Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Lannert Judit közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy „a stratégiai irányt nem a szakma, hanem sarlatánok és önjelölt tanácsadók határozták meg”.
A 16 év öröksége tragikus képet fest. A gyermekek érdekei háttérbe szorultak, a pedagógusokat túlterhelték, felesleges adminisztrációval sújtották, elvették a sztrájkjogukat, és sokakat kritikus véleményük miatt megfélemlítettek vagy elbocsátottak. Az iskolákat túlzott központosítás alá vonták, miközben a mindennapi működéshez szükséges alapvető eszközökből is hiány alakult ki. Mindez a magyar oktatás eredményességének romlásában is megmutatkozott, amit a nemzetközi mérések is visszaigazoltak
– írta, majd hozzátette, most újra van önálló Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Magyarországon, azonban „két hónap alatt nem lehet helyrehozni a Fidesz–KDNP 16 évnyi oktatáspolitikai tatárjárását, de világossá lehet tenni, hogy az oktatás új irányt vett”.
Az oktatási miniszter kiemelte azt is, hogy az új szemlélet középpontjában a gyerekek, a pedagógusok és az iskolák állnak. A túlzott központosítás helyett:
Lannert megjegyezte, hogy „jó oktatást csak megbecsült pedagógusokkal, valódi szakmai szabadsággal és olyan döntésekkel lehet építeni, amelyek mindenekelőtt a gyermekek érdekeit és jövőjét szolgálják”.
Az első két hónap legfontosabb döntései ennek a szemléletváltásnak a jegyében születtek, és egyértelműen kijelölik a magyar oktatás új irányát
– tette hozzá.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy három hónap alatt ötször indított társadalmi egyeztetést Lannert Judit minisztériuma. A legnagyobb horderejű társadalmi egyeztetés a köznevelési törvény átfogó módosításáról szólt.
A tervezet szerint ismét a nevelőtestületek dönthetnének az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, éves munkatervéről és az intézményi beszámolókról. Emellett változnának az igazgatói pályázatok szabályai is: a pedagógusok ismét véleményezhetnék a vezetői programokat, és a fenntartónak valamennyi pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát segítő dolgozó véleményét is ki kellene kérnie a kinevezések előtt.
A törvénycsomag emellett eltörölné a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó szabályok jelentős részét, bővítené az igazgatók munkáltatói jogköreit, valamint több ponton módosítaná a szakszervezetek működésére vonatkozó rendelkezéseket is.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben, a sztrájkjog korlátozása után polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
