Igazat adott az ombudsman a szülőknek, akik szerint az iskola hátrányosan megkülönböztette SNI-s fiúkat.
Az alapvető jogok biztosának határozata szerint az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor egy autista tanulónak nem biztosították teljeskörűen a szakértői véleményben előírt fejlesztéseket – számolt be róla a Telex.
Bencét, akit három és fél évesen diagnosztizáltak autizmus spektrumzavarral, szülei azért íratták az újpesti iskolába, mert az alapító okirata szerint integráló intézmény, és a többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű gyerekeket is fogadják.
A 2023/24-es tanév kezdete előtti egyeztetésen a szülőket értesítették arról, hogy az iskolában vannak más autisták is, és szinte mindig elérhető az utazó gyógypedagógus is. Ennek ellenére Bence csak novembertől kezdett el fejlesztést kapni, abból is heti kettőt, míg a szakértői papírja heti öt órát írt elő. A szülőknek pedig a gyógypedagógus azt mondta, neki nincs autista specifikus végzettsége, és nem tud érdemi segítséget adni, de majd decemberben érkezik valaki, aki tud. Az új utazó gyógypedagógushoz végül februárban kaptak időpontot, ahol kiderült, hogy neki sincsen autizmus szakirányú végzettsége.
Emellett az osztály többi diákját és azok szüleit sem tájékoztatták hivatalosan Bence állapotáról, amit végül a fiú nevelőapja tette meg, és a kérésére az osztályfőnök engedélyezte, hogy Bence magán gyógypedagógusa egy érzékenyítő órát tartson a többi diáknak.
Bence azonban egyre kevésbé tudott beilleszkedni az osztályába, ahol diáktársai többször is rosszul bántak vele. Végül egy konfliktus után májusban rátámadt néhány osztálytársára, verekedni kezdett és hadonászott a keze ügyébe kerülő eszközökkel.
Ezt követően az iskola garázdaság miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, bejelentést tett a gyermekvédelemnél, majd gyámhatósági eljárás is kezdődött. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások során azonban megállapították, hogy Bene szülei felelősségteljesek és az ügyet lezárták.
A szülők szerint mindez elkerülhető lett volna, ha az iskola megszervezi a tanév elején az osztály szakszerű érzékenyítését, biztosítja a fejlesztéseket és betartja a jogszabályi kötelezettségét. Bencét a történtek után szülei kivették az osztályból és szabálysértési feljelentést is tettek.
A gimnázium vezetése azzal érvelt, hogy a tanulónak csak az általános iskolára vonatkozó szakvéleménye volt, iskolaváltáskor pedig újat kellett volna kérni. Emellett az igazgató szerint Bence szülei nem körültekintően választottak iskolát.
Tóthné Nyiszteruk Hilda, az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium igazgatója a lapnak azt nyilatkozta, hogy nem ők döntik el, hány óra fejlesztést kap egy tanuló és a gyógypedagógusok nem az ő kollégái, őket az utazó gyógypedagógusi hálózaton keresztül a fenntartó biztosítja. Ezért a végzettségüket sem tudta megmondani.
Az ombudsmani határozatban a gimnázium azt írta, „határozott álláspontjuk, hogy az iskola a számára előírt kötelezettségeket messze meghaladóan teljesítette, kiváló fejlesztő csoport működik az iskolában.” Az iskolát fenntartó tankerületi központ igazgatója szerint pedig „a tankerületi központok a fenntartásukban lévő összes intézményben biztosítják a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést minden tanuló számára.”
Mindezek ellenére az alapvető jogok biztosa végül a szülőknek adott igazat. Az ombudsman szerint az iskola és a tankerület megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és hátrányosan megkülönböztette Bencét, amikor nem biztosította teljeskörűen a szakértői véleményben előírt ellátást. Az SNI-irányelv rögzíti, hogy az autizmusspecifikus nevelés-oktatás alapja az egyéni szükségletek figyelembevétele.
Az ombudsmani jelentésre reagálva Tóthné Nyiszteruk Hilda igazgató elmondta, hogy folyamatban vannak még további eljárások.
„Szinte az összes állami rendszerben tanuló autista szülője bemehetne a rendőrségre feljelentést tenni jogszabálysértés miatt, ha nem kapja meg a gyerek a szakértői bizottság által előírt fejlesztéseket”
- nyilatkozta Bence anyukája.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
