Mutatjuk, mik a legritkábban beszélt idegen nyelvek.
Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának április 2-án elérhető adatai szerint 2023-ban összesen 66 306-an nyelvvizsgáztak valamilyen idegen nyelvből, sikeres nyelvvizsgát pedig 55 906-an tettek.
A legtöbben, 53 749-en angol nyelvből próbáltak bizonyítványt szerezni alap-, közép- vagy emelt szinten, ami végül 41 876 főnek sikerült, míg németből 9784-en próbálkoztak és 7039-en szereztek bizonyítványt. Ezeket a spanyol követte 716 nyelvvizsgázóval és 496 sikeres nyelvvizsgával, majd a francia 536 vizsgázóval és 383 sikeres nyelvvizsgával, utána pedig az olasz, amiből 518-an próbálkoztak és 372 fő szerzett bizonyítványt.
321 próbálkozó közül 231 - feltehetőleg külföldi - szerzett nyelvizsgát magyar nyelvből, 207-en pedig oroszból, de megpróbálkoztak néhányan a szlovákkal, a lovárival, a szerbbel, a latinnal és a románnal, valamint ukránnal is.
Vannak azonban olyan nyelvek, amikből mindössze egy maréknyian szereztek nyelvvizsgát 2023-ban.
Arab nyelvből például heten próbálkoztak és hat főnek sikerült, finnel nyolc fő próbálkozott és végül szintén hat fő teljesítette sikeresen, lengyelből öt sikeres nyelvvizsga született, újgörögből hat, japánból nyolc, dánból három, bolgárból pedig mindössze egy.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
