Mutatjuk, mik a legritkábban beszélt idegen nyelvek.
Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának április 2-án elérhető adatai szerint 2023-ban összesen 66 306-an nyelvvizsgáztak valamilyen idegen nyelvből, sikeres nyelvvizsgát pedig 55 906-an tettek.
A legtöbben, 53 749-en angol nyelvből próbáltak bizonyítványt szerezni alap-, közép- vagy emelt szinten, ami végül 41 876 főnek sikerült, míg németből 9784-en próbálkoztak és 7039-en szereztek bizonyítványt. Ezeket a spanyol követte 716 nyelvvizsgázóval és 496 sikeres nyelvvizsgával, majd a francia 536 vizsgázóval és 383 sikeres nyelvvizsgával, utána pedig az olasz, amiből 518-an próbálkoztak és 372 fő szerzett bizonyítványt.
321 próbálkozó közül 231 - feltehetőleg külföldi - szerzett nyelvizsgát magyar nyelvből, 207-en pedig oroszból, de megpróbálkoztak néhányan a szlovákkal, a lovárival, a szerbbel, a latinnal és a románnal, valamint ukránnal is.
Vannak azonban olyan nyelvek, amikből mindössze egy maréknyian szereztek nyelvvizsgát 2023-ban.
Arab nyelvből például heten próbálkoztak és hat főnek sikerült, finnel nyolc fő próbálkozott és végül szintén hat fő teljesítette sikeresen, lengyelből öt sikeres nyelvvizsga született, újgörögből hat, japánból nyolc, dánból három, bolgárból pedig mindössze egy.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
