mondta Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a Kossuth Rádió reggeli műsorában.
Most kezdik meg az ősztől Magyarországon tanuló külföldi diákok azt az intenzív nyelvi kurzust, ami egészen a tanév kezdetéig, vagyis szeptember elejéig fog tartani.
Fokozottan figyeljen a kormány, illetve az oktatási államtitkárság a halmozottan hátrányos helyzetű térségekre, az itt tanuló gyerekekre és tanítókra - erre hívta fel a figyelmet Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségének tagja.
Légből kapottnak nevezte az oktatásért felelős államtitkárság azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a nyelvi előkészítő osztályok megszüntetését tervezik.
Minden középiskolában legalább két idegen nyelvet kell tanítani, megszűnnek a nyelvi előkészítő osztályok, és csak középfokú nyelvvizsgával lehet főiskolára vagy egyetemre jelentkezni - a Magyar Hírlap szerint ezt tartalmazza az oktatási államtitkárság heteken belül a kormány elé kerülő új nyelvoktatási stratégiája.
Idén is több ezer végzős egyetemista és főiskolás kénytelen nyelvvizsga és diploma nélkül állást keresni: a legtöbb magyarországi felsőoktatási intézmény harmad- és ötödéves hallgatóinak húsz-harminc százaléka még mindig nem tudja időben megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát. Hoffmann Rózsa azt reméli, megszűnik a probléma, ha már a felvételihez is kötelező lesz a C típusú bizonyítvány.
Egy-két idegen nyelv ismerete ma már alapkövetelmény – nem mindegy azonban, hogy a hagyományos nyelvtanulási módszereknél maradsz, vagy inkább az alternatív technikák közül választasz.
Holtverseny alakult ki Budapest és Nyíregyháza diákjai között az országos francia nyelvi tanulmányi verseny döntőjében: a két város általános iskolás korú tanulói hét-hét dobogós helyezést értek el.
Egyre népszerűbb nyelvtanulási módszer Kínában a „crazy english”. Az ötletgazda szerint úgy lehet a legkönnyebben idegen nyelvű kifejezéseket tanulni, ha minden egyes szót hangosan kiabálnak ki a diákok.
Angolul Angliában, franciául Franciaországban, kínaiul Kínában: nyelvet tanulni mindig az adott országban a legkönnyebb. Erre az egyszerű állításra épült az egyik nagy nyelvi utaztató cég megbízásából készült kampány, érdemes megnézni a videókat, tényleg jók lettek.
Ha a nyelvvizsgázók száma a statisztikák szerint nem is csökkent az elmúlt években, mégis egyfajta recessziót jelez a tény, hogy az utóbbi időszakban megcsappant a nyelviskolák száma. Pár éve a nyelvoktatással is foglalkozó vállalkozások számát nyolcszáz körülire becsülték, ma mintegy kétszáz-háromszáz működő képzőhely lehet.
Az anyanyelvük mellett egy másik nyelvet is beszélők szervezete ellenállóbb az Alzheimer-kórral szemben, mint a csak egy nyelvet ismerőké. Az előbbiek esetében több mint öt évvel később jelentkeznek a feledékenység tünetei, mint egynyelvűeknél - állapították meg kanadai kutatók.
Szeptembertől kötelező tantárgyként tanítják az angolt Szlovákiában az általános iskolákban a harmadikosoknak. A magyar iskolásoknak ez dupla feladatot jelent majd, szakértők a gyerekek túlterhelésétől tartanak - írja az Új Szó című pozsonyi napilap szerdai számában.
Egy középfokú angol nyelvvizsgával ma már egyetlen munkaadót sem lehet lenyűgözni, a nyelvtanárok szerint a világnyelvek mellett horvátul, szlovákul, kínaiul és hollandul is érdemes tanulni - sok céghez ugyanis éppen ezeknek a nyelveknek az ismerete jelenti a belépőt.
Egy tizenhét éves magyar diák is kiutazhat Brüsszelbe, a Juvenes Translatores verseny díjátadójára április elején: a fordítóversenyre minden európai uniós országból annyi iskola nevezhetett, ahányan képviselik az adott államot az Európai Parlamentben, így Magyarországról összesen huszonkét intézmény vett részt a pályázaton.
Ár, beszédcentrikusság és hely alapján választanak tanfolyamot a nyelvtanulók, akik közül minden harmadik még mindig a nyelvvizsga-bizonyítványért tanul, a többség azonban elsősorban a karrierépítés miatt ül iskolapadba.
Több tucatnyian éltek panasszal az utóbbi időben a Nyelviskolák Szakmai Egyesületénél (NYESZE); a károsultak elmondása szerint pénznyelő nyelvtanfolyamoknak estek áldozatul - írta pénteki számában a Magyar Hírlap.
A nyelvvizsgákkal értékes pluszpontokhoz juthatnak a diákok, ezek akár a belépőt is jelenthetik a jelentkezési lapon megjelölt egyetemre vagy főiskolára. A 2010-es normál eljárás tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy a felsőoktatásba készülők több mint felének nincs nyelvvizsgája.
Harminc diák kezdte meg a 80 órás tanfolyamot a Debreceni Nyári Egyetemen: a most induló téli kurzuson a magyarul tanulóknak a nyelvórák mellett gazdag kulturális programot is kínálnak - mondta Szaffkó Péter igazgató.
Nem feltétlenül kell külföldre utaznia annak, akit a nyelvtanuláson túl egy-egy idegen ország kultúrája is érdekel. A kultúrintézetek célja ugyanis delegáló országuk kultúrájának széles körű terjesztése.
