Vizsgatippek sorozatunkban olyan tipikus feladatokat veszünk sorra, amelyekkel nagy valószínűséggel találkozhatsz ha beülsz egy nyelvvizsgára. Tanárok segítenek abban, hogy alaposan felkészülhess a vizsgákra és onnan a lehető legjobb eredménnyel távozhass.
Az Euro Nyelvvizsga íráskészséget mérő második feladata valamely kifejtő, elemző írásművet kér a vizsgázóktól. Ezek között gyakran választható az úgynevezett „Review”, azaz kritika műfaja, valamilyen újság, leggyakrabban diákújság, vagy helyi lap számára egy film-, koncert-, színház- vagy könyvélményről. Ha még nem találkoztál hasonló típusú feladattal, akkor egy példát itt tölthetsz le.
Természetesen itt is döntő kérdés meghatároznunk, ki fogja olvasni az írásművünket. A diákújság és a helyi lap közönsége az író számára nem teljesen ismeretlen, e lapok stílusa kevesebb formalitást igényel, mint egy országos napilap vagy kulturális magazin. Mégsem teljesen informális, hiszen nem mind személyes ismerőseim, jóbarátaim az olvasók. Ha a feladat nem jelöli meg, hogy milyen orgánum számára írjuk a kritikát, inkább válasszunk hivatalosabb stílust, ugyancsak a fenti okokból – nem tudjuk, kinek írunk, nem közvetlenkedhetünk. Ha meghatároztuk a stílust és a regisztert, ennek jegyében elkezdhetjük az írásművet.A kritikát célszerű lehet például a következőképpen tagolni:
Bevezetés (Introduction):Először is pontosan, tényszerűen meg kell jelölnünk a művet, amiről a kritikánk szólni fog. Cím, elkészülés ideje, könyv esetén szerző, színdarab vagy film esetén a rendező és a főbb szereplők, színészek, valamint a játszó színház neve is alapinformáció, amellyel az olvasó pontosan beazonosíthatja, miről lesz szó. Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a vizsgázók általánosságban írnak egy műről, rendezvényről, de sem címet, sem más konkrétumot nem adnak meg.
Ezt követően jöhet a szerző „tézise”: egy rövid, tiszta, világos és érthetően megfogalmazott személyes vélemény a műről, amit a későbbiekben megfogalmazott gondolatok, értékítéletek támasztanak alá.
Tárgyalás (Body Paragraphs):
Kezdhetjük a kifejtést egy rövid összefoglaló leírással. Ha regényről, filmről, szindarabról írunk, leírhatjuk pár szóval a cselekményt, a szereplőket, a fő konfliktust. Kerüljük a „spoilereket”, ne mondjuk el a végét, a csattanót, ne áruljuk el, ki a gyilkos, mert hiszen általában az a célunk, hogy olvasóink maguk is kedvet kapjanak a műhöz.Ezután jön a fő rész: próbáljuk megtámogatni a bevezetésben lefektetett véleményünket. Leírhatjuk, milyen munkát végeztek az alkotók (író, rendező, színészek, jelmez- és díszlettervező, stb), mi tette ránk a legjobb vagy legrosszabb benyomást. Ha lehet, kibővíthetjük a véleményünket némi háttérinformációval – ha egy vizsgahelyzetben még ilyesmire is van erőnk a szerzőről, rendezőről, színészekről, vagy összehasonlíthatjuk a választott művet más alkotásokkal. Olyasmiről írjunk itt, amit fontosnak gondolunk a mű jobb jellemzése szempontjából.
Befejezés:Végezetül foglaljuk össze röviden a fentiek fényében, miért ajánljuk, vagy éppen nem ajánljuk a művet az olvasóknak, vagy vannak-e olyan csoportok, akiknek szól vagy akiknek semmiképpen nem való az adott műalkotás, esemény.
A különböző részeket, sőt a nagyobb egységeken belül a különböző gondolatköröket tagoljuk külön bekezdésekbe, a mondatokat és a bekezdéseket rendezzük logikus sorrendbe, és kössük össze logikai és időbeli nyelvi összekötő elemekkel, hogy gördülékeny és könnyen olvasható legyen.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
