A nyelvvizsgákkal értékes pluszpontokhoz juthatnak a diákok, ezek akár a belépőt is jelenthetik a jelentkezési lapon megjelölt egyetemre vagy főiskolára. A 2010-es normál eljárás tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy a felsőoktatásba készülők több mint felének nincs nyelvvizsgája.
A felsőoktatási felvételi eljárásban pluszpontot érnek a komplex nyelvvizsgák, azaz azok az bizonyítványok, amelyek igazolják, hogy a tanuló a szóbeli és az írásbeli vizsgát is sikeresen letette. A középfokú „C" típusú (komplex) nyelvvizsga 28, a felsőfokú „C" pedig 40 többletpontot ér, a nyelvvizsgákból egyébként összesen legfeljebb 40 pluszpont szerezhető.
A középfok a legelterjedtebb
A szerezhető többletpontok ellenére a felvételiző fiatalok 53 százaléka nem rendelkezik semmilyen nyelvvizsgával - derül ki az Educatio Nonprofit Kft. összesítéséből, amelyben a 2010-es, normál felvételi eljárás adatait elemezték. A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők 34 százalékának középfokú bizonyítványa van, a felsőfokot pedig 11 százalékuk éri el. A nyelvvizsgák közül is a komplex („C") típus - amelyért pluszpont is jár - a legelterjedtebb. Akár alapfokról, akár középfokról vagy felsőfokról beszélünk, elenyésző a csak írásbelivel vagy csak szóbeli nyelvvizsgával büszkélkedhetők aránya.
A felmérés arra mutat rá, hogy az osztatlan és a mesterképzésre jelentkezők állnak a legjobban nyelvtudás terén, 68, illetve 63 százalék a nyelvvizsgával rendelkezők aránya. Az alapképzést megcélzóknál azonban már csak 43 százalék ez a mutató, a felsőfokú szakképzést választóknál pedig alig 20 százalék.
A felvett hallgatóknál jobbak az arányok
A felsőoktatásba bekerült fiataloknál hasonló arányok figyelhetők meg képzéstípusonként. Ez azt jelenti, hogy esetükben is az osztatlan, valamint a mesterképzésre jelentkezőknél jellemző legkevésbé a nyelvvizsga hiánya. A középtengelyt itt is az alapképzésre felvettek alkotják, míg a legrosszabb számokat a felsőfokú szakképzésre bekerülők produkálják. A felvetteknél azonban jobbak az arányok, mint a felvételizőknél. Az osztatlan képzésre bejutottak 76, a mesterképzést sikeresen megcélzóknál pedig 65 százalék a legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya. Az alapképzésre felvettek 54 százalékának van papírja nyelvtudásáról, a felsőfokú szakképzésre sikeresen felvételizőknek pedig 21 százaléka tett le eddig közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát.
A bölcsészek az élen a nyelvtudásban?
A legnagyobb számban a frissen felvett bölcsészek között vannak olyanok, akiknek van nyelvvizsgája, 72 százalékuk tud felmutatni legalább középfokú nyelvtudásáról bizonyítványt. Hasonlóan jól szerepelnek a gazdaságtudományok, valamint az orvos és egészségtudományi szakra felvettek, náluk 67 százalékos ez a mutató. Meglepő módon a legkevesebb nyelvvizsgás felvettet a művészetközvetítői és pedagógusképzésnél találunk, de sok a nyelvvizsga nélküli hallgató a sporttudományi és az informatika képzési területen tanulók között is.
Felvi
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
