Tíz év alatt háromszorosára nőtt az autizmus spektrum zavarral diagnosztizált gyerekek száma - világítanak rá a Központi Statisztikai Hivatal adatai.
A KSH által 2001 óta nyilvántartott adatok szerint míg 2013-ban 3319 gyerek élt autizmus spektrum zavarral, 2023-ra ez a szám 9737-re emelkedett. Még megdöbbentőbb egészen az adatok elejéig visszamenni, 2001-ben ugyanis még csupán 30 "diagnosztizált" autista tanuló volt az országban, 2002-re viszont a számuk 630-ra ugrott.
Az emelkedés oka az lehet, hogy a 90-es években egyáltalán nem diagnosztizálták az autistákat, vagy az értelmi fogyatékosok egy típusába sorolták őket. Nem véletlen, ugyanis az Autisták Országos Szövetségének leírása szerint ez az állapot rendkívül sokszínű, a "tünetek" pedig egyénenként eltérnek, sőt, akár életszakaszonként változhatnak is.
Vannak például olyan autista gyerekek, akiknek a kommunikáció okoz nehézséget, vagy a kölcsönös társas interakciók, esetleg a beszéd, vagy mindezek együttvéve, és olyanok is, akiknek az autizmus spektrum zavara értelmi fogyatékossággal jár, míg egy másik "csoport" értelmileg rendkívül magas szinten funkcionál, vagy épp bizonyos dolgokban (például rajzolás vagy matematika) kiemelkedően jól teljesít.
Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy jelentős mértékben nőne az autizmussal élő személyek száma. A "növekedés" a hatékonyabb diagnosztikával és a növekvő "autizmus tudással" hozható összefüggésbe, az egyes szülők, szakemberek (pl óvodapedagógusok) hamarabb észlelik a tüneteket és küldik el a gyerekeket a megfelelő kivizsgálásra
- mondta el az Eduline-nak egy autizmus szakirányos gyógypedagógus.
Nincs elég szakember
A 2024-es felsőoktatási felvételiben összesen 2944-en jelentkeztek a felvételi listájuk első helyén gyógypedagógus képzésre, ami így az idei felvételi nyolcadik legnépszerűbb képzése lett. Az adatokkal kapcsolatban ugyanakkor Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Eduline-nak azt mondta: nem az a kérdés, hogy hányan jelentkeznek, hanem az, hogy végül hányan végzik el a szakot, és hányan helyezkednek el a szakmájukban. Szerinte ugyanis a jelenlegi statisztikák azt mutatják, hogy a diplomáig a felvételizők csupán töredéke jut el, pályára állni pedig mindössze a jelentkezési szám egyötöde szokott.
Ráadásul a gyógypedagógus szak esetében arról sem lehet elfeledkezni, hogy a felvételizők számos különböző szakirány közül válogathatnak. Azok a hallgatók, akik például az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karára nyernek felvételt összesen nyolc szakirány közül; a(z)
- autizmus spektrum pedagógiája,
- értelmileg akadályozottak pedagógiája,
- hallássérültek pedagógiája,
- látássérültek pedagógiája,
- logopédia,
- pszichopedagógia,
- szomatopedagógia,
- tanulásban akadályozottak pedagógiája,
választhatnak egyet, vagy maximum kettőt. Autizmus spektrum pedagógiája szakirány pedig Magyarországon ezen az egy egyetemen elérhető, a szakirányú továbbképzések pedig már a 2025/26-os félévre is beteltek.
Ha tehát azzal számolunk, hogy az idei 2944 felvételiző mindössze egyötöde, tehát 588 személy áll majd munkába a 8 féléves képzés elvégzése után, még kevesebb azoknak a gyógypedagógusoknak a száma, akik kifejezetten autizmus spektrum zavarra specializálódtak, és állami intézményben (is) dolgoznak, nem csupán magánrendelésben elérhetőek.
Ez pedig értelemszerűen azt eredményezi, hogy nincs elég elérhető szakember, így egy gyógypedagógusra jellemzően sokkal több már diagnosztizált gyerek jut, mint amennyi ideális lenne, a látványos növekedés ellenére pedig számos érintett nem is kap diagnózist.
Az Autisták Országos Szövetsége szerint például Magyarországon még mindig csak az érintett gyerekek mindössze felét diagnosztizálják, ami "a megfelelő időben kezdődő, megfelelő minőségű, többrétű támogatásokhoz való hozzáférés lehetőségétől fosztja meg azokat az érintetteket és a családjukat, akiknél rejtve maradnak az észlelt problémák okai."
Emellett a diagnózis nem csupán azt jelenti, hogy az érintettek megfelelő ellátásban részesülnek, hanem azt is, hogy bizonyos esetben a környezetüknek is könnyebb megérteni és elfogadni az adott személy viselkedését. Ennek hiányában azonban akár az oktatási intézményekben és a tanulmányaikban is hátrányba kerülhetnek.
Egy a neve elhallgatását kérő budapesti, hetedikes diák édesanyja szerint - aki egyébként gyógypedagógiát tanul - a fia egyértelműen autista, akinél korábban a szakszolgálati vizsgálatok igazolták, hogy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (BTMN), és bár ezen kívül is autizmus jeleit mutatja, hivatalos dokumentumot nem kaptak róla. Ez viszont azzal jár, hogy az iskolában nem kap segítséget, a viselkedéséért pedig bizonyos esetekben büntetik is.
"Kaptam egy levelet a Krétán keresztül, hogy a tavaly meghirdetett pályázaton nyert, áprilisi Erdélyi kirándulásra mégsem viszik el a fiamat a hiányzásai és a magatartása miatt" - mondta.
A diagnózis nélküli autista gyerekek ráadásul egész életükben beilleszkedési problémákkal küzdhetnek és felnőtt korukban is nehézségekbe ütközhetnek, többek között a munkaerőpiacon is.
Egy 2001-es tanulmány szerint például már az általános és középiskolai tanulmányok során el kell kezdeni az autista diákok felkészítését a későbbi munkavállaláshoz szükséges alapkészségek elsajátítására. Ilyen például a munkaviselkedés, a szociális-kommunikációs készségek, bizonyos eseteken pedig a megfelelő személyes higiénia elsajátítása is. Ha viszont nincs diagnózis, még túlterhelt szakember sincs, aki segíteni tudna az érintetteknek.
Ragyogj kéken!
2007. december 18-án az Egyesült Nemzetek Szervezete április 2-át az Autizmus Világnapjának nyilvánította, melynek célja, hogy felhívják a figyelmet a tízmilliókat érintő autizmus spektrum zavarra. Ezen a napon a Ragyogj kéken! kampány keretein belül jellemzően kék fényben világítják meg a világ olyan ikonikus épületeit, mint a londoni Big Ben, a Sydney-i Operaház, vagy a világ legmagasabb épülete, a Dubajban található Burj Khalifa.
De Magyarországon is számos épület kékbe borul ezen a napon, az Együtt az Autistákért Alapítvány #éniskékvagyok kezdeményezése miatt pedig jellemzően ismert emberek és celebek is kékbe öltözve igyekeznek felhívni a figyelmet az autistákra, továbbá országszerte programokat, például sétákat és filmvetítéseket szerveznek.
