Ezekből a nyelvekből született a legkevesebb sikeres nyelvvizsga 2023-ban

Mutatjuk, mik a legritkábban beszélt idegen nyelvek.

  • Székács Linda

Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának április 2-án elérhető adatai szerint 2023-ban összesen 66 306-an nyelvvizsgáztak valamilyen idegen nyelvből, sikeres nyelvvizsgát pedig 55 906-an tettek.

A legtöbben, 53 749-en angol nyelvből próbáltak bizonyítványt szerezni alap-, közép- vagy emelt szinten, ami végül 41 876 főnek sikerült, míg németből 9784-en próbálkoztak és 7039-en szereztek bizonyítványt. Ezeket a spanyol követte 716 nyelvvizsgázóval és 496 sikeres nyelvvizsgával, majd a francia 536 vizsgázóval és 383 sikeres nyelvvizsgával, utána pedig az olasz, amiből 518-an próbálkoztak és 372 fő szerzett bizonyítványt.

321 próbálkozó közül 231 - feltehetőleg külföldi - szerzett nyelvizsgát magyar nyelvből, 207-en pedig oroszból, de megpróbálkoztak néhányan a szlovákkal, a lovárival, a szerbbel, a latinnal és a románnal, valamint ukránnal is.

Vannak azonban olyan nyelvek, amikből mindössze egy maréknyian szereztek nyelvvizsgát 2023-ban.

Arab nyelvből például heten próbálkoztak és hat főnek sikerült, finnel nyolc fő próbálkozott és végül szintén hat fő teljesítette sikeresen, lengyelből öt sikeres nyelvvizsga született, újgörögből hat, japánból nyolc, dánból három, bolgárból pedig mindössze egy.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.