Milyen szintű nyelvvizsgák vannak, és ezekhez milyen szintre kell eljutnia a nyelvtanulóknak? Mutatjuk a különbségeket, és azt is, hogy ezek közül melyik típusra van a legnagyobb szükség a gyakorlatban.
A Közös Európai Referenciakeret (KER) a nyelvi szintekhez pontos leírása van, ezt az Európa Tanács hagyta jóvá. Ebből pontosan kiderül, melyik nyelv szint milyen készséget, tudást követel a nyelvvizsgázóktól.
Kezdő szint
Az A1, A2 típusú nyelvvizsgák kezdő nyelvvizsgák, vagyis arról is szerezhettek tanúsítványt, ha egy-egy nyelvet alapszinten beszéltek és értetek. Bár egyszerű kifejezésekkel de meg tudjátok magatokat értetni szóban és írásban is. Egy ilyen nyelvvizsga egy második vagy harmadik nyelvből mindenképpen pozitívum lehet egy önéletrajzban.
Haladó szint
A haladók B (ezen belül is B1, B2) típusú nyelvvizsgát szerezhetnek, amely B2-es típusa nélkül általában nem szerezhettek alapszakos diplomát. Egy középfokú, komplex, államilag elismert általános nyelvvizsga már a haladó nyelvi tudásról ad bizonyítványt. Az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben ennél szigorúbb feltételt is megszabhatnak - erről bővebben itt olvashattok. Azok, akiknek B típusú nyelvvizsgájuk van, már kifejezetten jól társalognak az adott idegen nyelven, aktuális (nem szaknyelvi) cikkeket és előadásokat tudnak értelmezni, valamint részletgazdag szöveget tudnak írni is a megfelelő nyelven.
Anyanyelvi szint
A legfelsőbb szint a C1, C2-es nyelvvizsgák közül a C2-es már kifejezetten anyanyelvi szintnek megfelelő tudást követel. Már speciális témáról szóló tartalmakat tudnak értelmezni azok a nyelvhasználók, akik C típusú nyelvvizsgát szereznek. Ezt a szintet a megfelelő szintű nyelvtanároknak szükséges elérniük, de a mesterdiploma nyelvvizsga-követelménye is kiváltható vele.
Nyelvvizsgát szeretnétek? Jelentős kiadásokkal kell számolnotok
Bár nem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a 2020-as felsőoktatási felvételihez, érdemes mégis megszereznetek, ugyanis egy államilag elismert, középfokú nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok. De mennyit kell fizetnetek a magántanárokért és nyelvtanfolyamokért? Utánajártunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
Miért nem működik egy elméletileg jól kitalált rendszer a gyakorlatban? Mosóczi András, a Mateking alapító-vezetőjének írása. Vélemény.
1109 diák volt, akinek nem lett meg középszinten még az elégséges sem.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrég közzétette átfogó, háromkötetes javaslatcsomagját, melynek célja, hogy hiteles képet adjon a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, és megoldási irányokat vázoljon fel a jövőre nézve.
Miközben a toborzóplakátokon modern felszerelés, korszerű körülmények és vonzó katonai életpálya látszik, Pálinkás Szilveszter szerint a valóság egészen más a Magyar Honvédségnél: csatornaszag a folyosókon, penészes zuhanyzók és szálláshelyek, kiszámíthatatlan munkaidő, alacsony fizetés és szakadozó egyenruhák várják a fiatalokat.
