Az Oktatási Hivatal legfrissebb statisztikáiból kiderül, hogy mennyit lehet keresni és milyen gyorsan tudtok elhelyezkedni például mérnökinformatikusként.
Évről évre a legnépszerűbb szakok közé tartoznak az informatikai képzések, a munkaerőpiacon folyamatosan nagy a kereslet a naprakész tudással rendelkező fiatal szakemberek iránt. A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai a 2021-ben diplomázott hallgatók elhelyezkedéséről adnak átfogó képet.
Informatikus képzési területen az alapképzésen szerzett diplomával átlagosan bruttó 646 200 Ft kezdő fizetést lehetett hazavinni, és az egyetem befejezése után nagyjából 1 hónap alatt sikerült elhelyezkedniük a pályakezdőknek, akiknek a 96%-át a versenyszféra szippantotta fel.
Így alakult a 2021-ben alapképzésen diplomát szerzettek bruttó átlagjövedelme az egyes szakoknál:
A mesterdiplomát szerzett pályakezdők bruttó átlagfizetése pedig a következők szerint oszlott meg:
A felmérésben részt vevők majdnem 60%-a már az egyetem befejezése előtt is dolgozott vagy gyakornokként munkát végzett. A végzettek továbbra is Budapesten és Pest vármegyében helyezkednek el a legnagyobb arányban, közel 47%-uknak van ebben a régióban a lakóhelyük. A frissdiplomások nemek szerinti megoszlása változatlanul masszív, 83%-nyi férfitöbbséget mutat, a képzést befejező női hallgatók aránya nem éri el a 17%-ot.
A mesterképzésen diplomát szerzett fiatalok átlagban bruttó 897 207 Ft-ot kerestek, és lediplomázás után kevesebb mint egy hónap alatt munkába álltak – ezekből az adatokból is látszik, hogy még mindig megéri MA-t végezni, ha gyorsan szeretnétek állást találni és jóval többet keresni, mint pusztán egy BA-s diplomával. A mesterképzésen végzettek többsége egyébként a BME-n és az ELTE-n diplomázott, és 65%-uk tudott egyből elhelyezkedni szoftverfejlesztőként.
Korábbi, pályakezdő fizetéseket vizsgáló cikkünkben a gazdálkodási és menedzsment szakot végzettek átlagjövedelmét és elhelyezkedési lehetőségeit néztük meg.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
