Április 2-án volt az autizmus világnapja. Ennek apropóján a Mars Autistákért Alapítvány egy különleges rajzkiállítással hívta fel a figyelmet arra, hogy az autizmussal élő gyerekeknek és fiataloknak is ugyanúgy vannak álmaik, mint bárki másnak – a rajzokon keresztül pedig megmutatták, mik szeretnének lenni, ha felnőnek.
Az elmúlt években folyamatosan nőtt az autizmussal élő diákok száma a hazai közoktatásban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2020/2021-es tanévben még 7480 tanulót tartottak nyilván autizmus spektrumzavarral, ez a szám azonban alig két év alatt – a 2022/2023-as tanévre – 9737-re emelkedett. Az előző tanévben pedig már a tízezres határt is átlépte: 11 685 diáknál diagnosztizálták a rendellenességet.
A növekedés hátterében részben az áll, hogy a kilencvenes években sok esetben nem ismerték fel az autizmust, vagy más kategóriába sorolták az érintetteket. Ma már sokkal pontosabb képet kapunk: tudjuk, hogy az autista emberek mintegy 70 százaléka átlagos értelmi képességekkel rendelkezik, míg a fennmaradó 30 százalék esetében értelmi akadályozottság vagy kiemelkedő intellektus figyelhető meg.
"Ha az embernek ezt dobja a gép, akkor az meghatározza hátralévő életének minden egyes pillanatát"
Fontos kiemelni, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is emelkedik az autizmussal élők száma. Bár hazánkban nincs pontos statisztika arra vonatkozóan, hány embert érint az állapot, Budapesten naponta legalább egy új diagnózist állítanak fel. Nemzetközi becslések alapján több százezer család élhet együtt ezzel a kihívással – hívja fel a figyelmet a Mars Autistákért Alapítvány.
Sajnos sok család a diagnózis után magára marad: nem tudják, hová fordulhatnak segítségért, milyen lehetőségeik vannak. A Mars Autistákért Alapítvány éppen ezért arra törekszik, hogy már a diagnózis pillanatától elérje és támogassa ezeket a családokat – életkortól függetlenül.
Az autizmus világnapja alkalmából az Alapítvány gyűjtést szervezett, „Ilyennek álmodom a jövőt” címmel. A felhívásra autizmussal élő gyerekek küldték be művészeti alkotásaikat, amelyek azt mutatják meg, hogy számukra is fontosak az álmok, a vágyak, a tervek. Többen azt rajzolták le, milyen munkát szeretnének felnőttként végezni:
A rajzok között további igen érdekes álmok is szerepeltek. Például a 20 éves Dia színész, a 10 éves Oli pedig entomológus vezető szeretne lenni. Az utóbbinak utánajártunk, pontosan mit is jelent, így megtudtuk, hogy az entomológia - más néven rovartan - a hatlábú ízeltlábúakkal foglalkozó biológiai tudomány.
Az összes rajzot a Mars Alapítvány Facebook-oldalán tudjátok megnézni:
Munkavállalás az autizmusban érintett emberek számára
Minden 36. gyermek autista, és közülük minden negyedik súlyosan érintett, állandó, 24 órás gondozást igényel. Az alapítvány adatai szerint a felnőtt lakosság körülbelül 1 százaléka tartozik az autizmus spektrumába, ám közülük csupán 25 százalék dolgozik a nyílt munkaerőpiacon – szemben az általános 75 százalékos foglalkoztatottsági aránnyal.
Szomorú adat az is, hogy az autista felnőttek 49 százaléka se nem tanul, se nem dolgozik, hanem otthon él, szülei gondoskodnak róla, amíg tudnak. Ráadásul még azok is, akik munkát vállalnak, jellemzően a családjukkal élnek együtt – az esetek 75 százalékában –, mivel az őket támogató szociális háló elsődleges forrása a szülői háttér.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
