Mekkora fizetésre lehet számítani gyógypedagógus diplomával?

Cikkünkből kiderül, milyen karrierlehetőségek várnak a frissen végzett gyógypedagógusokra, valamint az, hogy mekkora a bérszakadék a közszféra és a magánszektor fizetései között

  • Székács Linda

Noha évről-évre a legnépszerűbb alapképzések között szerepel a gyógypedagógia, mégis nagy hiány mutatkozik gyógypedagógusokból, aminek egyik oka a pályaelhagyás

A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb statisztikái szerint a pályaelhagyók közül többen általános iskolai tanítóként, pedagógiai asszisztensként, általános irodai adminisztrátorként vagy bolti eladóként helyezkedtek el. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke pedig korábban az Eduline-nak azt is elmondta, hogy a levelező képzésre járó gyógypedagógus hallgatók közül sokan olyan szülők, akik maguk is érintettek, és saját gyerekükön szeretnének segíteni a képzésen megszerzett tudásukkal, így ők sosem kerülnek majd ki a közoktatásba praktizáló gyógypedagógusként.

A szakmára egyébként továbbra is a nőtöbblet jellemző: a 2021-ben végzettek mindössze 2,57%-a volt férfi. Változatlanul a központi országrész biztosítja számukra a legtöbb munkalehetőséget, a diplomások több mint 34%-a helyezkedett el Budapesten vagy az agglomerációban.

A közoktatásban elhelyezkedő gyógypedagógusok bérét szintén az új státusztörvény és a pedagógus bértábla szabályozza, ennek értelmében így alakul 2024-től az egyes fokozatok tekintetében a minimumfizetés:

  • Gyakornok: bruttó 528 800 forint
  • Pedagógus I. kategória: bruttó 538 000 forint
  • Pedagógus II. kategória: bruttó 555 000 forint
  • Mesterpedagógus kategória: bruttó 630 000 forint

A magánszektorban azonban ennek a sokszorosát is megkereshetik a jó szakemberek. Főleg budapesti egészségügyi központokban nem ritka a 15-20 ezer forintos órabér sem egy konzultációért, gyógypedagógiai vizsgálatért vagy fejlesztő foglalkozásért, de az egészségügyi intézményeken kívül praktizáló gyógypedagógusok díjazása is 6-8 ezer forint közül mozog.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu