Csökkent a vizuális kultúra tantárgy presztízse, és az óraszámok is visszaestek, miközben olyan kulcskompetenciák fejlesztésében játszik szerepet, mint a kreativitás, a kritikai gondolkodás vagy az érzelmi intelligencia. A Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete (MROE) ezért nyílt levélben fordult a leendő oktatási miniszterhez, hogy felajánlja szakmai együttműködését.
Nyílt levelet fogalmazott meg a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete (MROE) Lannert Juditnak. A szervezet szerint a magyar közoktatás megújulása elképzelhetetlen a vizuális kultúra oktatásának újragondolása nélkül.
A több mint négy évtizedes szakmai tapasztalatot képviselő egyesület együttműködést ajánl az új oktatásirányításnak, és hangsúlyozza: a vizuális nevelés jóval több, mint rajzóra. Mint írják, „nem csupán egy készségtárgy”, hanem olyan terület, amely az alkotáson keresztül fejleszti a kreativitást, a kritikai gondolkodást és az érzelmi intelligenciát, miközben „hidat képez a művészet, a tudomány és a technológia között”.
Az egyesület szerint a vizuális kultúra ma már szinte az utolsó olyan iskolai tér, ahol a diákok aktív, élményalapú tanulásban vehetnek részt. „A passzív befogadás helyett az alkotó megélésre és a kritikus értelmezésre nevel” – írják, hozzátéve, hogy a média-, mozgókép- és drámaoktatás visszaszorulásával ez a szerep még inkább felértékelődött.
A szervezet szerint különösen aggasztó, hogy miközben a digitális tartalmak és a mesterséges intelligencia egyre nagyobb hatással vannak a fiatalokra, a diákok médiaértési készségei gyengék. Úgy fogalmaznak:
Jelenleg a vizuális kultúra projektfeladatai maradtak a kritikus kultúrafogyasztás és a társadalmi érzékenység fejlesztésének utolsó bástyái.
Az MROE szerint a tantárgy helyzete az elmúlt években folyamatosan romlott. A levélben úgy kiemelik, hogy „sajnos, az elmúlt kormányzati időszakban a befektetett munkánk – bizonyos politikai és szakmaiatlan döntések következtében – nagyrészt hiábavaló volt és számos értékes szakanyagunk maradt publikálatlanul.” Ezzel párhuzamosan a tantárgy presztízse és óraszáma drasztikusan csökkent, és egyre gyakoribb, hogy nem szakképzett pedagógusok tanítják.
A problémák már az alsó tagozaton jelentkeznek, ahol sokszor háttérbe szorul a gyerekek természetes vizuális nyelvének tiszteletben tartása. A szervezet szerint a rendszer egészére jellemző, hogy nem veszi figyelembe a vizuális nevelés sajátos igényeit:
a gyakorlati alkotáshoz alkalmatlan, túlzottan magas csoportlétszámok alapjaiban gátolják az élményalapú, kreatív folyamatot.
Közben az infrastruktúra is hiányos. Az iskolák jelentős részében nincsenek megfelelően felszerelt szaktantermek, a szükséges eszközök beszerzése pedig sokszor a pedagógusokra hárul. A levél ezt „méltatlan helyzetként” írja le, amely hosszú távon fenntarthatatlan.
A rajztanárok szerint sürgős beavatkozásra van szükség, de nemcsak eszközökben és óraszámokban gondolkodnak. Azt írják, „elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a tantárgyat minden évfolyamon megfelelő képesítéssel rendelkező szakember oktassa”, és hangsúlyozzák a pedagógusok leterheltségének csökkentését is. Emellett kiemelik, hogy a 21. századi igényeket kielégítő tananyagok és képgyűjtemények fejlesztése nélkül nem lehet valódi megújulásról beszélni.
Hosszabb távon ennél is mélyebb változást sürgetnek. A céljuk egy olyan oktatási szemlélet, amely „a passzív befogadás helyett aktív, cselekvésre építő pedagógiai módszereket” alkalmaz, és tudatosan integrálja a művészeti és tudományos területeket. A vizuális kultúra szerintük ideális terep a jelenségalapú tanulás bevezetésére, amely már több országban – például a finn oktatásban – is sikeresen működik.
A levél végén az MROE egyértelművé teszi: a vizuális nevelés helyzete túlmutat egyetlen tantárgy problémáin. „A vizuális nevelés nemzetstratégiai ügy” – írják, hozzátéve, hogy enélkül nem valósulhat meg az a „kortárs valóságra reflektáló, kritikus alkotó- és tanulási folyamat”, amelyre a közoktatásnak szüksége lenne.
Április 2-án volt az autizmus világnapja. Ennek apropóján a Mars Autistákért Alapítvány egy különleges rajzkiállítással hívta fel a figyelmet arra, hogy az autizmussal élő gyerekeknek és fiataloknak is ugyanúgy vannak álmaik, mint bárki másnak – a rajzokon keresztül pedig megmutatták, mik szeretnének lenni, ha felnőnek.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Gyógypedagógusok részt vennének az osztálytermi munkákban, kevesebb adminisztráció, a diákok napirendjéhez igazodó fejlesztések - ilyen és ehhez hasonló javaslatok szerepelnek az SNI munkacsoport tízpontos csomagjában.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
