A felgyülemlett feszültség bármikor felszínre törhet a diákokban – véli Ercse Kriszta oktatáskutató. Szerinte a jelenlegi rendszer inkább arra épít, hogy a gyerekek visszafogják az indulataikat az iskolaőrségi jelenlét miatt, és nem arra, hogy megtanulják kezelni a konfliktusaikat.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértője, Ercse Kriszta a Pénzcentrumnak arról beszélt, hogy a diákok közötti, illetve a diákok és tanárok közötti konfliktusok okait nem a felszínen érdemes keresni: ezek gyökerei jóval mélyebbre, egészen a pedagógusképzésig nyúlnak vissza.
A szakértő szerint az egyik alapvető gond, hogy a pedagógusképzésben jelenleg nincs olyan átfogó modul, amely komplex módon foglalkozna az iskolai agresszióval.
Ez azt jelenti, hogy a pályára kerülő tanárok gyakran megfelelő eszköztár nélkül kezdik meg a munkát. Bár a továbbképzések között elérhetők konfliktuskezeléssel foglalkozó programok, ezek hatása a mindennapi gyakorlatban alig érzékelhető.
Önmagában az, hogy léteznek képzések, még nem jelenti azt, hogy változás is történik.
Az iskolai agresszióról alkotott kép is sokszor leegyszerűsített. A szakember hangsúlyozta: „A legvalószínűbb gondolatunk a diák-diák agresszió lesz, esetleg a diák-tanár agresszió, az automatikus válasz rá pedig az, hogy ez alapvetően egy magatartásbeli probléma.”
Ebben a megközelítésben a felelősség többnyire a gyerekre vagy a családra hárul. Ercse Kriszta szerint azonban a konfliktusok jelentős része pedagógiai természetű helyzet.
„Amíg a pedagógusok nem értik, hogy ezek pedagógiai problémák, amelyekre pedagógiai válaszokat kell adniuk, a jelenség nem felszámolható.”
Az iskolai erőszak visszaszorítására létrehozott iskolaőrség a szakértő szerint nem a probléma gyökerére ad választ. Bár a hatósági jelenlét bizonyos helyzetekben visszatartó erő lehet, nem segíti a diákokat abban, hogy megtanulják kezelni a konfliktusokat. Inkább azt az üzenetet közvetíti, hogy a problémákat el kell fojtani.
„A felgyülemlett gőz, ha korábban nem vezetik el, valahol ki fog robbanni” – tette hozzá.
A szakértő szerint a jelenlegi rendszer nem tanítja meg a gyerekeket arra, hogyan lehet helyzeteket értelmezni és békésen megoldani, így a feszültségek később más formában törnek felszínre.
Komoly szakmai tévedésnek gondolja azt a szemléletet, ami a magyar oktatási rendszert jellemzi, miszerint a gyerekeknek kell alkalmazkodniuk az iskolához, nem pedig fordítva.
A jelenlegi, tantervközpontú modell sokszor túlterheli a diákokat, miközben kevéssé veszi figyelembe az egyéni különbségeket és az életkori sajátosságokat. Ehhez társulnak az oktatási egyenlőtlenségek, amelyek miatt sok tanuló eleve hátrányból indul.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Veres Viktor
A legtöbb bántalmazás az iskolai közösségekben történik, sokszor a tanárok is szemtanúi – vagy épp résztvevői – az eseteknek. A gyerekek fele szerint az iskolájuk tesz valamit a megelőzésért, mégis rengetegen érzik úgy, nincs kihez fordulniuk. Az UNICEF Magyarország átfogó kutatása szerint az online zaklatás egyre gyakoribb, a fizikai erőszak pedig továbbra is mindennapos.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
