Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Lannert Judit közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy „a stratégiai irányt nem a szakma, hanem sarlatánok és önjelölt tanácsadók határozták meg”.
A 16 év öröksége tragikus képet fest. A gyermekek érdekei háttérbe szorultak, a pedagógusokat túlterhelték, felesleges adminisztrációval sújtották, elvették a sztrájkjogukat, és sokakat kritikus véleményük miatt megfélemlítettek vagy elbocsátottak. Az iskolákat túlzott központosítás alá vonták, miközben a mindennapi működéshez szükséges alapvető eszközökből is hiány alakult ki. Mindez a magyar oktatás eredményességének romlásában is megmutatkozott, amit a nemzetközi mérések is visszaigazoltak
– írta, majd hozzátette, most újra van önálló Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Magyarországon, azonban „két hónap alatt nem lehet helyrehozni a Fidesz–KDNP 16 évnyi oktatáspolitikai tatárjárását, de világossá lehet tenni, hogy az oktatás új irányt vett”.
Az oktatási miniszter kiemelte azt is, hogy az új szemlélet középpontjában a gyerekek, a pedagógusok és az iskolák állnak. A túlzott központosítás helyett:
Lannert megjegyezte, hogy „jó oktatást csak megbecsült pedagógusokkal, valódi szakmai szabadsággal és olyan döntésekkel lehet építeni, amelyek mindenekelőtt a gyermekek érdekeit és jövőjét szolgálják”.
Az első két hónap legfontosabb döntései ennek a szemléletváltásnak a jegyében születtek, és egyértelműen kijelölik a magyar oktatás új irányát
– tette hozzá.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy három hónap alatt ötször indított társadalmi egyeztetést Lannert Judit minisztériuma. A legnagyobb horderejű társadalmi egyeztetés a köznevelési törvény átfogó módosításáról szólt.
A tervezet szerint ismét a nevelőtestületek dönthetnének az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, éves munkatervéről és az intézményi beszámolókról. Emellett változnának az igazgatói pályázatok szabályai is: a pedagógusok ismét véleményezhetnék a vezetői programokat, és a fenntartónak valamennyi pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát segítő dolgozó véleményét is ki kellene kérnie a kinevezések előtt.
A törvénycsomag emellett eltörölné a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó szabályok jelentős részét, bővítené az igazgatók munkáltatói jogköreit, valamint több ponton módosítaná a szakszervezetek működésére vonatkozó rendelkezéseket is.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben, a sztrájkjog korlátozása után polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Horváth Péter október 4-én mondott le a Nemzeti Pedagógus Kar elnöki tisztségéről. Az új elnököt várhatóan novemberben választják meg.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”.
A belső továbbképzések szabályain és az igazgatóképzésen is változtatna a szakmai szervezet.
Milyen lehet országgyűlési képviselőként végigvinni egy törvényjavaslatot az általános vitától egészen a zárószavazásig? Ezt próbálhatjátok ki, ha jelentkeztek az Országgyűlés Mint-a-Parlament programjára.
