Nem merték leírni a diákok a „cigány” szót az érettségin

Diákok online csoportokban beszélgettek arról, vajon a „cigány” vagy a „roma” a helyes megoldás a töriérettségi egyik feladatában. A Tisza Roma Kerekasztalának egy tagját kérdeztük arról, miért okoz még mindig ekkora dilemmát a kérdés.

Törinél egyszerűen képtelen voltam beírni a “cigányságot” a nemzetiséges feladatnál, és helyette így írtam: roma nemzetiségűek. Szerintetek ezt el fogják fogadni?

– így kezdődik egy érettségis Facebook-csoportban egy bejegyzés, amit a posztoló a töriérettségi után tett közzé.

Jöttek is a válaszok:

  • „Az atlaszban is úgy van, hogy roma”.
  • „Én azt írtam, cigányság”.
  • „Ugyanazt jelenti a kettő, csak te szebben fogalmaztál”.

Többen arról is kommenteltek, hogy feltűnő, mennyire sokan félnek használni a „cigány” szót, pedig a cigányok maguk is használják, és nem kellene, hogy pejoratív értelme legyen. Más arról írt, hogy létezik egy tabu a szó körül, amit ő azzal próbál oldani, hogy következetesen használja, hátha így rájönnek a körülötte lévők is, nem csúnya szóról van szó. Egyvalaki pedig azt kérdezte:

Mitől szitokszó a cigány? Nekem pont ez a roma szó nem tetszik, mint valami eufemizmus. Hallott valaki romát saját magukat romának nevezni?

Érdekes, hogy ez a dilemma még az érettségi közben is fejtörést okoz – akkor, amikor a „nem sértő” vagy politikailag helyesnek vélt megfogalmazás elvileg kevésbé fontos, bár az érthető, hogy a diákok izgulnak azon, pontosan milyen szó szerepel a javítókulcsban.

https://eduline.hu/kozoktatas/20260319_orsos-janos-roma-aktivista-iskolaalapito-ciganysag-helyzete-oktatas

„A lényeg mindig a hangsúlyon van” – mondta a témával kapcsolatban Szilvási István, a Tisza Párt Roma Kerekasztalának tagja, hozzátéve, hogy egy egyértelműen degradáló szövegkörnyezetben lényegében mindegy, hogy melyik szót használjuk.

Ha azt mondom, hogy fain cigány gyerekekkel találkoztam, az teljesen más, mint ha azt mondanám, hagyjad már azt a cigányt.

Szilvási szerint a „roma” szó azért terjedt el, mert az emberek megpróbálják a „politikailag korrekt” megfogalmazást használni. Erre pedig azért volt szükség, mert a rasszizmus miatt a „cigány” szó negatív jelentéssel ruházódott fel, közben viszont a roma szó ugyanezt a funkciót kezdte betölteni a rasszista beszédben. Egyébként mindkettő helyes, teljesen mindegy, melyiket használjuk, itt a kulcs a hangsúlyozáson és a szövegkörnyezeten van – mondta.

A 2026-os érettségi első hetének megoldásai
Magyar
- első rész nem hivatalos megoldásai
- második rész nem hivatalos megoldásai
- hivatalos megoldások
Matek
- első rész nem hivatalos megoldásai
- 13-15-ös feladatok nem hivatalos megoldásai
- 16-os feladat nem hivatalos megoldása
- 17-es feladat nem hivatalos megoldása
- 18-as feladat nem hivatalos megoldása
- hivatalos megoldások
Töri
- első rész nem hivatalos megoldásai
- rövid esszék nem hivatalos megoldásai
- hosszú esszék nem hivatalos megoldásai
- hivatalos megoldások
Angol
- szövegértés nem hivatalos megoldásai
- nyelvhelyesség nem hivatalos megoldásai
- íráskészség nem hivatalos megoldásai
- hivatalos megoldások

A Roma Kerekasztallal kapcsolatban annyit tudott megosztani, hogy reméli, hivatalos formában tud folytatódni majd a kezdeményezés, de egyelőre nem tisztázott, hogy ez pontosan mit jelentene. Ugyanakkor nagy társadalmi elvárást tapasztal a munkájukkal szemben, ezeket az igényeket pedig jó lenne kielégíteni.

A május 9-én felálló új kormány négy képviselője is roma származású lesz, ez magyar parlamenti rekord. Egyikük, Kőszegi Krisztián az Országgyűlés alelnöki pozícióját is betölti majd.

Nyitókép: Stiller Ákos

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.