Csökkent a vizuális kultúra tantárgy presztízse, és az óraszámok is visszaestek, miközben olyan kulcskompetenciák fejlesztésében játszik szerepet, mint a kreativitás, a kritikai gondolkodás vagy az érzelmi intelligencia. A Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete (MROE) ezért nyílt levélben fordult a leendő oktatási miniszterhez, hogy felajánlja szakmai együttműködését.
Nyílt levelet fogalmazott meg a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete (MROE) Lannert Juditnak. A szervezet szerint a magyar közoktatás megújulása elképzelhetetlen a vizuális kultúra oktatásának újragondolása nélkül.
A több mint négy évtizedes szakmai tapasztalatot képviselő egyesület együttműködést ajánl az új oktatásirányításnak, és hangsúlyozza: a vizuális nevelés jóval több, mint rajzóra. Mint írják, „nem csupán egy készségtárgy”, hanem olyan terület, amely az alkotáson keresztül fejleszti a kreativitást, a kritikai gondolkodást és az érzelmi intelligenciát, miközben „hidat képez a művészet, a tudomány és a technológia között”.
Az egyesület szerint a vizuális kultúra ma már szinte az utolsó olyan iskolai tér, ahol a diákok aktív, élményalapú tanulásban vehetnek részt. „A passzív befogadás helyett az alkotó megélésre és a kritikus értelmezésre nevel” – írják, hozzátéve, hogy a média-, mozgókép- és drámaoktatás visszaszorulásával ez a szerep még inkább felértékelődött.
A szervezet szerint különösen aggasztó, hogy miközben a digitális tartalmak és a mesterséges intelligencia egyre nagyobb hatással vannak a fiatalokra, a diákok médiaértési készségei gyengék. Úgy fogalmaznak:
Jelenleg a vizuális kultúra projektfeladatai maradtak a kritikus kultúrafogyasztás és a társadalmi érzékenység fejlesztésének utolsó bástyái.
Az MROE szerint a tantárgy helyzete az elmúlt években folyamatosan romlott. A levélben úgy kiemelik, hogy „sajnos, az elmúlt kormányzati időszakban a befektetett munkánk – bizonyos politikai és szakmaiatlan döntések következtében – nagyrészt hiábavaló volt és számos értékes szakanyagunk maradt publikálatlanul.” Ezzel párhuzamosan a tantárgy presztízse és óraszáma drasztikusan csökkent, és egyre gyakoribb, hogy nem szakképzett pedagógusok tanítják.
A problémák már az alsó tagozaton jelentkeznek, ahol sokszor háttérbe szorul a gyerekek természetes vizuális nyelvének tiszteletben tartása. A szervezet szerint a rendszer egészére jellemző, hogy nem veszi figyelembe a vizuális nevelés sajátos igényeit:
a gyakorlati alkotáshoz alkalmatlan, túlzottan magas csoportlétszámok alapjaiban gátolják az élményalapú, kreatív folyamatot.
Közben az infrastruktúra is hiányos. Az iskolák jelentős részében nincsenek megfelelően felszerelt szaktantermek, a szükséges eszközök beszerzése pedig sokszor a pedagógusokra hárul. A levél ezt „méltatlan helyzetként” írja le, amely hosszú távon fenntarthatatlan.
A rajztanárok szerint sürgős beavatkozásra van szükség, de nemcsak eszközökben és óraszámokban gondolkodnak. Azt írják, „elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a tantárgyat minden évfolyamon megfelelő képesítéssel rendelkező szakember oktassa”, és hangsúlyozzák a pedagógusok leterheltségének csökkentését is. Emellett kiemelik, hogy a 21. századi igényeket kielégítő tananyagok és képgyűjtemények fejlesztése nélkül nem lehet valódi megújulásról beszélni.
Hosszabb távon ennél is mélyebb változást sürgetnek. A céljuk egy olyan oktatási szemlélet, amely „a passzív befogadás helyett aktív, cselekvésre építő pedagógiai módszereket” alkalmaz, és tudatosan integrálja a művészeti és tudományos területeket. A vizuális kultúra szerintük ideális terep a jelenségalapú tanulás bevezetésére, amely már több országban – például a finn oktatásban – is sikeresen működik.
A levél végén az MROE egyértelművé teszi: a vizuális nevelés helyzete túlmutat egyetlen tantárgy problémáin. „A vizuális nevelés nemzetstratégiai ügy” – írják, hozzátéve, hogy enélkül nem valósulhat meg az a „kortárs valóságra reflektáló, kritikus alkotó- és tanulási folyamat”, amelyre a közoktatásnak szüksége lenne.
Április 2-án volt az autizmus világnapja. Ennek apropóján a Mars Autistákért Alapítvány egy különleges rajzkiállítással hívta fel a figyelmet arra, hogy az autizmussal élő gyerekeknek és fiataloknak is ugyanúgy vannak álmaik, mint bárki másnak – a rajzokon keresztül pedig megmutatták, mik szeretnének lenni, ha felnőnek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
