Még mindig sok olyan diák van, akik eddig valamelyik bezárt Wesley-intézménybe jártak, és annak ellenére, hogy szeptember 2-án elkezdődött a 2024/2025-ös tanév, nem találtak új iskolát. Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a szülők múlt hét péntek délután tudták meg, hogy a szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Középiskolát törölte a kormányhivatal a nyilvántartásból a fenntartó MET-egyház adótartozásai miatt.

Az intézménynek körülbelül 150 diákja van, akiknek 60 százaléka sajátos nevelésű, közülük is a legtöbben autizmus spektrumzavarral élnek. Mindezt azután, hogy előtte néhány nappal a szintén Iványi Gábor egyházának fenntartásába tartozó budapesti Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnáziumot is törölték a nyilvántartásból, ahova szintén javarészt sajátos nevelésű igényű (köztük szintén sok autista) gyerekek tanultak.

Mindkét helyen a szülők többsége azzal szembesült, hogy hiába kaptak papíron listát azokról az iskolákról, ahol elvileg fogadják őket, a valóságban a legtöbb helyről egyszerűen elhajtották őket azzal az indokkal, hogy nem fogadnak autistákat, vagy hogy tele vannak. Ezek a diákok a létszámba a speciális igényeik miatt két-háromszoros szorzóval számítanak bele, ami miatt több helyen is osztályt kéne bontani, ezt pedig az utolsó pillanatban lehetetlen megoldani.

Minden 67. gyerek autista

Hogy valójában mennyi autizmus spektrumzavarral küzdő gyerek van a közoktatásban, jól mutatja, hogy a KSH legfrissebb statisztikái szerint a 2023/2024-es tanévben 11685 diáknak volt erről papírja, de a valóságban ennél jóval többen lehetnek, minden 67. gyerek érintett lehet.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy az autista diákok száma meredeken növekszik. A 2020/2021-es tanévben a számuk még csak 7480 volt, ami közel 4 év alatt 56 százalékponttal emelkedett. Ennek ellenére már megfelelő általános iskolát sem könnyű találni egy autista gyereknek, de középiskolát még nehezebb, főleg vidéken. Veszprémben például jelenleg nincs olyan középiskola, ami az alapító okiratában is nevesítve fogadna integrációból érkező autista fiatalokat.

Brokés Judit, az AutiSpektrum Egyesület elnöke elmondta, hogy korábban az autizmus spektrumzavarnak több altípusát tartották számon az Asperger-szindrómától a gyerekkori autizmusig.

A legújabb diagnosztikai rendszer szerint már nincsenek ezek az alpontok, autizmus spektrumzavar van, merthogy mindegyiknek igazából ugyanaz a gyökere, vagyis ezek a gyerekek, fiatalok szociális, kommunikációs és kognitív nehézségekkel küzdenek.

- emelte ki Brokés Judit, majd hozzátette, hogy általában akkor figyelnek fel a jelekre, mikor a gyerek először közösségbe kerül - például óvodába -, de sokaknál évek is eltelnek, mire diagnózist kapnak.

Nem tudják jól alkalmazni a szociális szabályokat

Az egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy mivel az autista emberek is sokfélék, ezért a jelek is különbözőek lehetnek.

„Nem feltétlen igaz az, hogy egy autista személy nem tartja a szemkontaktust. Vannak olyanok, akik csak néha néznek félre, de van, aki mélyen a másik szemébe mered. Ugyanilyen sztereotípia, hogy az autista emberek nem vágynak a többiek társaságára, és nem szeretik az érintést például, mert van köztük, aki kifejezetten ingerkereső, és boldog-boldogtalannal szóba elegyedik. Inkább azt mondanám, hogy nem tudják jól alkalmazni azokat a szociális szabályokat, amik nekünk zsigerből jönnek.”

- tette hozzá Brokés, aki szerint az is gyanúra adhat okot, ha egy gyerek a játékával nem rendeltetésszerűen játszik. Például a kockákból nem várat épít, csak szín szerint csoportosít. Az is nagyon tipikus, hogy a közös játék során nincsen élménymegosztás.

Nagyon sok autista emberre jellemző a szenzoros érzékenység - ami többnyire a látás, hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés területén mutatkozik meg -, vagy az egyensúly rendszerének zavara. Például erős zajoknál befogják a fülüket, kerülik az erős fényeket, tárgyakat pörgetnek, csak bizonyos ízű, színű, vagy állagú ételeket esznek meg, forognak maguk körül, stb.

Az autista gyerek két táskát cipel az iskolába, az egyik batyujában benne van, ami minden más gyereknek is: a tanulnivaló, a számonkérések, a megfelelni vágyás. A másik batyujában meg ott lehet, hogy az autizmusa miatt nem érti jól a többiek viselkedését, a körülötte folyó dolgokat, így folyamatosan monitorozza a környezetét, és próbálja a saját viselkedését ennek megfelelően igazítani. Emiatt hamarabb elfárad, és ha nem tud pihenni, akkor felléphet valamilyen magatartásprobléma.

-  hangsúlyozta az elnök, majd megjegyezte, hogy ezek a helyzetek sok esetben megelőzhetőek lennének. Például odafigyeléssel, nem nagy dolgokkal, módszertani tudással. „Iszonyú fontos lenne, hogy a pedagógusképzésbe bekerüljön az SNI-s gyerekekkel való bánásmód módszertani alapja, hogy a regnáló pedagógusok kapjanak megfelelő továbbképzést, mert a nagy számok törvénye alapján ezzel mindannyian találkoznak."

Gyakran olyan fejlesztést kapnak, ami van

A helyzetet nehezíti, hogy az iskolákban biztosítani kellene elvileg az autista diákoknak a nekik előírt fejlesztést is, de kevés a szakember, kevés a szakirányos gyógypedagógus, kevés a gyógypedagógiai asszisztens, holott ezeken múlhat az, hogy egy gyerek sikeresen integrálódik vagy nem, és ennek a feltétele lehet az is, hogy majd a későbbiekben mondjuk helytáll-e a nyílt munkaerőpiacon, milyen mértékben tud önálló életet élni, és mennyire fog a többiekre, vagy az államra szorulni.

Ilyen helyzetben könnyen előfordulhat, hogy az autista diák olyan fejlesztést kap, ami elérhető, és nem olyat, ami a legjobb lenne neki. Lehet, hogy a gyereknek egy szociális-kommunikációs kiscsoportos fejlesztésre lenne szüksége, de csak mozgásterápia elérhető 50 kilométeres körzetben.

Az szörnyű, amikor mondjuk az iskolába kiírnak fejlesztésként heti két óra autizmus specifikus fejlesztést, és ott kap egy nénitől tantárgyi korrepetálást, de neki nem arra lenne szüksége, így viszont papíron ki lehet pipálni, hogy teljesítették az előírást.

- emelte ki Brokés, majd végül megjegyezte, hogy a körzetes iskolába kötelesek felvenni, ha belefér a létszámba. Ha az alapító okiratban nincsen benne, hogy fogadnak az intézményben autista gyerekeket, akkor az iskola adhat befogadó nyilatkozatot. Egyébként pedig oda járhat a diák, amit a szakértői bizottság kijelöl.

Hogy autista diákként mennyire nehéz középiskolát találni, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk: