Milyen szintű nyelvvizsgák vannak, és ezekhez milyen szintre kell eljutnia a nyelvtanulóknak? Mutatjuk a különbségeket, és azt is, hogy ezek közül melyik típusra van a legnagyobb szükség a gyakorlatban.
A Közös Európai Referenciakeret (KER) a nyelvi szintekhez pontos leírása van, ezt az Európa Tanács hagyta jóvá. Ebből pontosan kiderül, melyik nyelv szint milyen készséget, tudást követel a nyelvvizsgázóktól.
Kezdő szint
Az A1, A2 típusú nyelvvizsgák kezdő nyelvvizsgák, vagyis arról is szerezhettek tanúsítványt, ha egy-egy nyelvet alapszinten beszéltek és értetek. Bár egyszerű kifejezésekkel de meg tudjátok magatokat értetni szóban és írásban is. Egy ilyen nyelvvizsga egy második vagy harmadik nyelvből mindenképpen pozitívum lehet egy önéletrajzban.
Haladó szint
A haladók B (ezen belül is B1, B2) típusú nyelvvizsgát szerezhetnek, amely B2-es típusa nélkül általában nem szerezhettek alapszakos diplomát. Egy középfokú, komplex, államilag elismert általános nyelvvizsga már a haladó nyelvi tudásról ad bizonyítványt. Az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben ennél szigorúbb feltételt is megszabhatnak - erről bővebben itt olvashattok. Azok, akiknek B típusú nyelvvizsgájuk van, már kifejezetten jól társalognak az adott idegen nyelven, aktuális (nem szaknyelvi) cikkeket és előadásokat tudnak értelmezni, valamint részletgazdag szöveget tudnak írni is a megfelelő nyelven.
Anyanyelvi szint
A legfelsőbb szint a C1, C2-es nyelvvizsgák közül a C2-es már kifejezetten anyanyelvi szintnek megfelelő tudást követel. Már speciális témáról szóló tartalmakat tudnak értelmezni azok a nyelvhasználók, akik C típusú nyelvvizsgát szereznek. Ezt a szintet a megfelelő szintű nyelvtanároknak szükséges elérniük, de a mesterdiploma nyelvvizsga-követelménye is kiváltható vele.
Nyelvvizsgát szeretnétek? Jelentős kiadásokkal kell számolnotok
Bár nem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a 2020-as felsőoktatási felvételihez, érdemes mégis megszereznetek, ugyanis egy államilag elismert, középfokú nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok. De mennyit kell fizetnetek a magántanárokért és nyelvtanfolyamokért? Utánajártunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
