Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Lannert Judit közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy „a stratégiai irányt nem a szakma, hanem sarlatánok és önjelölt tanácsadók határozták meg”.
A 16 év öröksége tragikus képet fest. A gyermekek érdekei háttérbe szorultak, a pedagógusokat túlterhelték, felesleges adminisztrációval sújtották, elvették a sztrájkjogukat, és sokakat kritikus véleményük miatt megfélemlítettek vagy elbocsátottak. Az iskolákat túlzott központosítás alá vonták, miközben a mindennapi működéshez szükséges alapvető eszközökből is hiány alakult ki. Mindez a magyar oktatás eredményességének romlásában is megmutatkozott, amit a nemzetközi mérések is visszaigazoltak
– írta, majd hozzátette, most újra van önálló Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Magyarországon, azonban „két hónap alatt nem lehet helyrehozni a Fidesz–KDNP 16 évnyi oktatáspolitikai tatárjárását, de világossá lehet tenni, hogy az oktatás új irányt vett”.
Az oktatási miniszter kiemelte azt is, hogy az új szemlélet középpontjában a gyerekek, a pedagógusok és az iskolák állnak. A túlzott központosítás helyett:
Lannert megjegyezte, hogy „jó oktatást csak megbecsült pedagógusokkal, valódi szakmai szabadsággal és olyan döntésekkel lehet építeni, amelyek mindenekelőtt a gyermekek érdekeit és jövőjét szolgálják”.
Az első két hónap legfontosabb döntései ennek a szemléletváltásnak a jegyében születtek, és egyértelműen kijelölik a magyar oktatás új irányát
– tette hozzá.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy három hónap alatt ötször indított társadalmi egyeztetést Lannert Judit minisztériuma. A legnagyobb horderejű társadalmi egyeztetés a köznevelési törvény átfogó módosításáról szólt.
A tervezet szerint ismét a nevelőtestületek dönthetnének az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, éves munkatervéről és az intézményi beszámolókról. Emellett változnának az igazgatói pályázatok szabályai is: a pedagógusok ismét véleményezhetnék a vezetői programokat, és a fenntartónak valamennyi pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát segítő dolgozó véleményét is ki kellene kérnie a kinevezések előtt.
A törvénycsomag emellett eltörölné a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó szabályok jelentős részét, bővítené az igazgatók munkáltatói jogköreit, valamint több ponton módosítaná a szakszervezetek működésére vonatkozó rendelkezéseket is.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben, a sztrájkjog korlátozása után polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.
Már lehet regisztrálni az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 13 városba szervezett szakmai fórumaira, amelyek célja, hogy közvetlenül gyűjtse össze a szakképzésben dolgozók tapasztalatait, problémáit és javaslatait.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Ha rövid időn belül nem emelik meg a NOKS-dolgozót bérét, nagy eséllyel sztrájkolni fognak.
A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése, terápiája, különórái vagy a szükséges speciális eszközök beszerzése komoly pluszkiadást jelenthet a családoknak. Ezeknek a többletköltségeknek az enyhítésére több budapesti önkormányzat is külön pénzügyi támogatást biztosít az SNI-s gyereket nevelőknek.
