Nem egyedi eset, ha valaki nem egy időben szerzi meg az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgáját, de vajon elszámolható-e komplexként a kettő? Itt a válasz.
Természetesen igen. Amennyiben ugyanazon a nyelven és szinten tettetek szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát, az egyenértékű a komplex nyelvtudást igazoló dokumentummal, függetlenül a két vizsga között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól - olvasható az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központjának oldalán.
Ahhoz, hogy megkapjátok a komplex igazolást, kérelmet kell benyújtanotok az Oktatási Hivatalnak. Fontos azonban, hogy az eljárás során új nyelvvizsga-bizonyítvány nem kerül kiállításra, azaz valóban csak igazolást fogtok kapni.
Abban az esetben is összevonhatóak a nyelvvizsga különálló részei, ha például egy középfokú írásbeliről és egy felsőfokú szóbeliről van szó. Viszont tudnotok kell, hogy ilyenkor mindig az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex vizsgává egyesíthetőek a részvizsgák. Vagyis a fenti példa alapján egy középfokú komplex nyelvvizsgát kapnátok.
Részvizsgákért is jár pont a felvételin
A 2024-es felsőoktatási felvételin már több egyetemen is pluszpont jár a részvizsgákért. Van, ahol már az A2-es nyelvvizsga részeiért is szerezhettek intézményi pontokat.
A megváltozott felvételi pontszámítás miatt az egyetemek már maguk döntik el, hogyan és mire adnak pluszpontokat, ezért, ha felvételi előtt álltok, mindenképpen nézzétek meg az általatok kiválasztott egyetemek pontszámítását.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
