Április 2-án volt az autizmus világnapja. Ennek apropóján a Mars Autistákért Alapítvány egy különleges rajzkiállítással hívta fel a figyelmet arra, hogy az autizmussal élő gyerekeknek és fiataloknak is ugyanúgy vannak álmaik, mint bárki másnak – a rajzokon keresztül pedig megmutatták, mik szeretnének lenni, ha felnőnek.
Az elmúlt években folyamatosan nőtt az autizmussal élő diákok száma a hazai közoktatásban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2020/2021-es tanévben még 7480 tanulót tartottak nyilván autizmus spektrumzavarral, ez a szám azonban alig két év alatt – a 2022/2023-as tanévre – 9737-re emelkedett. Az előző tanévben pedig már a tízezres határt is átlépte: 11 685 diáknál diagnosztizálták a rendellenességet.
A növekedés hátterében részben az áll, hogy a kilencvenes években sok esetben nem ismerték fel az autizmust, vagy más kategóriába sorolták az érintetteket. Ma már sokkal pontosabb képet kapunk: tudjuk, hogy az autista emberek mintegy 70 százaléka átlagos értelmi képességekkel rendelkezik, míg a fennmaradó 30 százalék esetében értelmi akadályozottság vagy kiemelkedő intellektus figyelhető meg.
"Ha az embernek ezt dobja a gép, akkor az meghatározza hátralévő életének minden egyes pillanatát"
Fontos kiemelni, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is emelkedik az autizmussal élők száma. Bár hazánkban nincs pontos statisztika arra vonatkozóan, hány embert érint az állapot, Budapesten naponta legalább egy új diagnózist állítanak fel. Nemzetközi becslések alapján több százezer család élhet együtt ezzel a kihívással – hívja fel a figyelmet a Mars Autistákért Alapítvány.
Sajnos sok család a diagnózis után magára marad: nem tudják, hová fordulhatnak segítségért, milyen lehetőségeik vannak. A Mars Autistákért Alapítvány éppen ezért arra törekszik, hogy már a diagnózis pillanatától elérje és támogassa ezeket a családokat – életkortól függetlenül.
Az autizmus világnapja alkalmából az Alapítvány gyűjtést szervezett, „Ilyennek álmodom a jövőt” címmel. A felhívásra autizmussal élő gyerekek küldték be művészeti alkotásaikat, amelyek azt mutatják meg, hogy számukra is fontosak az álmok, a vágyak, a tervek. Többen azt rajzolták le, milyen munkát szeretnének felnőttként végezni:
A rajzok között további igen érdekes álmok is szerepeltek. Például a 20 éves Dia színész, a 10 éves Oli pedig entomológus vezető szeretne lenni. Az utóbbinak utánajártunk, pontosan mit is jelent, így megtudtuk, hogy az entomológia - más néven rovartan - a hatlábú ízeltlábúakkal foglalkozó biológiai tudomány.
Az összes rajzot a Mars Alapítvány Facebook-oldalán tudjátok megnézni:
Munkavállalás az autizmusban érintett emberek számára
Minden 36. gyermek autista, és közülük minden negyedik súlyosan érintett, állandó, 24 órás gondozást igényel. Az alapítvány adatai szerint a felnőtt lakosság körülbelül 1 százaléka tartozik az autizmus spektrumába, ám közülük csupán 25 százalék dolgozik a nyílt munkaerőpiacon – szemben az általános 75 százalékos foglalkoztatottsági aránnyal.
Szomorú adat az is, hogy az autista felnőttek 49 százaléka se nem tanul, se nem dolgozik, hanem otthon él, szülei gondoskodnak róla, amíg tudnak. Ráadásul még azok is, akik munkát vállalnak, jellemzően a családjukkal élnek együtt – az esetek 75 százalékában –, mivel az őket támogató szociális háló elsődleges forrása a szülői háttér.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
