A felgyülemlett feszültség bármikor felszínre törhet a diákokban – véli Ercse Kriszta oktatáskutató. Szerinte a jelenlegi rendszer inkább arra épít, hogy a gyerekek visszafogják az indulataikat az iskolaőrségi jelenlét miatt, és nem arra, hogy megtanulják kezelni a konfliktusaikat.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértője, Ercse Kriszta a Pénzcentrumnak arról beszélt, hogy a diákok közötti, illetve a diákok és tanárok közötti konfliktusok okait nem a felszínen érdemes keresni: ezek gyökerei jóval mélyebbre, egészen a pedagógusképzésig nyúlnak vissza.
A szakértő szerint az egyik alapvető gond, hogy a pedagógusképzésben jelenleg nincs olyan átfogó modul, amely komplex módon foglalkozna az iskolai agresszióval.
Ez azt jelenti, hogy a pályára kerülő tanárok gyakran megfelelő eszköztár nélkül kezdik meg a munkát. Bár a továbbképzések között elérhetők konfliktuskezeléssel foglalkozó programok, ezek hatása a mindennapi gyakorlatban alig érzékelhető.
Önmagában az, hogy léteznek képzések, még nem jelenti azt, hogy változás is történik.
Az iskolai agresszióról alkotott kép is sokszor leegyszerűsített. A szakember hangsúlyozta: „A legvalószínűbb gondolatunk a diák-diák agresszió lesz, esetleg a diák-tanár agresszió, az automatikus válasz rá pedig az, hogy ez alapvetően egy magatartásbeli probléma.”
Ebben a megközelítésben a felelősség többnyire a gyerekre vagy a családra hárul. Ercse Kriszta szerint azonban a konfliktusok jelentős része pedagógiai természetű helyzet.
„Amíg a pedagógusok nem értik, hogy ezek pedagógiai problémák, amelyekre pedagógiai válaszokat kell adniuk, a jelenség nem felszámolható.”
Az iskolai erőszak visszaszorítására létrehozott iskolaőrség a szakértő szerint nem a probléma gyökerére ad választ. Bár a hatósági jelenlét bizonyos helyzetekben visszatartó erő lehet, nem segíti a diákokat abban, hogy megtanulják kezelni a konfliktusokat. Inkább azt az üzenetet közvetíti, hogy a problémákat el kell fojtani.
„A felgyülemlett gőz, ha korábban nem vezetik el, valahol ki fog robbanni” – tette hozzá.
A szakértő szerint a jelenlegi rendszer nem tanítja meg a gyerekeket arra, hogyan lehet helyzeteket értelmezni és békésen megoldani, így a feszültségek később más formában törnek felszínre.
Komoly szakmai tévedésnek gondolja azt a szemléletet, ami a magyar oktatási rendszert jellemzi, miszerint a gyerekeknek kell alkalmazkodniuk az iskolához, nem pedig fordítva.
A jelenlegi, tantervközpontú modell sokszor túlterheli a diákokat, miközben kevéssé veszi figyelembe az egyéni különbségeket és az életkori sajátosságokat. Ehhez társulnak az oktatási egyenlőtlenségek, amelyek miatt sok tanuló eleve hátrányból indul.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Veres Viktor
A legtöbb bántalmazás az iskolai közösségekben történik, sokszor a tanárok is szemtanúi – vagy épp résztvevői – az eseteknek. A gyerekek fele szerint az iskolájuk tesz valamit a megelőzésért, mégis rengetegen érzik úgy, nincs kihez fordulniuk. Az UNICEF Magyarország átfogó kutatása szerint az online zaklatás egyre gyakoribb, a fizikai erőszak pedig továbbra is mindennapos.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
