A magyarok háromnegyede semmilyen nyelvet sem beszél

A 25 és 64 év közötti magyarok jelentős hányadának, 74,8 százalékának semmilyen idegennyelv-ismerete nincsen - számolt be az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szeptember 24-én közölt tanulmányáról az mfor.hu. A tanulmány rámutat, hogy a közösségen belül ez az egyik legrosszabb érték Románia 75, illetve Törökország 75,5 százalékos mutatója után. Magyarország ugyanakkor az általános iskolák nyelvoktatása tekintetében is az utolsók között szerepel az EU tagállamainak sorában.

  • Edupress
Az Európai Unió statisztikai hivatala által elkészített elemzésből kiderül, hogy a magyar felnőttek csupán hat százaléka állítja azt, hogy nagyon jól beszél legalább egy idegen nyelvet. Hét százalék nyilatkozott úgy, hogy jó a saját idegennyelv-tudása, míg 12 százalék csak alapszintűnek becsülte azt. A 2007-es felmérés alapján készült tanulmányból tehát kiderült: a 25-64 év közötti magyarok 74,8 százalékának semmilyen nyelvismerete nincs a magyaron kívül.

Romániát és Törökországot követve ez az egyik legrosszabb arány az Unión belül, szemben olyan eredményekkel, mint Svédország, vagy Norvégia mutatója, ahol öt illetve négy százalék az egyetlen idegen nyelvet sem beszélő emberek aránya.

A KSH Statisztikai Tükörben idén májusban publikált tanulmány szerint ugyanakkor Magyarország az általános iskolai nyelvoktatás tekintetében is az utolsók között található az EU tagállamainak sorában.

A tanulmányból kiderül, hogy itt az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó idegen nyelvek száma a felső tagozaton. Szintén rossz az eredmény a középfokú oktatásra vonatkozóan, a hazai mutató az EU 27 tagállamának átlaga alatt foglal helyet, annak ellenére, hogy ebben a korosztályban már kisebb az elmaradás. Ez már annak köszönhető, hogy 2008-ban az általános iskolák nappali tagozatain tanulók 75 százaléka, mintegy 590 ezer diák, az alsó tagozatosok harmada, illetve a felsősök közül szinte mindenki részesült idegen nyelvi oktatásban. A 203 ezer nappali tagozatos gimnazista majdnem mindegyike tanult valamilyen idegen nyelvet tavalyelőtt, míg a szakközépiskolásoknál 91,5, a szakiskolásoknál pedig 77 százalék volt ez az arány, miközben a KSH kimutatása szerint a felsőoktatásban végzettek negyede nyelvvizsga hiányában nem vehette át a diplomáját.

Míg az európai oktatáspolitika az Európai Tanács 2002. évi barcelonai ülésén elfogadta, hogy az iskolákban legalább két idegen nyelvet kell oktatni, addig Magyarországon a Nemzeti Alaptanterv értelmében legalább egy élő idegen nyelvet kötelező tanulnia minden diáknak a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig.

edupress
Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Afrikainak öltözött gyerekek, rémisztő álarcok és vicces maskarák: mai szemmel nézve nagyon furcsák voltak a régi farsangi jelmezek

A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.