Ha hamarosan diplomáztok, de még nincs nyelvvizsgátok, nem mindegy, hogy milyen bizonyítványt szereztek. Nem minden típust fogadnak el a diplomához. Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Jövőre diplomázok, de még nincs nyelvvizsgám. Úgy tudom, alapszakon egy középfokú nyelvvizsga kell. Akkor mindegy, hogy milyen nyelvből és melyik nyelvvizsgaközpontban teszem le?
Az igaz, hogy alapszakos diplomához egy középfokú (B2-es szintű), komplex, államilag elismert általános nyelvvizsgára van szükség. Azonban az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben ennél szigorúbb feltételt - például általános helyett vagy mellett szakmai nyelvvizsgát - is meghatározhatnak. Ezért mielőtt kiválasztjátok a nyelvvizsgát, mindenképp nézzétek meg a szakotokra vonatkozó kimeneteli követelményeket.
Ilyen nyelvvizsgák közül válogathattok: itt a teljes lista
Bőven volt változás az elmúlt hónapokban a nyelvvizsgapiacon: visszatért a TELC, és új típusú nyelvvizsgákra is jelentkezhettek. Ha nyelvvizsgaválasztás előtt álltok, és nem tudjátok, milyen akkreditált vizsgák közül válogathattok, akkor ez a lista nektek szól.
Az államilag elismert vizsgarendszereket működtető vizsgaközpontokről és a nyelvekről bővebben itt olvashattok. Csoportokra bontva láthatjátok például a kétnyelvű, általános nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok listáját, de az egynyelvű, szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok is a listán sorakoznak.
Így a saját igényeiteknek vagy éppen a követelményeiteknek megfelelően választhattok vizsgaközpontot, ahol aztán nyelvvizsgázhattok az ország különböző városaiban. Akinek esetleg már van nyelvvizsgája, de nincsen a felsoroltak között, eljárási díj ellenében honosíthatja azt, így azt is elfogadhatják a diplomához. Erről bővebben itt olvashattok.
2020-tól már felvételi követelmény lesz a nyelvvizsga:
Megszólalt a minisztérium: maradnak a 2020-as felvételi feltételek
Nem várható semmilyen változás a 2014-ben megjelent rendelkezésekben - így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2020-as felvételi szabályok lazulásáról szóló hírekre.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
