Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Középszint
A középszintű szóbeli vizsga célja, hogy megmérjék, a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni – írja az Oktatási Hivatal.
Így számolják a pontokat a történelem szóbelin az idei őszi érettségin
Középszinten minden nyelvből a szóbeli vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezi a beszédértés és a beszédkészség is. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó:
- a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Részletes
- vizsgakövetelmények: Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
- a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd Részletes vizsgakövetelmények: a Témakörök című részt),
- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),
- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,
- ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,
- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,
- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,
- érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.
Emelt szint
A közép- és emelt szintű vizsga közötti különbség elsősorban a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, vagyis a nyelvi megformálás minőségében mutatkozik meg. Középszinten a vizsgázó elsősorban a megadott témakörök személyes vonatkozásait fejti ki, míg emelt szinten már képes az adott témákról általánosabb, elvontabb szinten gondolkodni, véleményt formálni és azt árnyaltan, választékosan kifejezni.
A vizsga ebben az esetben azt méri, hogy képes-e a vizsgázó:
- a megadott helyzetekben és szerepekben a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Részletes
- vizsgakövetelmények: Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
- a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd Részletes vizsgakövetelmények: a Témakörök című részt),
- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),
- folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,
- gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,
- a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni,
- folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,
- bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani,
- elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni,
- enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.
Az élő idegen nyelvi szóbeli érettségi vizsgán középszinten a vizsgázók 15 percet, emelt szinten pedig 20 percet kapnak arra, hogy kifejtsék a kihúzott témájukat. A vizsga ezen részében középszinten legfeljebb 33, emelt szinten pedig legfeljebb 30 pont érhető el.
