Milyen szintű nyelvvizsgák vannak, és ezekhez milyen szintre kell eljutnia a nyelvtanulóknak? Mutatjuk a különbségeket, és azt is, hogy ezek közül melyik típusra van a legnagyobb szükség a gyakorlatban.
A Közös Európai Referenciakeret (KER) a nyelvi szintekhez pontos leírása van, ezt az Európa Tanács hagyta jóvá. Ebből pontosan kiderül, melyik nyelv szint milyen készséget, tudást követel a nyelvvizsgázóktól.
Kezdő szint
Az A1, A2 típusú nyelvvizsgák kezdő nyelvvizsgák, vagyis arról is szerezhettek tanúsítványt, ha egy-egy nyelvet alapszinten beszéltek és értetek. Bár egyszerű kifejezésekkel de meg tudjátok magatokat értetni szóban és írásban is. Egy ilyen nyelvvizsga egy második vagy harmadik nyelvből mindenképpen pozitívum lehet egy önéletrajzban.
Haladó szint
A haladók B (ezen belül is B1, B2) típusú nyelvvizsgát szerezhetnek, amely B2-es típusa nélkül általában nem szerezhettek alapszakos diplomát. Egy középfokú, komplex, államilag elismert általános nyelvvizsga már a haladó nyelvi tudásról ad bizonyítványt. Az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben ennél szigorúbb feltételt is megszabhatnak - erről bővebben itt olvashattok. Azok, akiknek B típusú nyelvvizsgájuk van, már kifejezetten jól társalognak az adott idegen nyelven, aktuális (nem szaknyelvi) cikkeket és előadásokat tudnak értelmezni, valamint részletgazdag szöveget tudnak írni is a megfelelő nyelven.
Anyanyelvi szint
A legfelsőbb szint a C1, C2-es nyelvvizsgák közül a C2-es már kifejezetten anyanyelvi szintnek megfelelő tudást követel. Már speciális témáról szóló tartalmakat tudnak értelmezni azok a nyelvhasználók, akik C típusú nyelvvizsgát szereznek. Ezt a szintet a megfelelő szintű nyelvtanároknak szükséges elérniük, de a mesterdiploma nyelvvizsga-követelménye is kiváltható vele.
Nyelvvizsgát szeretnétek? Jelentős kiadásokkal kell számolnotok
Bár nem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a 2020-as felsőoktatási felvételihez, érdemes mégis megszereznetek, ugyanis egy államilag elismert, középfokú nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok. De mennyit kell fizetnetek a magántanárokért és nyelvtanfolyamokért? Utánajártunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
