A felgyülemlett feszültség bármikor felszínre törhet a diákokban – véli Ercse Kriszta oktatáskutató. Szerinte a jelenlegi rendszer inkább arra épít, hogy a gyerekek visszafogják az indulataikat az iskolaőrségi jelenlét miatt, és nem arra, hogy megtanulják kezelni a konfliktusaikat.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértője, Ercse Kriszta a Pénzcentrumnak arról beszélt, hogy a diákok közötti, illetve a diákok és tanárok közötti konfliktusok okait nem a felszínen érdemes keresni: ezek gyökerei jóval mélyebbre, egészen a pedagógusképzésig nyúlnak vissza.
A szakértő szerint az egyik alapvető gond, hogy a pedagógusképzésben jelenleg nincs olyan átfogó modul, amely komplex módon foglalkozna az iskolai agresszióval.
Ez azt jelenti, hogy a pályára kerülő tanárok gyakran megfelelő eszköztár nélkül kezdik meg a munkát. Bár a továbbképzések között elérhetők konfliktuskezeléssel foglalkozó programok, ezek hatása a mindennapi gyakorlatban alig érzékelhető.
Önmagában az, hogy léteznek képzések, még nem jelenti azt, hogy változás is történik.
Az iskolai agresszióról alkotott kép is sokszor leegyszerűsített. A szakember hangsúlyozta: „A legvalószínűbb gondolatunk a diák-diák agresszió lesz, esetleg a diák-tanár agresszió, az automatikus válasz rá pedig az, hogy ez alapvetően egy magatartásbeli probléma.”
Ebben a megközelítésben a felelősség többnyire a gyerekre vagy a családra hárul. Ercse Kriszta szerint azonban a konfliktusok jelentős része pedagógiai természetű helyzet.
„Amíg a pedagógusok nem értik, hogy ezek pedagógiai problémák, amelyekre pedagógiai válaszokat kell adniuk, a jelenség nem felszámolható.”
Az iskolai erőszak visszaszorítására létrehozott iskolaőrség a szakértő szerint nem a probléma gyökerére ad választ. Bár a hatósági jelenlét bizonyos helyzetekben visszatartó erő lehet, nem segíti a diákokat abban, hogy megtanulják kezelni a konfliktusokat. Inkább azt az üzenetet közvetíti, hogy a problémákat el kell fojtani.
„A felgyülemlett gőz, ha korábban nem vezetik el, valahol ki fog robbanni” – tette hozzá.
A szakértő szerint a jelenlegi rendszer nem tanítja meg a gyerekeket arra, hogyan lehet helyzeteket értelmezni és békésen megoldani, így a feszültségek később más formában törnek felszínre.
Komoly szakmai tévedésnek gondolja azt a szemléletet, ami a magyar oktatási rendszert jellemzi, miszerint a gyerekeknek kell alkalmazkodniuk az iskolához, nem pedig fordítva.
A jelenlegi, tantervközpontú modell sokszor túlterheli a diákokat, miközben kevéssé veszi figyelembe az egyéni különbségeket és az életkori sajátosságokat. Ehhez társulnak az oktatási egyenlőtlenségek, amelyek miatt sok tanuló eleve hátrányból indul.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Veres Viktor
A legtöbb bántalmazás az iskolai közösségekben történik, sokszor a tanárok is szemtanúi – vagy épp résztvevői – az eseteknek. A gyerekek fele szerint az iskolájuk tesz valamit a megelőzésért, mégis rengetegen érzik úgy, nincs kihez fordulniuk. Az UNICEF Magyarország átfogó kutatása szerint az online zaklatás egyre gyakoribb, a fizikai erőszak pedig továbbra is mindennapos.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
