szerző:
Gál Luca
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Összegyűjtöttük, mi alapján értékelik a szóbeliket idegen nyelvből.

Középszint

A középszintű szóbeli vizsga célja, hogy megmérjék, a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni – írja az Oktatási Hivatal.

Így számolják a pontokat a történelem szóbelin az idei őszi érettségin

Középszinten minden nyelvből a szóbeli vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezi a beszédértés és a beszédkészség is. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó:

  • a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Részletes
  • vizsgakövetelmények: Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
  • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd Részletes vizsgakövetelmények: a Témakörök című részt),
  • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),
  • az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,
  • ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,
  • kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,
  • viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,
  • érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

Emelt szint

A közép- és emelt szintű vizsga közötti különbség elsősorban a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, vagyis a nyelvi megformálás minőségében mutatkozik meg. Középszinten a vizsgázó elsősorban a megadott témakörök személyes vonatkozásait fejti ki, míg emelt szinten már képes az adott témákról általánosabb, elvontabb szinten gondolkodni, véleményt formálni és azt árnyaltan, választékosan kifejezni.

A vizsga ebben az esetben azt méri, hogy képes-e a vizsgázó:

  • a megadott helyzetekben és szerepekben a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Részletes
  • vizsgakövetelmények: Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
  • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd Részletes vizsgakövetelmények: a Témakörök című részt),
  • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),
  • folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,
  • gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,
  • a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni,
  • folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,
  • bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani,
  • elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni,
  • enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.
Az élő idegen nyelvi szóbeli érettségi vizsgán középszinten a vizsgázók 15 percet, emelt szinten pedig 20 percet kapnak arra, hogy kifejtsék a kihúzott témájukat. A vizsga ezen részében középszinten legfeljebb 33, emelt szinten pedig legfeljebb 30 pont érhető el.