Mi a különbség a nyelvvizsgák szintjei között? Infók nyelvtanulóknak

Milyen szintű nyelvvizsgák vannak, és ezekhez milyen szintre kell eljutnia a nyelvtanulóknak? Mutatjuk a különbségeket, és azt is, hogy ezek közül melyik típusra van a legnagyobb szükség a gyakorlatban.

  • Eduline

A Közös Európai Referenciakeret (KER) a nyelvi szintekhez pontos leírása van, ezt az Európa Tanács hagyta jóvá. Ebből pontosan kiderül, melyik nyelv szint milyen készséget, tudást követel a nyelvvizsgázóktól.

Kezdő szint

Az A1, A2 típusú nyelvvizsgák kezdő nyelvvizsgák, vagyis arról is szerezhettek tanúsítványt, ha egy-egy nyelvet alapszinten beszéltek és értetek. Bár egyszerű kifejezésekkel de meg tudjátok magatokat értetni szóban és írásban is. Egy ilyen nyelvvizsga egy második vagy harmadik nyelvből mindenképpen pozitívum lehet egy önéletrajzban.

Haladó szint

A haladók B (ezen belül is B1, B2) típusú nyelvvizsgát szerezhetnek, amely B2-es típusa nélkül általában nem szerezhettek alapszakos diplomát. Egy középfokú, komplex, államilag elismert általános nyelvvizsga már a haladó nyelvi tudásról ad bizonyítványt. Az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben ennél szigorúbb feltételt is megszabhatnak - erről bővebben itt olvashattok. Azok, akiknek B típusú nyelvvizsgájuk van, már kifejezetten jól társalognak az adott idegen nyelven, aktuális (nem szaknyelvi) cikkeket és előadásokat tudnak értelmezni, valamint részletgazdag szöveget tudnak írni is a megfelelő nyelven.

Anyanyelvi szint

A legfelsőbb szint a C1, C2-es nyelvvizsgák közül a C2-es már kifejezetten anyanyelvi szintnek megfelelő tudást követel. Már speciális témáról szóló tartalmakat tudnak értelmezni azok a nyelvhasználók, akik C típusú nyelvvizsgát szereznek. Ezt a szintet a megfelelő szintű nyelvtanároknak szükséges elérniük, de a mesterdiploma nyelvvizsga-követelménye is kiváltható vele.

Nyelvvizsgát szeretnétek? Jelentős kiadásokkal kell számolnotok

Bár nem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a 2020-as felsőoktatási felvételihez, érdemes mégis megszereznetek, ugyanis egy államilag elismert, középfokú nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok. De mennyit kell fizetnetek a magántanárokért és nyelvtanfolyamokért? Utánajártunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nahalka István: „Ha a gyereket külön föl kell készíteni a középiskolai felvételire, akkor az nem egy jó rendszer”

Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu